Ma kezdődik és jövő vasárnapig tart az ellenzéki előválasztás első fordulója. Az érdeklődők 775 településen személyesen, valamint online is szavazhatnak.
A miniszterelnök-jelölti tisztségért öten versenyeznek:
- Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció, az Európai Parlament alelnöke),
- Fekete-Győr András (a Momentum elnöke),
- Jakab Péter (Jobbik-elnök),
- Karácsony Gergely (főpolgármester, MSZP-Párbeszéd-LMP)
- és Márki-Zay Péter (hódmezővásárhelyi polgármester, Mindenki Magyarországa Mozgalom),
de hogy ki lesz Orbán Viktor kihívója, az aligha dől el szeptember 26-án, az első kör ugyanis csak akkor lesz eredményes, ha valaki megszerzi a szavazatok legalább felét. Ha ez nem történik meg, második fordulót rendeznek a három legjobban szereplő jelölt között október 4. és 10. között. Az első kormányfőjelölti vitán ádáz véleménykülönbségekre nem derült fény, a részt vevők kerülték a konfrontációt, a fideszesek elszámoltatását sürgették, és jóléti ígéreteket fogalmaztak meg. A második vitát jövő pénteken rendezik majd, a harmadikat pedig csak a második forduló idején – ebből is látszik, a szervezők sem számítanak arra, hogy már az első körben eldőlne a verseny.
Biztosan eldől viszont mind a 106 egyéni választókerületben az, hogy az ellenzéki pártok kit indítanak a fideszes jelölttel szemben a jövő tavaszi országgyűlési választáson, hiszen az egyéni jelölti verseny egyfordulós, a közös listán induló pártok pedig vállalták, hogy minden körzetben azt támogatják, aki győz az előválasztáson.
Tizenegy választókerületben már eredményt is hirdethetünk, ugyanins ellenfél nélkül indul:
- Szabó Tímea (Párbeszéd): Budapest 10-es választókerület (III. kerület),
- Varju László (DK): Budapest 11-es választókerület (IV. kerület),
- Jézsó Gábor (MSZP): Borsod megye 6. számú választókerület (Tiszaújváros),
- Kis-Szeniczey Kálmán (LMP): Bács-Kiskun megye 4-es választókerület (Kiskunfélegyháza),
- Dudás Róbert (Jobbik): Heves megye 2-es számú választókerület (Gyöngyös),
- Csányi Tamás (Jobbik): Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. választókerület (Törökszentmiklós),
- Nunkovics Tibor (Jobbik): Komárom-Esztergom 2-es választókerület (Esztergom),
- Gyenes Szilárd (Momentum): Nógrád megye 2. választókerület (Balassagyarmat),
- Schmuck Erzsébet (LMP): Pest megye 9-es választókerület (Nagykáta),
- Steinmetz Ádám (Jobbik): Somogy megye 3. választókerület (Marcali),
- és Rig Lajos (Jobbik): Veszprém 3-as választókerület (Tapolca).
Ebből is látszik, amit korábbi, a jelöltállítás hátteréről szóló cikkünkben megemlítettünk: a Jobbik gyűjtötte be a legtöbb támogatást a többi ellenzéki párttól, így öt képviselőjének sem kell az előválasztással bajlódnia. A tizenegy verseny nélküli körzet ugyanakkor gyökeresen eltérő esélyeket rejt: Szabó Tímea és Varju László 2018-ban is győzött, Rig Lajos pedig, bár akkor alulmaradt, a 2015-ös időközi választáson hódította el a mandátumot a tapolcai körzetben. Szoros versenyt hozott tavaly a borsodi időközi választás is, igaz, akkor a korábbi szélsőséges nyilatkozatai miatt támodott jobbikos Bíró László volt az összellenzéki jelölt, aki most visszalépett az így egyedül a páston maradó MSZP-s teológus, Jézsó Gábor javára. Messze nem reménytelen a gyöngyösi és a törökszentmiklósi körzet sem, az előbbiben 2018-ban Vona Gábor szorongatta a Fideszt, az utóbbi pedig a vesztegetés elfogadásával vádolt Boldog István felségterülete, ahol a kormánypárt így kénytelen jelöltet cserélni, a Jobbik pedig a legutóbb kevesebb mint 4 százalékponttal alulmaradó Csányi Tamást indítja ismét. Ezzel szemben a kiskunfélegyházi és a balassagyarmati körzet a legnehezebben nyerhetők közé tartozik, a Fidesz-KDNP 60, illetve 55 százalékot szerzett ezekben 2018 áprilisában.
Az alábbi két térképen nyomon követhető, hogy a vidéki, illetve a fővárosi választókerületben hányan és kik indulnak a képviselői helyért. Tizenegy körzetben tehát nincs tét, 53 körzetben pedig a visszalépések miatt csupán két induló közül lehet választani, és ezek között is van, ahol inkább csak formális a verseny: így az MSZP-s Hiller István és Kunhalmi Ágnes (XIX-XX. és XVIII. kerület), valamint a jobbikos Kálló Gergely (Dunaújváros) is könnyű szerrel védheti majd meg egyéni mandátumát, hiszen szinte minden párt felsorakozott mögéjük, és csak egy-egy kihívójuk van.
32 körzetben hárman indulnak, hét helyen pedig négy politikus verseng. Öt jelölt mindössze Zalaegerszegen és az egyik debreceni körzetben van, a tolongás itt inkább azért különös, mert mindkettő masszívan fideszes választókerület.
