Belföld koronavírus

Kásler: A koronavírusban elhunytak 30 százaléka cukorbeteg volt

MTI/Soós Lajos
MTI/Soós Lajos

Cáfolhatatlan kutatási eredményekkel tudjuk bizonyítani azt, hogy az oltás rendkívül fontos, életet ment – mondta Kásler Miklós az EMMI minisztere az oltóanyagok hatásvizsgálatával kapcsolatos nyilatkozatában. Kásler Miklós az Életközelben videóinterjúban arról beszélt, hogy az idei év elején elindult oltóanyag vizsgálat bebizonyította, hogy a Magyarországon alkalmazott mindegyik vizsgált vakcina hatékony.

A tárcavezető elmondta, hogy 2021. január 22. és június 10. között 3,7 millió embert oltottak be, akiknek az adatait feldolgozták.

Ennek alapján azt lehet mondani, hogy a fertőzés ellen Magyarországon használt vakcinák 69 és 88 százalék között megvédték az embereket.

A halálozás megelőzésében még magasabb hatékonyságot mutattak fel, mindegyik vakcina átlagosan 88 és 98 százalék közötti mértékben megelőzte a betegség súlyossá válását, illetve a betegeink elvesztését – mondta Kásler Miklós.


Vakcinációval kb. 9500 emberi életet lehetett megmenteni ebben az időszakban és az érintetteknek majdnem a felét a két keleti vakcina beadása mentette meg – tette hozzá Kásler, aki arról is beszélt, hogy a teljes immunitás vizsgálata során bebizonyosodott az, hogy minden életkorcsoportban jelentősen csökken az idő múlásával az immunválasz, ezért fontos a harmadik oltás felvétele.

A krónikus betegségekben szenvedők koronavírus kitettsége kapcsán a miniszter arról számolt be, hogy az eredmények alapján a koronavírus fertőzés halálozására elsősorban a cukorbetegség jelent rendkívüli rizikót. Magyarországon az emberek 8 százaléka szenved cukorbetegségben, ugyanakkor az elhalálozottak harminchárom százaléka volt cukorbeteg – részletezte a miniszter. De nemcsak cukorbetegek, hanem más a krónikus betegségekben szenvedők, – a krónikus tüdőbetegeket vagy szív dekompenzáltak is – kitettebbek a koronavírus fertőzésnek.

Kásler Miklós hozzátette: ki lehet jelenteni, hogy az oltások után az ellenanyag szintje növekszik, vakcinánként különböző mértékben. Jellemző, hogy elsősorban az mRNS alapú vakcináknál, tehát a Pfizer és Moderna estében az ellenanyagszint emelkedése gyors, viszont gyors a csökkenése is. Ezzel szemben a vektor alapú vakcinák, tehát az Astrazeneca, Szputnyik és a Sinopharm esetében ez az emelkedés hosszabb időn keresztül tart. A miniszter azt is megjegyezte, hogy az Astrazeneca második oltása után az ellenanyag szint csökken, amiből az következik, hogy az Astrazeneca-val további oltásokat elvégezni nem célszerű.

Az EMMI tárcavezetője elmondta, hogy a Sinopharm vakcinával történt átoltás szélesebb spektrumú védelmet biztosít, mint az összes többi vakcina.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik