Egy héttel ezelőtt arról számoltunk be, hogy már négy európai országban is nagyobb arányban jutottak felnőttek vakcinához, mint Magyarországon – hiába vezettük hosszú időn át a listát, az elmúlt hetekben megtorpant itthon az oltási kedv. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által vezetett statisztikából kiderül, hogy az európai uniós, illetve az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok közül Izlandhoz, Máltához, Belgiumhoz és Finnországhoz csatlakozott Hollandia is: múlt vasárnappal bezárólag a 18 év felettiek 70,4 százaléka jutott hozzá valamelyik vakcina első dózisához, ami három százalékponttal több, mint a magyar érték (67,35 százalék).
Hazánk hátulról a harmadik, ha azt vesszük figyelembe, hogy a múlt héten mekkora növekedést értünk el az átoltottságot tekintve (még egy százalékpontnyi növekedést sem produkáltunk) – az első ábrán is jól látszik, hogy az országhoz tartozó vörös vonal teljesen kilapult, azaz érdemi növekedés hetek óta nincs. Ebből a szempontból a leginkább az egyébként is jól teljesítő Izlandon, Belgiumban, Dániában és Hollandiában nőttek az értékek, átlagosan 5-6 százalékponttal az egy héttel korábbi állapothoz képest.
Grafikánkon harminc ország adatai szerepelnek:
- szürkével jelöltük azokat az országokat, amelyek még nem értek be minket, és az elmúlt négy hét tendenciáit figyelembe véve nem is fognak a következő egy hónapban.
- Színessel pedig azokat az országokat, amelyek vagy beértek minket múlt vasárnapig, vagy az elmúlt négy hét tendenciáit figyelembe véve a következő hónapban utolérnek minket – az utóbbiakhoz tartozó vonalak a predikciós időszakban is folytatódnak, és jól látszik, hogy a 29. héten mindegyik magasabbra fut, mint a magyar érték.
Az előrejelzés szerint július végére tizenegy újabb ország is megelőz majd minket, a többi között Spanyolország, Franciaország és Németország is. A jelmagyarázatban található országok nevére kattintva eltüntetheti azokat a grafikonról, így ha csak egy-egy országra kíváncsi, ezzel a módszerrel leszűrheti őket.
Továbbra is rosszul áll átoltottságban Bulgária, Románia és Lettország – ezekben az országokban sorrendben a felnőttek 16, 30, illetve 36 százaléka kapta meg legalább az első oltását.
Időnként megvizsgáljuk azt is, hogy az adott héten az első beadott adag időpontjának függvényében melyik vakcinából hány második dózis volt esedékes. Jó hír, hogy az oltóanyagokhoz tartozó tervezett és ténylegesen beadott adagokat jelölő vonalak általában párban futnak a grafikonon, vannak azonban olyan alkalmak, amikor eltérés figyelhető meg. Grafikánkon az látszik, hogy június utolsó hetében (a 21. héten) hiába volt esedékes a második adag kínai oltása 328 ezer embernek, ehhez képest csak 292 ezren vették fel azt. Hasonló arányú hiány figyelhető meg a múlt héten, csak a Pfizer esetében: a 274 ezer oltandóból (akik a 20. héten kapták meg az első dózist a vakcinából) mindössze 255 ezer ment el oltatni, ami azt jelenti, hogy
Ennek több oka is lehet: vagy úgy gondolja az illető, hogy már így is elég védett, vagy lebetegedett az oltás napjára, esetleg a nyaralás szólt közbe. Ennek a típusú oltóanyagnak a második dózisát június közepétől egyébként ismét három hétre adják. Enyhén össze-vissza tart az AstraZenecához tartozó kék vonalpár, ott ugyanis május eleje óta lehetőség van arra, hogy ne tizenkét hét múlva, hanem korábban jusson valaki a második oltáshoz, így követhetetlen, hogy ki mikor vette fel azt.
A múlt héten mindössze 54 ezer ember kapott itthon első oltást, ami a február eleji állapotokat idézi – pedig akkor még csak az egészségügyi dolgozókat oltották. 43 ezren kaptak Pfizert, a második legnépszerűbb az egydózisú Janssen volt (ebből 4800 fogyott), a raktárakban millió számra álló Sinopharmot 3650-en választották, a Szputnyik V-t pedig alig 1400-an. AstraZenecával mindössze 351 embert oltottak be először.
Magyarországra a múlt héten újabb 709 ezer dózis vakcina érkezett, ennek nagy része Pfizer (félmillió dózis), de jött még 105 600 AstraZeneca, illetve 73 200 Moderna, továbbá 24 ezer Janssen is. A legnagyobb arányban eddig az orosz vakcinák találtak gazdára (csak tíz százalékuk áll raktárban), a legkevésbé kelendő pedig a Janssen (a hazánkba érkező mennyiség negyedét adták be, igaz, az ugyanennyi védett embert is jelent), illetve a Sinopharm – utóbbiból több mint hárommillió porosodik. Ha a fennmaradó készletekből levonjuk a már beoltott emberek második oltásához szükséges mennyiséget, akkor kiderül, közel ötmillió adagnyi védőoltáson ülünk – a Janssen egy dózisa miatt ez bő 2,6 millió új jelentkező teljes beoltására lenne elegendő. Bár erre is bőséggel futná, továbbra is elutasítja a kormány, hogy azokat az idős embereket, akiket a kínai vakcinával oltottak be, de a szervezetük nem termelt antitesteket a koronavírus ellen, újraoltsák nyugati vakcinával.
Magyarországon a legfrissebb, koronavirus.gov.hu által publikált adatok szerint 5 millió 486 ezer beoltott van, a szerda reggeli állapot szerint tehát 14 ezer ember szükséges még az 5,5 millió beoltotthoz, ami a kötelező maszkviselés eltörlésével jár majd beltéren is, és védettségi igazolvány sem kell majd a szállodákban, éttermekben, fürdőkben és a strandokra.
Szintén a kormányzati koronavírus-portál ír arról, hogy a 12-15 éves korosztályból eddig 60 ezer gyereket regisztráltak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 98 ezer tizenkét éves, 102 ezer tizenhárom éves, 98 ezer tizennégy éves és 95 ezer tizenöt éves volt 2020-ban Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a közel 400 ezer tini alig tizenöt százalékát regisztrálták be a szülei oltásra – ennek oka lehet az is, hogy a kormány úgy döntött, az ő oltásukra nem indít kampányt. Pedig az átoltottságuk amiatt is fontos lenne, mert egy esetleges őszi hullámot lapíthat az, ha úgy mennek vissza az iskolába, hogy már rendelkeznek védőoltással – jobb esetben mindkét dózissal.
