Belföld

Visszakényszerítés a joghoz, az Alkotmánybíróság nem hagyott kiskaput a kormánynak

KAUFMANN BALÁZS / 24.HU
KAUFMANN BALÁZS / 24.HU
A testület jelezte nem vizsgálhatta felül az Európai Unió Bíróságának ítéletét, amely szerint jogsértő a menekültek visszakényszerítése. A Helsinki Bizottság szerint az Orbán-kormánynak végre kell hajtania az uniós bíróság ítéletét.

Az Alkotmánybíróság döntött az Európai Unió Bíróságának (EUB) a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldiek  jogállására vonatkozó ítélete ügyében. Az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az EU-val közös hatáskör gyakorlásának érvényesülése hiányos, Magyarország addig jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az unió nem hoz hatékony intézkedéseket.

Az Alkotmánybíróság jelezte: azt nem vizsgálhatta, hogy a konkrét esetben megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiánya. Az absztrakt alkotmányértelmezés ugyanakkor nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjedt ki.

Varga Judit igazságügyi miniszter a kormány nevében februárban kérte a testülettől az Alaptörvény értelmezését az EUB azon ítélete miatt, amely megtiltotta a jogellenesen hazánkban tartózkodó külföldiek kitoloncolását.

Az Alkotmánybíróság jelezte, abban nem foglalhatott állást, hogy helytálló-e a kormány érvelése, hogy az ítélet miatt idegen népesség válhat az ország népességének részévé válhat. Ennek megítélése a testület szerint a jogalkotó vagy a jogalkalmazó hatásköre.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, az ügyben az Alaptörvényben foglalt alapvető jogok, illetve szabadságok esetleges sérelmét vizsgálta. Mint írták,

az alkotmányjogi védelemnek nem elvontan, a történelmi és társadalmi valóságból kiragadott egyént kell statikusan védelmeznie, hanem figyelemmel kell lennie a mindenkori élet dinamikus változásaira.

Az Alkotmánybíróság szerint, az állam nem tehet az alapjogok tekintetében észszerűtlen különbséget, biztosítania kell, hogy az ember hagyományos társadalmi környezetének a megváltozása, ezen meghatározó identitáselemek jelentős sérelme nélkül valósulhasson csak meg.

A döntésben valószínűleg a kormány is talál majd kapaszkodót, de az biztos, hogy Orbán Viktor várakozásával ellentétben az EUB konkrét döntéséről nem is foglalt állást az Alkotmánybíróság. A kormányfő szokásos reggeli rádióinterjújában még azt mondta, a testület a magyar vagy az uniós jog elsőbbségéről dönt majd, jogi kerítést építhet fel.

Kapcsolódó
Varga Judit: jogi kerítést épített az Alkotmánybíróság
A miniszter szerint a brüsszeli bevándorlási szabályokat kell megváltoztatni.

A Magyar Helsinki Bizottság a döntést úgy értelmezte, hogy a a kormány hiába próbálta – lengyel mintára – arra használni az Alkotmánybíróságot, hogy kibújhasson az uniós bíróság ítélete alól. A civil jogvédők az Alkotmánybíróság határozatából azt emeték i, hogy az nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét és azt, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi, azaz

az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni.

Amennyiben az Orbán-kormány folytatja a jogtipró keménykedést, annak komoly emberi jogi, anyagi következményei lesznek – tették hozzá, hiszen az Európai Bizottság újra az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, bírság kiszabását kéri, amiért eddig sem tartotta be az uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletet.

Kapcsolódó
Brüsszel a magyar menekültügyi szabályok miatt már bírság kiszabását is kéri az uniós bíróságtól
Újra az Európai Unió Bírósága elé idézik Magyarországot, amiért a kormány fittyet hányt a korábbi ítéletre.  

A Magyar Helsinki Bizottság korábban a kormányhoz hasonlóan szintén az Alkotmánybírósághoz fordult, beadványában azzal érvelt, hogy politikai érdekek nem írhatják felül az alapvető emberi jogokat.

Kapcsolódó
Inkább felszámoljuk a tranzitzónát, mint hogy betartanánk az uniós verdiktet
Két menedékkérő család 464, illetve 526 napot töltött őrizetben a röszkei tranzitzónában. Jogszerűtlenül – állapította meg az unió bírósága, mire a magyar kormány durcásan reagált. Sándor Zsusza elemzése.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik