Belföld

Az ÁSZ nem vizsgálja az állami csúcsvezetők bérének, végkielégítésének hatását a nyugdíjrendszerre

Soós Lajos / MTI
Soós Lajos / MTI
Korózs Lajos szerint szerint mindenképpen vizsgálni kellene a pártkádereknek kedvező rendszert. A Karas Monikát leigazoló ÁSZ-elnök szerint nem.

Korózs Lajos, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökéhez fordult, mert úgy ítélte meg, az egész nyugdíjkasszára kihat, hogy az utóbbi években egyes állami pozíciókban jelentősen emelték a vezetők bérét, ami végül tovább növeli a szakadékot a nyugdíjasok között.

Az ellenzéki politikus felidézte, az ÁSZ nemrég kibővült egy újabb alelnöki pozícióval, amit azzal indokoltak, hogy az Alaptörvényben definiált közpénzügyi garantőr szervezet

célja a közpénzügyek jó irányba való terelése, a pozitív változások elindítása és fenntartása. A dinamikus hatásnövekedés mellett az Állami Számvevőszék tevékenysége fókuszába helyezte a teljesítménymérés elterjesztését, valamint a tanácsadó tevékenységét a közpénzügyi helyzet, a közfeladat-ellátás javulása, valamint a közbizalom erősítése érdekében. Ezen többletfeladatok ellátása érdekében kerül sor az új alelnök kinevezésére.

A Népjóléti bizottság elnöke levezette, nem véletlenül emelkedik a milliós nyugdíjban részesülők száma. A rendszer kedvez

a jó pozícióban lévő, sokat kereső és nyugdíj előtt álló pártkáderek későbbi nyugdíjára is.

Korózs Lajos ellenpontnak hozta, hogy:

  • továbbra is változatlan a nyugdíjminimum összege,
  • a régebben megállapított nyugdíjak lemaradnak a bérektől,
  • többszázezer ellátott nyomorog,
  • vészesen emelkedik az időskori szegénység, főleg a 65 év feletti nők között.

A szocialista képviselő szerint mindenképpen ki kellene vizsgálni, miként hatnak a magas vezetői juttatások a későbbi nyugdíjakra, a nyugdíjak közötti egyenlőtlenségekre. Domokos Lászlótól ezért arra várt választ, vizsgálja-e az ÁSZ, akár „a közpénzügyek jó irányba való terelése” érdekében, hogy

  • miként hatnak a kiugróan magas bérek, végkielégítések a későbbi nyugdíjakra,
  • átlagosan mennyi ideig, mekkora jövedelmet kell kapni a milliós nyugdíjhoz,
  • miként nőtt a járulékplafon megszüntetése óta a többszázezres, milliós nyugdíjban részesülők száma,
  • miként hat ez a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségekre,
  • miként hat a magas keresetekből adódó magas nyugdíjak a nyugdíjkiadásokra most és hosszú távon?
  • Ha nem vizsgálja ezeket az ÁSZ, akkor annak mi az oka?

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke válaszában hosszan idézte az Alaptörvényt és az Állami Számvevőszékről szóló törvényt, végül azt válaszolta, hogy azok alapján a képviselő kérdésében foglaltak ellenőrzése nem az ÁSZ feladata. 

Korózs Lajos kérdésében csak utalt rá, de az általa idézett ÁSZ-közlemény akkor született, amikor Domokos László felkérte alelnöknek Karas Monikát, akiről megírtuk, hogy noha önként távozott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) éléről, mégis kapott végkielégítést.

Kapcsolódó
A többi állami csúcsvezető is irigykedve nézheti, hogy Karas Monika mennyi pénzt vitt haza lemondásával
Az állami szektorban is példátlan az, hogy az NMHH elnökének a lemondása után végkielégítés és kártalanítás jogcímen egy jelentősebb vagyont utaltak át.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik