Máthé Zoltán / MTI
Vélemény

A papír mindent elbír, akkor is, ha Magyar Közlönynek hívják

A kormány rögzíti, hogy az Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz.

E megfellebbezhetetlen kijelentést Orbán Viktor egy kormányhatározatba volt szíves beleírni. Az állítás komolyságát a filozófiatudomány Széchenyi-díjas doktora, Ludassy Mária jellemezte a legszemléletesebb módon: „Kéretik a Magyar Közlönyben megjelentetni, hogy nem 78 éves őszhajú filozófiaprofesszor vagyok tíz dioptriás szemüveggel, hanem 18 éves ébenfekete hajú hastáncosnő igéző zöld szemekkel.”

De hisz tudjuk, a papír mindent elbír, akkor is, ha a papírt történetesen Magyar Közlönynek hívják.

Gondolom, ebből már rájöttek, hogy arról a kormányhatározatról lesz szó, amely a minap jelent meg „válaszként” az Európai Bizottság Magyarországról szóló jogállamisági jelentésére. Anélkül, hogy untatnám önöket a bizottság terjedelmes jelentésének részleteivel, elég annyi, hogy a jogállamiság kritériumait négy téma köré csoportosították. Gondolom azért, hogy végre a Fidesz is megtanulja, mit jelent az a jogállamiság, amit – véleményükkel ellentétben – mégis csak lehet definiálni. Ez a négy téma az igazságszolgáltatási rendszer, a korrupció, a médiapluralizmus, valamint a fékek és ellensúlyok intézményi rendszere.

Az Európai Bizottság mind a négy rendszerben talált és kifogásolt – enyhén szólva – némi hiányosságot. Ez persze baj, nem is kicsi. De lássuk a kormány „meggyőző” válaszait. „Az Európai Bizottság külföldről, illetve saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg. Ezeket az állításokat nem ellenőrzi, indoklást és bizonyítékokat nem mutat be. A magyar alkotmányos szervek álláspontját figyelmen kívül hagyja.”

Nos, a bizottság a jelentésében egyrészt leírja a vizsgálatnak azt a módszertanát, amelyet a tagállamokkal – így persze Magyarországgal is – egyeztetett: „a jogállamisági jelentés a tagállamokkal folytatott szoros együttműködés révén jött létre, és több forrásra támaszkodik. A 27 országfejezetben megfogalmazott értékelések a tagállamokkal megvitatott módszertan szerint készültek.” Ez persze csak egy puszta állítás lenne, ha a jelentés nem sorolná fel mindazokat az állami és hivatalos szerveket, amelyekkel 2020 júniusában – nyilván a járvány miatt – virtuális találkozókat tartott”. Ezek:

  • az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága,
  • az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,
  • az Alkotmánybíróság,
  • az Állami Számvevőszék,
  • a Belügyminisztérium,
  • az Igazságügyi Minisztérium,
  • az ügyészség,
  • a Kúria.

Igaz, ami igaz, a bizottság nem átallott civil szervezetekkel is (virtuálisan) találkozni, ahelyett, hogy egyoldalúan csak a hivatalokat hallgatta volna meg. Képes volt kikérni az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Politikai Intézet, a K-Monitor, a Korrupciókutató Központ, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Főszerkesztők Fóruma és az amúgy közismerten „harcos kiállású” Magyar Ügyvédi Kamara véleményét is.

Orbán bizonyára már elfelejtette azt az egyetemen tanult latin mondást: „audiatur et altera pars”, azaz a másik felet, az ellenvéleményt is meg kell hallgatni, és csak mindkét fél meghallgatása után szabad ítélni.

Nézzünk egy másik állítást is a kormányhatározatból: „a jelentés értékelő megállapításai kettős mércét tükröznek: a Magyarországgal szembeni hátrányos megkülönböztetés más tagállamok jelentéseivel összevetve nyilvánvaló.”

Arra szoktuk mondani, hogy valami „nyilvánvaló”, amikor nincsenek konkrét érveink. A bírónak akkor kell gyanakodnia a tárgyaláson, amikor az ügyész azt mondja, hogy a vádlott bűnössége nyilvánvaló. Szóval, tisztelt vádhatóság, önöknek nincsenek bizonyítékaik!

A kedvencem mégis az, amikor környezetéből kiragadva használnak egy idézetet: „a Kormány rögzíti, hogy a  2011-ben elfogadott magyar Alaptörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (…) határozatában kijelentette: „a magyar parlament a  szabad és demokratikus Magyarország története során először módosította a  korábbi – egypártrendszerből örökölt – alkotmányt, és demokratikus eljárással, intenzív parlamenti vitákat követően, és a magyar civil társadalom közreműködésével új és modern Alaptörvényt alkotott”.

Azt már Orbán elfelejtette hozzátenni – bizonyára a terjengősség elkerülése végett –, ami ez után következik ugyanebben a határozatban: „Az alkotmányos keretnek a társadalomban általánosan elfogadott értékeken kell alapulnia. A Közgyűlés megjegyzi hogy számos rendelkezés aggasztja a magyar társadalom egy részét. (…) Ez befolyásolja a demokratikus legitimitást és az alkotmányos keretek társadalmi elfogadhatóságát, ami aggodalomra ad okot.” Továbbá: „a Közgyűlés mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Magyarországon az új alkotmányos keretben a demokratikus fékek és ellensúlyok erodálódnak. Ez a keret túlságosan koncentrált hatásköröket biztosít, csökken az elszámoltathatóság mértéke és a jogi felügyelet számos állami intézmény felett…”

Amúgy Orbán azt is elfelejtette megemlíteni, hogy az idézett határozat azért született, hogy monitoring (folyamatos megfigyelési) eljárás indulhasson Magyarországgal szemben.

Végül néhány szó arról, hogy mi is az a kormányhatározat. Az alaptörvény tételesen felsorolja, hogy mi tekintendő jogszabálynak: a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv (például a NAV) vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Ennyi. A kormányhatározat tehát nem jogszabály. Ami azt jelenti, hogy ez esetben csak a kormány tagjaira nézve írhat elő bármit. Ezt Orbán is tudja, ezért az igazságügyi minisztert hívta fel arra, hogy e határozat tartalmát az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival ismertesse, méghozzá azonnal.

Nem lennék most a helyükben!

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.