Belföld

Az állami rádióban bemondták, hogy Dobrev Klára döntött „2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről”

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A műsorvezető szerint ezt „ma már tudjuk”. Eredetileg arra kereste a választ, miért voltak olyan kevesen az ellenzék nagygyűlésén.

Kedden az állami rádió Jó napot, Magyarország! című délutáni műsora arra kereste a választ, miért voltak olyan kevesen október 23-án az ellenzéki összefogás hívei. A műsorvezető felkonferálásában beszélt Márki-Zay Péterről, a Békemenetről, a 15 évvel ezelőtti „rendőrterrorról” és arról, hogy 65 éve Apró Antal „fasiszta csőcseléknek” nevezte a forradalmárokat, majd azt mondta, „ugyanezen az elven” (vagyis, hogy a Gyurcsány-ellenes tüntetők is fasiszták lehettek) döntött maga Dobrev Klára is

2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről.

Az állami média műsorvezetője ezzel gyakorlatilag átvette, tényként közölte az Elk*rtuk című politikai krimi narratíváját. (Itt még visszahallgatható!) Idézzük.

Miközben több tízezer magyar vonult október 23-án olaszokkal és lengyelekkel együtt a béke és az emlékezés jegyében a 2006-os rendőrterror útvonalán egészen az Erzsébet térig, hogy aztán ott meghallgassák a miniszterelnök beszédét, az Andrássy út túlsó végén csupán néhány ezer szimpatizáns gyülekezett az ellenzék színpada előtt. Nyilván csalódást keltő lehetett, hogy az előválasztás után ilyen rövid idővel ennyire kevés embert tudtak mozgósítani. De mit gondolnak önök, mi lehet ennek az oka? A sokszínűség jegyében egyébként több ellenzéki vezető is beszédet mondott, így az ellenzék új arca, Márki-Zay Péter mellett például Dobrev Klára is, akinek a nagyapja egyébként éppen 65 évvel ezelőtt, október 23-án lett az MDP KV Katonai Bizottság tagja és aki fasiszta csőcseléknek nevezte a forradalomban résztvevőket. Ma már tudjuk, hogy hasonló elven döntött az unoka is 2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről. A DK miniszterelnök-jelöltje most beszédében mégis azt hangsúlyozta, hogy ’56 mindenkié és úgy fogalmazott, egy feladatunk van október 23-án, emlékeztetni magunkat, nehogy elszúrjuk. De vajon, miért állt ki az ellenzék ezen a napon? Mit szerettek volna hirdetni, és miért volt olyan kevés az érdeklődő?

Kapcsolódó
A Gyurcsány-show nagyvászonra költözött: tucatthriller lett az Elk*rtuk, Dobrevvel a középpontban
Az Elk*rtuknak nem válik hátrányára a propaganda – ez az egyetlen ok, ami miatt a kampányra időzített filmet nem felejtjük el azonnal.

A hitelesség kedvéért, azt, hogy „’56 Mindenkié!” azt Göncz Árpád köztársasági elnök mondta a rendszerváltás utáni első szabad ünnepen, ahogy ezt Dobrev Klára maga is jelezte, egyébként pedig az állami média 100 milliárdos támogatása, illetve  kiegyensúlyozottsága régóta téma.

Cikkünk megjelenése után a Demokratikus Koalíció jelezte, beperli az MTVA-t, amiért tényként kezelték az Elk*rtuk összeesküvés-elméletét. A keddi magazinműsorra is vélhetően az lehet a magyarázat, amit Papp Dániel vezérigazgató néhány napja a Figyelőnek mondott, hogy az MTVA pártoktól független, objektív, az a célja, hogy mindent tényszerűen közöljön, viszont maga a hír nem pártfüggetlen.

Kapcsolódó
Vezérigazgatója szerint nem az állami média pártos, hanem a hírműfaj
Papp Dániel elégedett, mert azt MTVA felnőtt a XXI. századhoz. A pénzüket sem tartja eltúlzottnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik