Harmincnyolc képviselő adatlapján (illetve az ahhoz csatolt önéletrajzán) semmilyen nyelvtudás nem szerepel, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a képviselők ötöde nem beszél a magyaron kívül semmilyen nyelvet, ugyanis az érintettek közül többnek van friss diplomája vagy doktori fokozata, az pedig feltételez (kötelezően előírt) nyelvismeretet.

Bár a képviselők közül csak huszonöt nő, nyelvtudás szempontjából sokkal jobban állnak: míg a férfiak átlagosan másfél idegen nyelv ismeretét tüntették fel, addig a nők eggyel többet – az összes képviselő átlaga ezzel 1,7. Tízből négy férfi képviselő csak egy nyelven beszél, kettőnél többet pedig alig hat százalékuk. A nők hatoda beszél egy nyelvet, a harmaduk viszont kettőnél többet. A rekorder a DK-s Vadai Ágnes, ő hat idegen nyelven beszél (angol, francia, norvég, orosz, spanyol, német), míg a magyart leszámítva négy nyelven négy képviselő tud megszólalni:

• a fideszes Csöbör Katalinnal szót érteni angolul, németül, oroszul és franciául,
• az MSZP-s Hiller István a latin mellett tud olaszul, angolul és németül,
• a Fidesz-frakcióban ülő Kállai Mária angol, német, macedón és orosz nyelven beszél,
• Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter pedig nincs gondban, ha angolul, franciául, németül vagy spanyolul kell megszólalni.

A férfiak kétharmada, a nők háromnegyede beszél angolul – a képviselők negyede csak ezen az idegen nyelven ért. Akadnak ugyanakkor különleges tudások is: a többi között eszperantóból van nyelvvizsgája a DK-s Arató Gergelynek, az LMP-s Hohn Krisztinának, a fideszes Hoppál Péternek és Nagy Istvánnak, a szintén a Fidesz-frakcióban ülő F. Kovács Sándor pedig beszél kazahul, a párbeszédes Szabó Tímeával fárszi nyelven, míg a fideszes Héjj Dáviddal japánul is lehet beszélgetni.

A Párbeszéd kivételével (ahol minden képviselő feltüntetett valamilyen nyelvismeretet) átlagosan 11-17 százalék körül alakult azoknak az aránya, akiknek az adatlapján nincs semmilyen nyelvtudás, kivéve a Fideszt, ahol minden negyedik frakciótag üresen hagyta ezt a részt. Átlagosan a legtöbb nyelven a hatfős LMP-frakcióban beszélnek (2,2), de a Párbeszéd és a DK frakciójában is két-két idegen nyelv ismerete a jellemző. A Fideszben átlagosan 1,65 nyelven ért egy képviselő, a Jobbiknál 1,6, a KDNP-nél pedig másfél az átlag.

A tizenhárom független képviselő közül kettő adatlapján nem szerepel nyelvismeretre vonatkozó információ, két nyelvet heten beszélnek, míg Dúró Dóra hármat (tud angolul, németül és olaszul is).

Generációnként is eltérő, hogy ki hány nyelvet beszél:

az 1940 és 1964 között született „boomerek” átlagosan csak egy idegen nyelvet beszélnek, míg az 1965 és 1981 között született X-generáció tagjai átlagosan 1,6-ot, az 1982 után született huszonegy képviselő pedig 1,9-et.

Ábránkon minden kör egy képviselőt jelöl, akiket különböző szempontok szerint (nem, születési év, frakció, beszélt nyelvek száma, angol nyelvismeret) szerint rendezhet, csoportosíthat vagy éppen színezhet. A körök méreténél azt is be tudja állítani, hogy azok arányosak legyenek a képviselő által beszélt nyelvek számával, így elég sok változatban nézheti meg, illetve elemezheti a képviselők nyelvtudását. Ha a körök fölé viszi az egeret, a felugró ablakból megtudja, melyik képviselőt jelöli.