Mindannyiunkat érdekel az a kérdés, mennyi is lesz a nyugdíjunk, amikor elérjük a korhatárt.
Az egyéni életpályák miatt azonban nyugdíjkérdés meglehetősen összetett. Számos olyan tényező létezik, amelyek befolyásolják várható nyugdíjunk összegét.
Cikkünkben végigvesszük leggyakoribb anomáliákat a nyugdíjszámítással kapcsolatban és választ adunk a felmerülő kérdésekre.
#1 Mennyit ér majd a nyugdíjam a nyugdíjba vonuláskor?
Napjainkban szerencsére már számos kalkulátor létezik a várható nyugdíj összegének kiszámítására, ám könnyen kaphatunk kissé eltérő eredményeket. Ennek az az oka, hogy maga a nyugdíjszámítás egy rendkívül soktényezős kérdés.
Nemcsak azért, mert munkával eltöltött éveink száma, fizetésünk összege egyénenként eltérő, hanem akadnak olyan faktorok is, például a valorizációs szorzó, amelynek értékét nem lehet előre megjósolni.
A várható nyugdíjunkat ezen okok miatt nagyságrendileg tudjuk meghatározni. Nézzük meg, hogy mire számíthatunk!
Azt mindenképp fontos tudni, hogy nyugdíj összegének megállapítása során a legfontosabb tényező, hogy mennyi időt töltöttünk aktív munkavállalóként, illetve hogy ez idő alatt mennyi volt a bejelentett jövedelmünk.
Jelenleg a nettó életpálya-keresetünk hozzávetőlegesen 60-70%-át kapjuk meg nyugdíjként.
Ez az arány azonban a jövőben várhatóan csökkenni fog, mivel a felosztó-kirovó rendszer sajátosságai, és az aktív munkavállalók számának fogyása miatt egyre kevesebb nyugdíjjárulék kerül a közös edénybe.
A szakértői prognózisok szerint a most 30-35 éves aktív munkavállalók a jelenlegi nettó életpálya-keresetük 30-40%-át kapják majd meg nyugdíjként.
Ha konkrét számokat szeretnénk tudni, akkor a szakértői portálunkon található állami nyugdíjkalkulátor segítségével erre is választ kaphatunk. A kalkulátor az életkor és a nettó fizetés összegének megadásával megmutatja, hogy reálértéken számolva várhatóan mennyi lesz a nyugdíjunk, amikor betöltjük a 65 éves korhatárt.
#2 Hogyan befolyásolja a nyugdíjunkat, hogyha életünk egy időszakában többet kerestünk, másikban kevesebbet?
Feljebb már érintőlegesen említettük a nettó átlag életpálya-keresetet, de nézzük meg, hogyan nézhet ki ez a valóságban. Hiszen nincs olyan munkavállaló, aki az egész életét egyetlen munkahelyen töltené el, ugyanakkora fizetéssel.
Ha például 40 évet dolgozunk 25-től 65 éves korunkig, és az első 20 évben 300.000, a következő 20 évben pedig 400.000 forintot kerestünk, akkor az összeget arányosítják az aktív munkavállalóként ledolgozott évek számával (vagyis jelen esetben 40 évvel).
Számítsuk is ki, hogy a fenti – egyébként nagyon sarkított és leegyszerűsített példában – mekkora összegre számolják ki a nyugdíjat!
300.000 forint/hó x 20 év + 400.000/hó x 20 év = 6.000.000 forint + 8.000.000 forint
6.000.000 forint + 8.000.000 forint / 40 év = 350.000 forint/hó.
Ezzel az átlaggal számolják tehát a jövőbeni nyugdíjunkat.
#3 Hogyan befolyásolják az öregségi nyugdíjat a munkából kihagyott évek?
Hogy megértsük az erre a kérdésre adott választ, először érdemes tisztázni, mit nevezünk szolgálati időnek. Leegyszerűsítve ebbe a teljes munkaidőben, aktívan ledolgozott napok számítanak bele. Ha például 1 évig nem dolgoztunk, akkor az öregségi nyugdíj szempontjából mínusz 1 év szolgálati időt jelent.
Nézzük meg, hogyan befolyásolhatja a szolgálati idő hossza a nyugdíjunk összegét!
Ha elérjük a nyugdíjkorhatárt, ami jelenleg 65 év, akkor jogosultak leszünk öregségi nyugdíjra abban az esetben, ha rendelkezünk legalább 20 év szolgálati idővel.
Érdemes tudni, hogy 20 év szolgálati idő után jelenleg a nettó életpálya-keresetünk 53%-át kapjuk meg, utána pedig a következőképpen alakulnak:
- 20-25 év szolgálati idő között: minden év után +2%,
- 25-36 év szolgálati idő között: minden év után +1%
- 36-40 év között: minden év után +1,5%
- 40 év felett pedig minden év után +2%.
Látható tehát, hogy minél több évet tesz ki a szolgálati időnk, annál nagyobb összegre számíthatunk nyugdíjként.
De mi a helyzet, ha nincs meg a 20 év szolgálati időnk?
- Amennyiben csak 15-20 év közötti szolgálati idővel rendelkezünk, akkor résznyugdíjra vagyunk jogosultak.
- Ha éppen 15 év szolgálati idővel rendelkezünk, akkor nem kapunk résznyugdíjat sem, csupán segélyt.
- 15 év alatti szolgálati idő esetén pedig nem vagyunk jogosultak nyugdíjra, résznyugdíjra és segélyre sem.
