Néma gyilkos a városokban: légszennyezés

A helyzet Magyarországon is súlyos, különösen a nagyvárosokban, például Budapesten, illetve azok környezetében. Egyes térségekben a szennyezettség szintje gyakran haladja meg az Európai Unió által előírt határértéket. A Chicagói Egyetemen működő Energiapolitikai Intézet által kidolgozott index szerint egy átlagos magyar élete 4,3 hónappal rövidül meg a szennyezés egyik típusának, a szálló pornak (PM2.5) való kitettség miatt.

Még a tanulásra is hat

A laikus azt hihetné, hogy a légszennyezés főként a légzőszervekre jelent fenyegetést, a helyzet viszont ennél jóval komplexebb. Az évek során számtalan tanulmány vizsgálta, hogy milyen hatásokkal jár a kitettség, a kutatók pedig időnként egészen megdöbbentő eredményekre jutottak.

A légszennyezés a leggyakrabban a szív- és érrendszert terheli meg, de sok esetben a rák kialakulásának kockázatát is fokozza, illetve növelheti a daganatos betegek elhalálozásának esélyét. A kitettség születési rendellenességet, cukorbetegséget, halva születést és vetélést is előidézhet, de ronthatja a látást is. A kutatók szerint a rossz légminőség a gyermekekre kifejezetten nagy veszélyt jelent.

A szennyezés ráadásul mentális egészségünket is befolyásolja. A rosszabb légminőség hatására például nő a stressz szintje, a tartós kitettség miatt pedig a kognitív képességek is romolhatnak. Egyes elemzések alapján a levegő állapota még a gyermekek tanulására is hat – a szennyezett környezettől gyengül a tanulási képesség.

A cigarettafüst is hozzájárul a levegőminőség romlásához. A dohányzásnak – a légszennyezéshez hasonlóan – egészségügyi és környezeti ártalmai is vannak, hiszen égés során a füstben rengeteg káros anyag keletkezik, ami nemcsak ránk, de a környezetünkre is hatással van. Az égés során keletkező füstben több ezer vegyi anyag keletkezik, melyből 93-ról már bizonyítást nyert, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A kis lépések is számítanak

Az évek során a törvényi szigorításoknak köszönhetően a világ több térségében javulni kezdett a helyzet. A gyárak működésének szabályzása, az autóforgalom korlátozása, illetve a korábbi, szennyezőbb gépjárművekre kivetett különadó mind hozzájárulhatnak a környezet tisztulásához.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az egyén felelőssége is hatalmas. Amennyiben mindennapjaink során jelentősen csökkenteni tudjuk a fosszilis energiahordozók használatát, azzal máris sokat tettünk, hogy enyhítsük a légszennyezést.

A legkézenfekvőbb megoldás, hogy amikor csak lehet, autó helyett gyalog, kerékpárral, esetleg tömegközlekedéssel utazzunk. Emellett az otthonunk hatékonyabb energiafelhasználására való törekvés, azaz a jó hőszigetelés, illetve az alternatív energiaforrások használata, tovább enyhítheti szennyezésünket.

A dohányzók is tehetnek maguk és a környezetük védelméért. A cigarettafüst megszüntetése környezetvédelmi szempontból is legalább olyan fontos, mint a többi légszennyezést okozó egyéb tényező, hiszen a  légszennyezettségen túl az eldobott cigarettacsikkek hozzájárulnak a talaj és a vizek szennyezéséhez is. A legjobb amit tehetünk, ha egyáltaláná nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, akkor legalább ne dobjuk el a cigarettacsikket, hanem helyezzük megfelelő csikkgyűjtőbe. Azon felnőtt dohányzók számára is csökkentheőek a dohányzás ártalmai, akik valamiért nem szoknak le. Nekik érdemes tájékozódniuk a füstmentes alternatívákról, melyek égés és füst hiányában lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos dohánytermékek.

A tisztább levegőért

A koronavírus-pandémia megmutatta, hogy a közúti forgalom mérséklődésével már rövid idő alatt tisztulhat a levegő. A Center for Research on Energy and Clean Air 2021 márciusában közzétett jelentése alapján a járványügyi korlátozások alatt, a légszennyezés enyhülésével csak Magyarországon nagyjából 1500 ember korai halálát sikerült elkerülnünk. Ez is bizonyítja, hogy akár jogszabályokkal, akár életmódbeli változtatásokkal igenis hatékonyan küzdhetünk a problémával.

Végezetül érdemes kiemelni, hogy a légszennyezés nemcsak az utcákon, hanem otthonainkban is jelen van. Sokan ugyan a kipufogófüsttől, a gyárak pöfékelésétől tartanak, valójában egyes káros anyagok koncentrációja beltérben magasabb lehet, mint a szabadban. Ezek a szennyeződések egyrészt származhatnak kívülről, másrészt mi magunk is létrehozhatjuk őket a benti dohányzással, főzéssel, fatüzelésű tűzhelyekkel vagy akár gyertyákkal. Lakásunk, házunk levegőjének minőségéért a legkönnyebben a szennyező tevékenységek mérséklésével, vagy elhagyásával, illetve az átgondolt, energiaveszteséget nem okozó szellőztetéssel tehetünk.

Ugyanez persze igaz a dohányosokra is. Ha nem dohányzik, ne is kezdje el! Ha már dohányzik, akkor minél előbb szokjon le, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai. Ha nem szokik le, akkor tájékozódjon a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívákról. Fontos azonban tudni, hogy ezek a technológiák sem veszélytelenek, hiszen például nikotint tartalmaznak, ami függőséget okoz. A dohányzással kapcsolatos ártalmak megszüntetését kizárólag a nikotin- és dohány tartalmú termékek végleges abbahagyása biztosíthatja.