Benkő Tibor honvédelmi miniszter az élő sajtótájékoztatón számolt be a Magyar Honvédség afganisztáni jelenlétéről, illetve a napokban zajló kimenekítési bevetésről. A tárcavezető elmondta, az afganisztáni missziót, műveletet a 2001-es terrortámadás hívta életre, Magyarország 2003-ban csatlakozott a folyamathoz. Benkő Tibor szerint a NATO célkitűzése az volt, hogy együtt megyünk be és együtt jövünk ki Afganisztánból, ezt sikerült is teljesíteni.
A mentési akcióban fel kellett állítani a mentőcsapatot, illetve ki kellett képezni az érintett személyeket, a feladat végrehajtására Airbus 319-es gépeket vettek igénybe. A Magyar Honvédség augusztus 17-én kapta a feladatot, 18-ára készen állt a mentési kontingens. Benkő Tibor kiemelte: sokan ezeket a gépeket „kormánygépekként” emlegetik, de ebben a misszióban ezek a járművek embereket mentettek. A feladat elvégzéséhez a repüléshez szükséges diplomáciai engedélyeket kellett kérni, ez rázósabb ügymenettel járt, több tárca együttműködését igényelte. Üzbegisztánt jelölték ki mentési országnak, ide mentették ki az afganisztániakat. Benkő Tibor kiemelte: a feladatellátás éjjel-nappal zajlott, elsődlegesen a magyar állampolgárok, másodsorban afganisztániak biztonságát kellett szavatolni.
Az elért afgánokat sikerült Magyarországra hozni, ez 57 család, 180 gyermek. Akik jelentkeztek, akikről tudtak, azok közül mindenkit ki tudtak menteni. Hét nap alatt 14-szer tették meg a repülők az utat Afganisztán és Üzbegisztán között. Üzbegisztánból a Wizz Air és az üzbég légitársaság hozta haza az érintetteket.
Nem kellett éles lőszert használni
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a honvédség parancsnoka elmondta: nem volt még ilyen kihívás a magyar katonák előtt, kevesebb mint 20 óra alatt készültek fel a katonák a feladatra. Hozzátette: egy más nemzethez tartozó mentőcsapatnál egy utas bombát szerelt a repülő vécéjébe.
Kérdésre elhangzott, hogy csaknem 100 fő vett részt a műveletben, az amerikai partnerekkel nem volt gördülékeny az együttműködés Kabulban. A repülőtérnek egy kapuja volt, az amerikaiak a saját katonáikkal akartak kezdeni, erre kellett megoldást találni.
Benkő Tibor szerint nem a Magyar Honvédség kompetenciája, hogy vannak-e még magyarok Afganisztánban, de biztos benne, hogy a magyar kormány garantálja, hogy ha egy magyar nem akar Afganisztánban maradni, akkor ki fogják hozni. Elhangzott, hogy a tálib kormánnyal nem kellett kapcsolatot felvenni, a légtér és a repülőtér nincs a fennhatóságuk alatt. Kiemelték: nem történt késlekedés műszaki probléma miatt sem induláskor, sem Afganisztánban.
A Magyarországra menekített afganisztáni családokat ellenőrizték. Benkő Tibor elmondta: volt egy névjegyzék, amelyen azok szerepeltek, akik kapcsolatban voltak a magyarokkal Afganisztánban és akik szóba kerülhettek a kimenekítési akcióban, ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium tartotta nyilván. A listán lévő személyek 87 százalékát tudták kihozni Afganisztánból.
A kimenekítési művelet véget ért, a következő NATO-felkérésekről viszont még nem lehet beszámolni. Benkő Tibor a bevetés költségeiről egyelőre nem tudott számot mondani, nem is valószínű, hogy a nyilvánossággal megosztják a teljes költség összegét, mivel egyes adatok bizalmasak. A bevetésnek az Operation Shaman nevet adták.
