A 2020-as átlagos infláció 3,2-3,3 százalék között volt, és idén is ekkora volumenűre számítottak a szakértők. Ám 2021 júniusában 5,3 százalék volt a pénzromlás mértéke, míg a maginfláció 3,8 százalékot ért el. Mindez jelentős hatással van a mindennapjainkra is. Különösen aggódhatunk, ha nagyobb összegű megtakarítással rendelkezünk, és ezt szeretnénk megóvni az inflációtól.
A bankban vagy otthon tartott pénzt felfalja az infláció
A lakosság nagy része még mindig otthon, befőttesüvegben dugdossa a megtakarítását, a másik fele pedig bankszámlán tárolja a pénzét. Persze ezek kézenfekvő megoldásoknak tűnnek, hiszen bármikor hozzáférhetőek, viszont a nagyobb mértékű infláció hatására a megtakarított pénz szépen lassan elértéktelenedhet az évek során.
Még ha csak relatíve kisebb, néhány százezer forintos megtakarítással is rendelkezünk, akkor is szükség van arra, hogy megvédjük az inflációtól.
Jó „mentőcsónaknak” tűnhet az állampapír, ami ráadásul bárki számára elérhető, bármelyik országos Államkincstárnál. Nézzük meg, valóban megoldást nyújthat-e?
Állampapírt vásárolni most nem a legjobb befektetés
A nagy népszerűségnek örvendő Magyar Állampapír Plusz 2019. június elején indult. A MÁP Plusz egy fix, sávos kamatozású állampapír, ami évről évre több kamatot ad (második évre 4,5%, harmadik évre 5%… és így tovább, az ötödik év végéig).
Ha valaki tehát most szeretné kivenni a pénzét, csak minimális reálkamatot kapna.
Mivel az infláció várhatóan nem csökken drasztikusan az elkövetkezendő 1 évben, így valószínűsíthető, hogy nem nyerünk sokat az állampapíron.
Ha a magas infláció ellenére mégis szeretnénk állampapírba fektetni, akkor egy inflációkövető állampapír is szóba kerülhet. A Prémium Magyar Állampapír (röviden PMÁP) esetében jelenleg a 3 éves papírokra 0,75%, az 5 éves kötvényekre pedig 1,25% kamatprémiumot adnak.
Amennyiben nem akarunk állampapírba fektetni, de szeretnénk, hogy a pénzünk ne csak megőrizze az értékét, hanem hozamot is termeljen, akkor a privát banki szolgáltatás jó alternatíva lehet. Ez elsősorban azoknak nyújthat megoldást, akik komolyabb – több tízmillió forint – összegű megtakarítással rendelkeznek.
Mi az a privátbank?
A privátbankot sokan összekeverik a prémium banki szolgáltatással, pedig nem ugyanaz a kettő.
A pénzintézetek szemében ugyanis az alábbi ügyfélcsoportok léteznek:
- a lakossági ügyfelek;
- a prémium banki ügyfelek;
- a képzeletbeli dobogó első helyén pedig a privátbanki ügyfelek helyezkednek el.
Maga a privátbank tulajdonképpen a kereskedelmi bankok (OTP, K&H, csak hogy néhányat említsünk) és független vagyonkezelők szolgáltatása, a vagyonosabb ügyfelek részére.
Hogy ez a “vagyonos” konkrétabban mit is jelent, az bankonként változó; van ugyanis egy belépési limit, ami szükséges ahhoz, hogy igénybe vegyük ezt a szolgáltatást.
Közvetítőn keresztül akár már 10 millió forintos megtakarítástól privátbanki ügyfelek lehetünk, de jellemzően minimum 25 millió forint szükséges a belépéshez. (80-120 millió forintos megtakarítással már szinte bármely privátbank ügyfelei lehetünk.)
A szolgáltatás előnyei
Cikkünkben részletesen nem térünk ki a privátbanki szolgáltatások részletes bemutatására, inkább csak említés szintjén mutatjuk be a szolgáltatást pro és kontra. Ezen a linken ugyanakkor részletesen tájékozódhat a privátbanki szolgáltatást illető legfontosabb kérdésekről.
Egy kereskedelmi bank privátbanki ügyfelének lenni természetesen a bankszámlával és bankkártyával kapcsolatos extra kedvezményeken túl kiemelt figyelemmel is jár. Ezenkívül az ügyintézést is soron kívül végezhetjük, egy általunk kiválasztott helyen és időpontban.
Sokkal fontosabb azonban, hogy a megtakarításunk kezelését egy privátbankárra bízhatjuk. A privátbankár egy olyan, pénzügyi végzettséggel rendelkező személy, aki tanácsokat ad befektetéseinket illetően, vagy elemzésekkel, riportokkal segítheti a pénzügyi döntéseinket.
Ilyen típusú tanácsadó csak jelentős, legalább 5-10 éves szakmai tapasztalattal a háta mögött lehet valaki, így biztosak lehetünk abban, hogy magasan képzett szakember kezeli majd a vagyonunkat.
Az, hogy teljes mértékben rábízzuk a megtakarításunk kezelését (vagyonkezelés), vagy saját kézben tartjuk a gyeplőt és csak a tanácsaira szerződünk (befektetési tanácsadás) a mi, egyéni döntésünkön múlik.
Persze ez mind nagyon szép és jó, de mi van az érme túlsó oldalán?
A privátbank költségei
A privátbanki szolgáltatásoknak természetesen nem csak előnyeik; hátrányaik is vannak. Ezek a hátrányok pedig a költségek.
Elsőként például a számlavezetési díj.
Ebben az esetben nem igazán lehet fix költségről beszélni, ugyanis vagyonarányosan számolják fel. Ennek mértéke 0,5-1% között mozog, pénzintézettől függően. Így, például 80 millió forintos vagyon esetén ez 400-800 ezer forint között mozog évente.
A vagyonkezelői díj szintén százalékos arányban van megadva, azonban ez sok esetben nem külön költségként szerepel, hanem beépítik a számlavezetési díjba.
A sikerdíj viszont egy nagyon elterjedt költségforma, szinte minden pénzintézet alkalmazza. Ennek lényege, hogy ha egy meghatározott célhoz képest többlethozamot ér el a befektetésünk, akkor annak egy bizonyos százalékát (általában 20-30% közötti összeget) levonják sikerdíjként.
Ha például 5%-os hozam a cél, de a privátbankár szakértelmének köszönhetően 15%-os hozamot érünk el, akkor a 10%-os többlethozam 20-30%-a lesz a privátbankár sikerdíja.
Tranzakciós költségeket is minden esetben felszámolnak, ha adásvételi ügylet történik – ennek tényleges értékéről viszont a privátbankárunk nyújthat majd tájékoztatást. Ha befektetési alapokba fektetjük a pénzünket, akkor találkozhatunk a mögöttes instrumentumok költségeivel is – ez az alapot kezelő szakértők díja.
Mindez ijesztően hat, ám érdemes összevetni a pro és kontra érveket, illetve személyes igényeinket, mielőtt döntést hoznánk.
Rengeteg befektetési lehetőség tárul fel előttünk
Ahogy feljebb már érintőlegesen említettük, a privátbanki szolgáltatás legnagyobb előnye nem a kiemelt figyelem vagy a bankkártyával kapcsolatos kedvezmények, hanem a befektetési lehetőségek sokasága.
Olyan instrumentumokat is vehetünk, amik kisebb befektetők számára nem érhetőek el, például OTC (tőzsdén kívüli) részvényeket.
Vagy éppenséggel vállalati kötvényeket is vásárolhatunk, a világ minden tájáról.
Természetesen tovább diverzifikálhatjuk a portfóliónkat állampapírokkal is (ha nem magas az infláció, ezek egyébként nagyon jó, kiszámítható befektetési formák).
Ezen túlmenően fektethetjük a pénzünket befektetési alapokba – tavaly nagy sztárok voltak például az olyan részvényalapok, amelyek a fenntarthatóságra építettek.
Választhatunk úgy is, hogy tőzsdén kereskedett befektetési alapokba (ismertebb nevén ETF-ekbe) fektetjük a megtakarításunkat.
Természetesen a privátbankár segít abban (vagy el is végzi helyettünk a befektetést, ha ezt az opciót választjuk) hogy mibe, mekkora arányban fektessük be a vagyonunkat.
De miért bízzunk meg egy privátbankárban?
A kérdés teljesen jogos lehet(ne), azonban gondoljunk csak a sikerdíjra. Minél nagyobb hozamtöbbletet realizálunk, annál nagyobb a sikerdíj mértéke is: annál több pénz üti a privátbankár markát. Ennél jobb motiváló erőt aligha lehetne találni.
Összefoglalás
A privátbanki szolgáltatással tehát nemcsak hogy inflációállóvá tehetjük a vagyonunkat, de jelentős hozamot is realizálhatunk attól függően, mibe fektettük a pénzünket.
Persze igencsak nagy hátránya, hogy a kisbefektetők – tehát jelen esetben akiknek kevesebb mint 10 millió forint áll rendelkezésre – nem elérhető a szolgáltatás. Számukra jó alternatíva lehet, ha valamilyen konkrét célú, hosszú távú befektetési formát keresnek – például nyugdíj-, vagy gyermekcélú életbiztosítást indítanak.