Hogy melyek a legélesebbnek ígérkező összecsapások, az talán azon is lemérhető, hogy mely 32 választókerületben szervezett jelölti vitát a Partizán, de ezek közül is kiemelhető néhány:
- Szombathelyen az „Ördög ügyvédje” elleni nyomozásban meggyanúsított DK-s Czeglédy Csaba méri össze erejét az összes többi párt által támogatott LMP-s Ungár Péterrel,
- a II. kerületben a párbeszédes Tordai Bence küzd a televíziósként megismert Kálmán Olgával (DK), előbbi mögé az MSZP, az LMP és a Momentum, utóbbi mögé a Jobbik sorolt be,
- Zuglóban az MSZP-s Tóth Csaba élvezi a DK és a Jobbik támogatását is, ellenfele az őt korrupcióval vádoló Hadházy Ákos (Momentum),
- a jó nyerési eséllyel kecsegtető megyeszékhelyek közül Miskolcon a két párt egyezsége nyomán az egyik körzetben a Jobbik (Szilágyi Szabolcs), a máskiban a DK jelöltje (Hegedűs Andrea) küzd meg az MSZP-s Simon Gáborral és Varga Lászlóval,
- és hasonló a helyzet Szegeden is, csak ott DK vs. MSZP és Jobbik vs. Momentum harc várható az indulásért.
A következő, lapozható ábrán az követhető, hogy az egyes pártok hol indítanak jelöltet az előválasztáson országosan, illetve a fővárosban. A visszalépések után már véglegesnek tekinthető lista szerint a legtöbb, hatvan indulója a DK-nak van, majd a Momentum (59), a Jobbik (52), az MSZP (39), az LMP (17) és végül a szocialistákkal pártszövetségben induló Párbeszéd (12) következik.
A lenti infografika a kereszttámogatásokat ábrázolja, vagyis azt, hogy az egyes pártok mekkora számban állítanak saját jelölteket, illetve támogatnak másokat. Ahogy arról korábban részletesen írtunk, a jelöltállítást meghatározta, hogy a DK és a Jobbik némiképp váratlanul egy 39 körzetre kiterjedő megállapodást kötött, aminek hatására az MSZP–Párbeszéd is hasonló méretű alkut hozott tető alá a Momentummal, noha a pártok ideológiai profiljából aligha ezek az szövetségek következnének elsőként. A tíz éve az MSZP-ből kiszakadt DK így 19 jobbikos politikust támogat, de csak tíz szocialistát, miközben az MSZP ugyancsak tíz DK-st, de húsz momentumost.
Az esélyekről elöljáróban nehéz mit mondani, leginkább azért, mert az ellenzék először kísérletezik az előválasztással, így a részvételt még becsülni is nehéz, pedig ez alapvetően befolyásolja majd az eredményt. A miniszterelnök-jelöltek népszerűségéről meglehetősen széttartó felmérések készültek, bár annyi kirajzolódik, hogy Karácsony Gergely és Dobrev Klára feltétlenül esélyes a második fordulóra, a harmadik pedig – az inkább vidéken népszerű, a várhatóan jóval magasabb választói hajlandóságot mutató Budapesten azonban lemaradó – Jakab Péter lehet, de a közvélemény-kutatók azt tapasztalták, hogy az utóbbi hetekben feljövőben volt Márki-Zay Péter is. Fekete-Győr továbbjutása a mérések alapján meglepetés volna.
Az egyéni választókerületi esélyeket még bajosabb megtippelni – szerencsére ezt megtette helyettünk a Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont, amelynek elemzése szerint
- a Jobbik 34,
- a DK 29,
- a Momentum 20,
- az MSZP 11
- a Párbeszéd 7,
- az LMP 5 körzetben nyerhet.
Hangsúlyozzák, hogy e becslés alapja a pártok 2019-es európai parlamenti és önkormányzati választási eredménye, az utóbbi hetek, hónapok helyi és országos közvélemény-kutatásai és a jelöltek ismertsége, ám az eredményt elsősorban a részvétel befolyásolhatja: a legszervezettebb, legelkötelezettebb szavazótáborral a DK rendelkezik, nem véletlen, hogy az aláírásgyűjtési versenyt is ők nyerték meg a legtöbb helyen. Gyurcsány Ferenc pártjának tehát az alacsony (200-300 ezres) részvétel kedvezne.
A 21 Kutatóközpont szerint senki sem fog tarolni, minden párt nagyjából a választóközönségével arányosan számíthat egyéni választókerületekre. A DK leginkább a megyei jogú városokban, a Momentum Budapesten és az agglomerációban számít esélyesnek, az MSZP-Párbeszéd pedig elsősorban azokban a képviselőiben bízhat, akik már 2018-ban is nyerni tudtak. Fontos megállapítás, hogy a Jobbik sok billegő (vagyis kétesélyes) körzetet szerezhet meg, így egy jelentősebb ellenzéki sikerből nagyot profitálhat, ha viszont az ellenzék 2018-hoz hasonlóan csak Budapesten és a nagyobb megyeszékhelyeken rúg labdába, abból rosszul jönnek ki Jakab Péterék, akik a 18 budapesti körzetből csak háromban állítottak jelöltet.
A stabilan ellenzékinek minősített harminc választókerület ugyanis egészen más képet mutat, ezekből mindössze négy áll a Jobbiknak, nyolcban a DK, hétben a Momentum, ötben-ötben az MSZP és a Párbeszéd, egy helyen pedig az LMP jelöltje győz majd az előrejelzés szerint. Vagyis
Az ábrákat Molnár Dávid készítette.
