Farkas Norbert / 24.hu
Belföld

„A feljelentés előtt már jöttek a lökdösődések” – elítélték a meleg kamaszt bántalmazó fiatalokat

Miután nyíltan vállalta a többségitől eltérő szexuális orientációját – ami már önmagban is nehéz feladat volt – évekig járhatott kihallgatásokra és bírósági tárgyalásokra a ma huszonegy éves fiú. A homofóbia és a transzfóbia elleni küzdelemben az elmúlt években egyre inkább a büntetőjogi eszközök alkalmazása került a fókuszba Magyarországon, de az Európai Unió egészében is.

Még 2016-ban történt, hogy egy serdülő fiú egy közösségi oldalon vállalta a követői előtt, hogy a saját neméhez vonzódik. A ma huszonegy éves budapesti fiatal élete nem sokkal később olyan fordulatot vett, amire egyáltalán nem számított: évekig tartó rendőrségi eljárással és pereskedéssel kellett szembenéznie. Ecseri Kristófot – miután az ismerősei előtt coming outolt – hónapokig szekírozta és bántalmazta két, környékbeli, vele nagyjából egykorú kamasz. A fiúkat, akik időközben szintén felnőttek, most közösség tagja elleni erőszak és folytatólagosan elkövetett becsületsértés miatt ítélte el a bíróság. Az egyik elkövető 100, a másik 80 óra közmunkát kapott, ezzel talán véget érhet Kristóf öt éve tartó vesszőfutása is.

Ecseri Kristóf meleg serdülőként hosszú időn át viaskodott önmagával és az érzéseivel. A 24.hu-nak azt mondta, miután szembesült a helyzetével, első körben úgy érezte, mintha ő maga lenne a probléma. A családjában a szexualitás soha nem volt beszédtéma, így könnyen úgy érezhette, a nehézségével magára maradt, elszigetelődött. A félelmeivel sokáig nem tudott kihez fordulni.

Kristóf ma is élénken emlékszik rá, amikor 15–16 éves korában eljutott odáig, hogy már képtelen magában tartani a fájdalmát és a kétségeit. Egy alkalommal a szűkebb rokonsággal mentek kirándulni, és a családi program végén Kristóf sírógörcsöt kapott.

A bűntudat gyötört, és az, hogy a családom mit fog gondolni rólam, ha erről tudomást szerez

– idézte fel az évekkel korábban történteket.

Farkas Norbert / 24.hu

Aztán még aznap beszélt telefonon a nevelőapjával, aki rákérdezett a fiú viselkedésének indítékára. Kristóf ekkor vallotta be először, hogy meleg, a válasz pedig egyszerre hozott számára megkönnyebbülést és meglepetést: a nevelőapa azt mondta, rég tudta, hogy mi a helyzet, és hogy ez teljesen rendben van. Kristófnak ezután hónapokba telt, hogy az édesanyjával is meg merje osztani a titkát, aztán szépen fokozatosan egy szélesebb körben is beszélni kezdett róla. Tizenhat éves volt, amikor a Facebookon egy nem nyilvános posztban vallott a homoszexualitásáról az ismerőseinek.

Nyilván nem az volt a célom, hogy minden embernek a tudtára adjam: meleg vagyok, de azt szerettem volna, hogy ne adjak okot találgatásokra. Csodálkoztam és iszonyatosan boldoggá tett, hogy több száz kommentet, biztató reakciót, üzenetet és hívást kaptam aznap

– mesélt a fiatalember a tapasztalatairól.

A történet ezzel akár véget is érhetett volna. Hetekkel később azonban az utcán két fiatal környékbeli kezdte inzultálni, majd több hónapon keresztül először csak szóban, később fizikailag is bántalmazták.

