A magyarok 66 százaléka szerint helye van az iskolában a szexuális kisebbségekről szóló nevelésnek

Közvélemény-kutatást készíttetett a Medián Intézettel az Amnesty International és a szexuális kisebbségek jogaival foglalkozó civil szervezet, a Háttér Társaság. A július 13 és 19. között, ezerfős országos reprezentatív mintán felvett kutatásból kiderül, hogy a magyar lakosság közel sem olyan elutasító a melegekkel és más szexuális kisebbségekkel szemben, mint ahogy azt a kormányzati propaganda az utóbbi időben láttatni igyekszik. A közvélemény-kutatásban hangsúlyosan szerepel az utóbbi időben a kormány által gyakran emlegetett iskolai nevelés.

Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 66 százaléka helyeselné, hogy a fiatalok az iskolai tananyag részeként halljanak a szexuális kisebbségekről. 82 százalékuk szerint pedig az adott fiatal életkorának és érettségi szintjének kell eldöntenie, mikor és hogyan hall a témáról.

A megkérdezettek 90 százaléka szerint az iskolákban biztosítani kell az életkornak megfelelő szexuális nevelést, és nem a kormánynak, hanem a szülőknek és a tanároknak kell eldönteniük, hogy mit tanítanak ebben a témakörében. Utóbbi állítással a megkérdezettek 86 százaléka értett egyet.

A Háttér Társaságnak a kutatásról szóló közleménye szerint annak a kormányzati intézkedésnek sincs társadalmi támogatottsága, hogy az állam döntse el, mely szakértők és szervezetek tarthassanak például iskolai zaklatással, bántalmazással kapcsolatos képzéseket. Mint írták, a megkérdezettek 85 százaléka szerint a tanároknak szabadon, saját belátásuk szerint kellene dönteniük arról, hogy kinek a segítségét veszik igénybe.

A megkérdezettek 83 százaléka nem is hisz abban, hogy valaki meleggé válna attól, ha az iskolában erről a témáról hall.

A kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 46 százaléka ismer személyesen az LMBTQI közösséghez tartozó embert, 73 százalékuk pedig elutasítja azt a kormány által újabban gyakran sugalmazott állítást, mely szerint a meleg és leszbikus emberek megrontanák a gyermekeket.

A kutatásunk is megerősítette, hogy a magyar társadalom sokkal elfogadóbb, mint a kormány. A hazug és gyűlöletre építő politikának nincsen társadalmi többsége, ezért is fontos, hogy mindenki kiálljon az LMBTQI emberekért, és ne engedjen a gyűlöletnek

– írta a kutatásról szóló közleményben Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.

Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója azt írja, a többség nem szeretné, ha az állam döntene az iskolai szexuális nevelés kérdésében vagy arról, hall-e a gyermekük a szexuális és nemi kisebbségekről. Szerinte a megkérdezettek olyan témáknak tartják ezeket, amelyekről fontos, hogy a fiatalok halljanak, bíznak a tanárokban és az általuk meghozott döntésekben.

A felmérésből az is kiderül, hogy a társadalom többsége (74,5 százalék) szerint engedni kellene, hogy a transznemű emberek hivatalosan is megváltoztathassák a nemüket és nevüket az irataikban. A házassági egyenlőséget 59 százalék támogatja, míg 69 százalék szerint az azonos nemű párok is lehetnek jó szülők.

A közleményt kiadó civil szervezetek emlékeztettek, hogy 2019-ben az azonos neműek házasságát a Special Eurobarometer kutatás szerint még csak 33 százalék támogatta. Ebben a kérdésben tehát a magyar társadalom lényegesen elfogadóbbá vált az elmúlt két év során.