A fenti esetekben viszont lehetőségünk van szolgálati idő vásárlására – ez maximum 5 év lehet. Ennek ára az aktuális minimálbér 34%-a, annyi hónappal felszorozva, amennyi szolgálati időt vásárolni szeretnénk.
#4 Mi számít bele a jogosultsági időbe a Nők 40 kedvezmény kapcsán?
A Nők 40 kedvezmény keretén belül minden hölgy jogosult a teljes öregségi nyugdíjra, ha 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, életkortól függetlenül. Fontos kiemelni, hogy a jogosultsági idő nem ugyanaz, mint a szolgálati idő, gyakran ugyanis keverik a két fogalmat.
A fent említett 40 év jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek legalább 32 évet kell elérnie.
Tehát legfeljebb 8 évet tehet ki az az egyéb jogviszony, amelyre a kérdés vonatkozik. Nézzük hát meg, mi tartozik a jogosultsági időbe a szolgálati időn felül.
Ilyen tényezők:
- a terhességi-gyermekágyi segély (röviden TGYÁS)
- gyermekgondozási díj és -segély (GYED és GYES),
- gyermeknevelési támogatás (GYET),
- a súlyosan fogyatékos gyermek ápolási díjának szolgálati ideje ,
- az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
- az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama.
A jogosultsági idő azonban csökkenhet öt, vagy ötnél több gyermek felnevelése, illetve súlyosan fogyatékos gyermek ápolása esetén is.
Fontos megjegyezni, hogy vannak olyan szolgálati idő kategóriák is, amelyek nem vehetőek figyelembe ennél a kedvezménynél. Ilyen például az álláskeresési ellátással szerzett szolgálati idő, vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje.
Tipp: A pontos részletek az Államkincstár oldalán érhetőek el.
#5 Mekkora állami nyugdíjra számíthatnak a katás vállalkozók?
A KATA igencsak kedvelt adózási forma, hiszen főállású katás vállalkozóként havi 50.000 vagy 75.000 forint befizetésével mentesülünk a további adóterhek alól.
Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy a nyugdíjalapunk sokkal kevesebb lesz, mint egy alkalmazott esetében. Szemléletes, hogy a beszámított jövedelem 50.000 forintos havi adó esetén jelenleg nettó 65.237 forint.
Fontos figyelembe venni a szolgálati idő számítását is. Szolgálati időnek ugyanis hivatalosan csak az tekinthető, ahol a keresetünk legalább a mindenkori minimálbér összege volt. Amikor ennél kevesebb összeget kerestünk, azt az évet – a nyugdíjszámítás esetében rövidebb időnek számolják.
A minimálbér 2021 februárjától 167 400 Ft. Az 50 ezer forintos KATA adó után számolt nyugdíjalap összege pedig bruttó 98 100 Ft (nettó 65.237 Ft), tehát a nyugdíjkalkulációnál úgy számolnak, mintha keresetünk ekkora összegű lett volna.
Épp ezért, 50.000 forintos KATA fizetése esetén, 1 teljes év katás jogviszony mindössze 0,59 év szolgálati időnek felel meg (98.100 / 167.400)
Ez azt jelenti, hogy ha valaki 40 évig katásként dolgozik, akkor 25 év szolgálati idővel lehet csupán számolni (40 év x 0,59 = 24 év [kerekítve]).
Ha ennél kevesebbet, például 20 évet dolgozik katás vállalkozóként, akkor az mindössze 12 év szolgálati időnek számít (20 év x 0,59 = 12 év [kerekítve]).
Mivel így a segélyhez szükséges minimum 15 évnyi szolgálati időt sem éri el, 20 év katás munkaviszonyra nem fogunk nyugdíjat kapni, csak azokra az évekre, amit alkalmazottként dolgoztunk le (és eléri a legalább 15 évet).
Nézzünk meg egy példát a számokra! Tegyük fel, hogy valaki 40 év katás munkaviszony után vonul nyugdíjba. 50 ezres KATA adót fizetett be havonta, miközben az éves bruttó bevétele 4 842 000 forint volt.
A 40 év nagyjából 25 év szolgálati időnek felel meg, és a katázás miatt a nyugdíjalapba számító nettó bér 65.237 forint. Ezek alapján mindössze havi 41.099 forint nyugdíjat kap majd.
Amennyiben ugyanekkora kereset mellett alkalmazottként dolgozott volna, ez az összeg 214.640 forint lenne.
Katás vállalkozóként tehát mindenképpen érdemes valamilyen nyugdíjcélú megtakarítási formát indítani, például nyugdíjbiztosítást, hiszen nem számíthatunk magas nyugdíjra – és így az adóvisszatérítésre is jogosultak lehetünk.
Fontos az öngondoskodás!
Ahogy feljebb is láthattuk, a várható nyugdíjunk kiszámítása nagyon bonyolult feladat, és rengeteg a bizonytalansági faktor. Akár vállalkozóként, akár alkalmazottként dolgozunk, vagy ha például a Nők 40 kedvezményt szeretnénk majd igénybe venni, számolnunk kell a jogszabályi változások lehetőségével is.
Ráadásul ahogy fentebb kifejtettük, az elöregedő társadalmak tendenciája azt vetíti előre, hogy egyre kevesebb nyugdíjra számíthatunk majd. Nem véletlen, hogy az állam is egyre inkább támogatja az öngondoskodási lehetőségeket.
A nyugdíjas éveinkre való megtakarítás tehát nem csak fontos, hanem a fentiek alapján szükségszerű is. Hiszen nyugdíjunk kiegészítése nélkül jó eséllyel nem fogjuk tudni felhőtlenül élvezni idős éveinket.