A feljelentés előtti utolsó két-három hónapban már jöttek a lökdösődések, és ha szembekerültem velük, olyan mozdulatokat tettek, mintha meg akarnának ütni. Ilyenkor reflexből nyilván én is összerándultam, összehúztam magam

– mondta. Egy este Kristóf aztán már nem bírta tovább, és elment a rendőrségre feljelentést tenni. Mint mondta, a tapasztalatai a rendőrségen vegyesek voltak, egy pillanatig az az érezte támadt, hogy a rendőr, aki foglalkozik vele, mintha el akarná bizonytalanítani. Hamar kiderült, hogy egyedül, jogi segítség nélkül nem könnyen boldogul majd a bürokratikus eljárásban, ezért fordult végül a Háttér Társasághoz, amely sok más szolgáltatás mellett jogi segítséget is nyújt a hasonló esetekben.

Farkas Norbert / 24.hu

A Háttér Társaság nemrég közleményben számolt be a fiatalember esetéről. Ebben felidézték, hogy az Európai Unió alapjogi ügynökségének legutóbbi, 2019-es kutatása szerint a magyar LMBTQ-válaszadóknak tizenegy százalékát érte korábban fizikai bántalmazás vélt szexuális orientációjával vagy nemi identitásával összefüggésben. Ötvenhárom százalékuk személyes zaklatást is tapasztalt a kutatást megelőző öt évben. A rendőrséghez közülük azonban – mint a kutatásból kiderült – csak öt százalék fordult. Kristóf is ebbe a szűk csoportba tartozik.

Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője és jogi programjának munkatársa szerint az, hogy mennyire gyakoriak az ehhez hasonló, gyűlölet által motivált támadások, azon is múlik, mennyire elfogadó egy társadalom. Ezzel együtt még a legelfogadóbb társadalmakban is vannak olyan emberek, akik szélsőséges módon adnak hangot a véleményüknek. Dombos szerint azokban az országokban, ahol könnyebben felvállalják magukat az LMBTQ-emberek, és ezáltal láthatóbbá is válnak, nagyobb eséllyel eshetnek áldozatul hasonló bűncselekményeknek. Dombos szerint az ide vonatkozó statisztikák értelmezésekor ezt a szempontot is érdemes figyelembe venni.

Magyarországon a hasonló indítékú gyűlölet-bűncselekmények nagyobb részt a Pride-fesztiválok és -felvonulások idején kapnak szélesebb nyilvánosságot. Dombos szerint ennek az az oka, hogy azok, akik részt vesznek a Pride-on, általában sokkal jogtudatosabbak, ha tehát velük valami történik, nagyobb eséllyel jelentik az esetet, így nagyobb eséllyel indul eljárás. Dombos azt mondta, félrevezető lehet ugyanakkor, hogy csak a Pride-hoz kötődő incidensek kapnak médiafigyelmet.

A tapasztalatok szerint előítéletes indítékú támadások a hétköznapokban is gyakran előfordulnak, csak kisebb eséllyel kapnak nyilvánosságot.

Marjai János / 24.hu Résztvevők az idei, immár 26. Budapest Pride-felvonuláson

Dombos a 24.hu kérdésére több olyan példát is említett az elmúlt rövid időszakból, amikor egy-egy bűncselekménynek egyértelműen homofób indítéka volt. A Háttér Társaság jogsegély-szolgáltatása épp most dolgozik egy olyan ügyön, amelyben a Pride-ra menet egy spanyol állampolgárságú fiút megdobtak egy sörösdobozzal. Ebben az ügyben, mint Dombos állítja, szintén közösség tagja elleni erőszak miatt nyomoz rendőrség. Július végén történt, hogy egy leszbikus pár az Andrássy úton sétált, és egy férfi beléjük kötött, mondván nem akarja, hogy a gyermekének „ezt kelljen látnia”. A férfi ezután lökdösni kezdte a pár tagjait az Andrássy úton közlekedő autók közé. Ebben az ügyben szintén közösség tagja elleni erőszak miatt nyomoznak. A jogvédő szakember által felidézett egyik, különösen brutális esetben néhány évvel ezelőtt egy hétvégi délután Újpesten vertek meg durván két fiatalembert szintén homofób indítékból. Az ügynek sajátos vonása volt, hogy a néhány elkövető viszonylag nagy közönség előtt bántalmazta a fiatalokat, ám közülük senki nem avatkozott közbe.

