Cikkünk megjelenéséig 34 pártot vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A két kormánypárton, illetve a hat pártból álló egységes ellenzéki tömbön kívül tehát 27 kisebb párt jelezte indulási szándékát, ráadásul ez a szám a következő napokban tovább emelkedhet. Vannak köztük ismertebbek, mint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk, amelyeknek aligha okoz majd gondot az országos listaállítás (ehhez a szigorodó szabályok miatt 71 egyéni jelölt kell legalább 14 megyében és a fővárosban), vagy az egykori MSZP-s politikus, Szanyi Tibor fémjelezte ISZOM, amely a Thürmer Gyula-féle Munkáspárttal közösen készül a megméretésre.
Vannak olyan formációk is, amelyek már többször sikertelenül próbálkoztak, de most újra nekigyürkőznek. Ilyen az elsők között jelentkező A Haza Pártja, amely négy éve csak 23 helyen tudott egyéni jelöltet indítani, így lecsúszott a listaállításról. Most jóval kisebb ambíciókkal vágnak neki a választásoknak: egyetlen jelöltet indítanak, a párt elnöke, Kásler Árpád száll ringbe Gyulán, a Békés megyei 3. választókerületben, ahol 6-7 százalékos eredményre számít elmondása szerint.
Belefáradtunk, két országgyűlési és két EP-választást vért-verejtékkel végigküzdöttünk állami támogatás nélkül, és mégis egy kalap alá vesznek minket a kamupártokkal, mert a hatóságok nem szűrik ki őket
– mondta a 24.hu-nak rezignáltan Kásler, aki a devizahiteles pereivel és akcióival vált ismertté 2013 környékén, és a 2014-es országgyűlési választáson 0,48 százalékkal a hatodik helyet érte el az akkor még a Haza Nem Eladó néven futó mozgalma. Arra a kérdésre, hogy akkor miért indulnak, azt felelte, nem szűnt meg az a helyzet, ami ellen a mozgalma zászlót bontott, és egy pártnak az a dolga, hogy elinduljon a választásokon.
A Zöldek Pártja vezetősége is már a sokadik választására készül. „Elég felkészültek vagyunk, hogy meglegyen az országos listánk” – nyilatkozta lapunknak Ács László pártelnök. „2006-ban indultunk először, azzal a céllal, hogy megakadályozzuk Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök győzelmét” – tette hozzá az elnök. Elmondása szerint az volt a terv, hogyha pár tizedszázalékot kapnak is, azt az SZDSZ rovására szerzik, amely emiatt kieshet a parlamentből, így Gyurcsányék koalíciós partner híján nem tudnak kormányra kerülni. Ám az SZDSZ simán bejutott, Gyurcsány a helyén maradt, a Zöldek pedig mindössze 2789 voksot, azaz 0,05 százalékot szereztek.
2014-ben országos listát tudtak állítani 33 képviselőjelölttel, aminek köszönhetően 150 millió forintos kampánytámogatáshoz jutottak. Ebből 0,37 százalékos eredményt értek el. 2018-ban egyetlen jelöltet sem állítottak, most viszont – az elnök állítása szerint – van elegendő párttagjuk, aktivistájuk, noha a pontos számot nem volt hajlandó mondani, annyit elárult, hogy „százas nagyságrend”.
Újrázik a Mi Pártunk (IMA) is. 2018-ban 14 jelöltet indítottak, és összesen 477 voksot kaptak, noha akkor abban bíztak, hogy sikerül egy százalékot elérniük, de ehhez nagyjából 60 ezer szavazatra lett volna szükség.
A párt vezetője Száva Vince, aki egyébként az éjszakai életben jól ismert Száva család sarja
– olvasható a párt honlapján, nem hallgatva el azt sem, hogy Szávának – aki volt a szocialista párt cigánytagozatának vezetője – korábban már volt egy pártja, a Magyarországi Kisebbségek Pártja, amelyet a 2014-es választás előtt az MSZP-vel is hírbe hoztak, de az együttműködésből nem lett semmi.
A Demokrata Pártnak sem sikerült a 2018-as választás, 12 képviselőjelöltjük tudta leadni csupán a szükséges számú ajánlást, így nem jött össze az országos lista. Az amerikai kormánypárt nevét viselő szervezet, amelynek a logója is emlékeztet a jelenlegi amerikai elnök pártjáéra, jelenleg nem tűnik túl aktívnak, a Facebook-oldalán a legfrissebb bejegyzés 2018. áprilisi, a honlapjuk már nem működik. Székhelyként egy II. kerületi cím van megadva, ahol nemcsak a nevük nincs kiírva, hanem még csak becsengetni sem lehet a házba, mert a kaputelefon gombja le van ragasztva. A párt eddig egyetlen érdemleges politikai akciója még 2017-ben történt, amikor a Momentum CEU-val kapcsolatos népszavazási kezdeményezését előzte meg.
Indul a választáson a hasonló nevű Valódi Demokrata Párt is. Ezt a III. kerület volt DK-s politikusai hozták létre, akik annyira csalódtak egykori pártelnökükben, hogy óbudai jelöltjük, Rózsa László Péter most azzal kampányol: „Váltsuk le a Fideszt, és ne hagyjuk, hogy a kerületünket Gyurcsány Ferenc irányítsa!” Róla és szakadár párttársáról, Hazai Iván András akkori alpolgármesterről 2020 márciusában annak kapcsán írtunk, hogy rendelési időben személyesen osztották ki az óbudai tüdőszűrő állomás munkatársait egy leletkiadás miatt. Szűk egy évvel később telefonon jelentették be Gyurcsánynak, hogy kilépnek a Demokratikus Koalícióból, és fel is vették a beszélgetést, amelyben a pártelnök arról biztosította őket, hogy önkormányzati karrierjük így 2024-ben véget ér.
A Közösen Magyarországért Párt most indul először a választáson. „Új párt vagyunk, még nem vagyunk elég ismertek, de elsődleges célunk a bejutás” – mondta Raffael Attila pártelnök, aki később, amikor arról faggattuk, hogy mennyi pénzük lesz a kampányra, ennek némileg ellentmondva azt fejtegette, nem számít arra, hogy országos listát tudnak állítani.
Csak az egyéni jelöltek után járó egymillió forintokból tudunk gazdálkodni, az országos lista után járó százmilliókra nem is számítunk, mivel nem tudunk 75-80 helyen jelöltet állítani
– jelentette ki a pártelnök, hozzátéve, jelenleg a képviselőjelöltek toborzása zajlik.
Szintén újonc az Egészséges Magyarországért Választási Párt, amelyet egy informatikus alapított Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. „Egy kétpólusú rendszerben egy harmadik halmazt szeretnénk képezni, amely a bizonytalanokat és az ingadozókat szólítja meg” – vázolta az elképzelést Tárkányi Sándor pártelnök, egykori polgármester, aki más pártokkal is tárgyal, hogy egyesítsék az erőiket. „Ha egyedül indulunk, akkor 5-10 egyéni jelölttel kalkulálhatunk, de közös indulás esetén hiába lesz meg az országos listánk, nem fogjuk felvenni az állami támogatást” – ígérte a pártelnök a 24.hu-nak. Arra a kérdésre, hogy akkor miből kampányolnának, azt válaszolta: minden jelölt a saját pénzét teszi be. „Be kell tenni a tőkét, ahogy a vállalkozásokban is” – hozott párhuzamot.
Azok a kamupártok, amelyek az előző választáson százmilliókat kasszíroztak, most nem tudnak indulni (mivel nem teljesítették a visszafizetési kötelezettségüket), de a Normális Élet Pártja összefüggésbe hozható azzal a Közös Nevező Párttal, amely nem fizette vissza a 2018-ban kapott 153 millió forintos támogatását. A Normális Élet Pártja arca az oltástagadó nézeteiről ismertté vált Gödény György, aki négy éve a Közös Nevező listavezetője volt, a lista harmadik helyén pedig Seres Mária állt, aki valóságos kamupárt-hálózatot működtetett férjével, Stekler Ottóval a Partizán leleplező riportja szerint. Gödényék mind a 106 helyen indítanának képviselőjelöltet, és ezzel több mint 600 millió forint kampánytámogatáshoz jutnának.
Az ország egyik leggazdagabb emberének, Gattyán Györgynek a pártja is felkerült a Nemzeti Választási Iroda listájára. A frissen alapított Megoldás Mozgalom is mind a 106 választókerületben indulna, és Gattyán óriásplakátjai már azelőtt ellepték az utcákat, mielőtt bejegyezte volna a bíróság a pártját. Az már kiderült, hogy Kőbányán az egykori világválogatott labdarúgó, Détári Lajos lesz a digitalizációt a zászlajára tűző Gattyán-párt jelöltje.
Különös képződménynek tűnik a Szabad Magyar Demokratikus Párt, amelyet 2021 februárjában jegyeztek be Vésztőn. A legfrissebb Facebook-bejegyzése tavaly márciusi, és a Fidesz hirdetését osztja meg, hogy „senki ne dőljön be az oltásellenes baloldal álhíreinek!”. Működő honlapot nem találtunk róluk, így meg kell elégednünk azzal, ahogy magukat definiálták az alapító okiratukban, megindokolva, hogy miért jöttek létre: „A társadalmi és gazdasági együttműködések praktikus és hatékony összehangolása, valamint az összes olyan tevékenység és személy támogatása, akinek szándéka és cselekvése ez irányba mutat.”
A legrejtélyesebb talán a Demokratikus Karta Párt. A nevével a hajdani demokratikus chartára hajazó formáció 2018 februárjában alakult Mohácson, de a négy évvel ezelőtti voksoláson nem indult. Egészen eddig tetszhalott állapotban volt, most azonban jelentkezett a választásra. Négy évük alatt eddig érdemi tevékenységet nem mutattak, honlapot, Facebook-oldalt, elérhetőséget a mohácsi címen kívül nem találni. Így különösen visszásnak hangzanak azok a szépen csengő mondatok, amelyekkel a céljaikat vázolták az alapító okiratukban: „A Demokratikus Karta Párt európai Magyarországot, polgári demokráciát kíván. A párt működésének célja, hogy ilyen hazát teremtsünk. Politikai tevékenységünk szervezése, irányítása, vezetése nem alapulhat más elveken, mint amit az egész ország tekintetében érvényesíteni kívánunk. Ezért olyan demokratikus politikai szervezetet hoztunk létre, amelyben a nyitottság, az együttműködés, a verseny és a szolidaritás egyszerre van jelen. Működésünknek egyszerre kell demokratikusnak, egységesnek és hatékonynak lennie.”