Arról, hogy a nyáron Magyarországon elfogadott, a kormány által előszeretettel „gyermekvédelminek” nevezett törvénymódosító csomag, illetve a hozzá kapcsolódó homofób és transzfób politikai kampány milyen hatással lehet a hasonló gyűlölet-bűncselekmények gyakoriságára, Dombos szerint még korai lenne beszélni.

Azt látjuk, hogy hozzánk több ilyen hír és bejelentés jutott el az új szabályozás elfogadása óta. Hogy aztán a valóságban mi történik, azaz ez csak a látencia csökkenését jelenti, vagy tényleg több ilyen támadás van, arról ezen a ponton még nem tudunk nyilatkozni

– monda Dombos Tamás hozzátéve, az ősszel terveznek belefogni ilyen irányú kutatásba.

Szerinte, amikor a mostanihoz hasonló politikai vita alakul ki, általában megnő az ilyen erőszakos támadások száma, nem csak Magyarországon, de Nyugat-Európában is. Jó példa erre Franciaország, ahol az azonos neműek közötti házasságról szóló vita kapcsán vált ismertté sok gyűlölet motiválta bűneset. A szakember szerint tendencia, hogy a homofóbok is egyre inkább szeretnék a véleményüket kifejezni. Amíg ez a jogszerű határokon belül marad, addig a vitának helye van, de az erőszak már nem lehet része a demokratikus vitának.

Mohos Márton / 24.hu „Propagandatörvény helyett elfogadást!” szlogennel tüntettek a Kossuth téren

Az elmúlt években az Európai Unióban is egyre inkább fókuszba került a büntetőjogi eszközök alkalmazása a homofóbia és a transzfóbia elleni küzdelemben. Míg a kilencvenes évek második felében és a kétezres évek elején elsősorban a diszkrimináció-ellenes erőfeszítések álltak az uniós diskurzus homlokterében, mostanában a büntetőjogi kérdések vannak inkább napirenden a különböző kisebbségi csoportok védelme kapcsán. Nemrég merült fel az is, hogy az úgynevezett EU-bűncselekmények körét kibővítsék a gyűlölet-bűncselekményekkel. Ha ez így történne, az felerősítené az ilyen esetekre irányuló figyelmet, de akár pályázati pénz is juthatna az ilyen támadásokat megelőző, az áldozatokat segítő programokra.

Dombos szerint Magyarországon az előítéletes indítékú erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatos jogi szabályozás megfelelő. 2012 óta nevesített módon már nem csak a nemzeti, etnikai, vallási csoport tagjai elleni, de a szexuális irányultság, nemi identitás, fogyatékosság alapján történő támadásokat is ide sorolják. Ami viszont a jogalkalmazás területét illeti, még van hova fejlődni. A rendőrség sok esetben még mindig nem ismeri fel a gyűlöletmotivációt, és olykor enyhébb súlyú bűncselekmény miatt indít eljárást. Fejlődés azonban a rendőrségi gyakorlatban is érzékelhető Dombos Tamás szerint, aki hozzátette, hogy a rendőrségen ma már kifejezetten a hasonló ügyekre specializálódó hálózat, szakvonal is működik. Ha egy ügy eljut hozzájuk, általában problémamentesen zajlik az eljárás.

A nehézség sok esetben viszont éppen az, hogy a Kristófhoz hasonló, az utcáról besétáló bejelentő a legtöbb esetben nem ilyen specialistával találkozik először, hanem sokszor olyan rendőrökkel, akik a témában kevésbé felkészültek.

Magyarországon a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az elmúlt tíz évben országszerte 330, közösség tagja elleni erőszak bűncselekményt regisztráltak.

A 24.hu számára megküldött belügyi statisztikai adatokból ugyanakkor az esetek elenyésző részében derült ki egyértelműen, hogy az erőszakos bűncselekmény végrehajtásában az elkövetőt a sértett vélt nemi identitása vagy szexuális orientációja motiválta volna.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.