HATIM KAGHAT / BELGA MAG / Belga / AFP
HATIM KAGHAT / BELGA MAG / Belga / AFP

Már négy európai ország megelőzött minket átoltottságban

Ha a trendek nem változnak, heteken belül a középmezőnybe csúszhatunk vissza. Heti vakcinaösszegző.

Már magyarok se kellenek a jobb magyar statisztikához

Míg korábban hetekig fej fej mellett haladtunk Máltával a legtöbb embert beoltó ország címéért, addig az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb, múlt vasárnappal lezárt adataiból az derül ki, hogy már négy ország lehagyott minket. Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada kapta meg a hat elérhető védőoltás valamelyikének első dózisát, Izlandon viszont már tízből nyolcan jutottak oltáshoz – ez annak fényében meglepő, hogy a három héttel korábbi állapotnál még előztük az északi országot (náluk a 18 év felettiek hatvan százaléka, nálunk 63 százalék kapta meg az első adagot).

A grafikonunkon kékkel jelölt Málta vonala elkezdett kilapulni, ami azt jelenti, hogy (Magyarországhoz hasonlóan) lelohadt az oltakozási kedv, de még így is három százalékponttal több ember jutott vakcinához eddig ott, mint itthon. Belgium és Finnország előz még meg minket, mindkét országban 69 százalék körüli a legalább egy dózist kapó felnőttek aránya.

Mivel több európai uniós, illetve az Európai Gazdasági Térségbe tartozó országban is az elmúlt hetekben pörgött fel az oltakozás, ezért kíváncsiak voltunk, milyen helyzet várható pár hét múlva. Ehhez az elmúlt négy hét növekedését vettük figyelembe, és annak segítségével vetítettük előre a következő négy hetet. Az ábránkon pirossal jelölt Magyarországot július közepére számításaink szerint már beelőzheti Ausztria, Ciprus, Németország, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország és Hollandia is,

így ha folytatódik az elmúlt hónap trendje, akkor éllovasokból a harminc résztvevős lista közepére csúszunk vissza.

Bár a tömeges oltás június elején véget ért itthon, statisztikánkon javíthat az, hogy szerdán kiderült, Magyarország kinyitja a határait a vakcinára vágyó szomszédaink előtt: júliustól az országhatártól nem messze élők is jöhetnek oltást felvenni – igaz, csak azt, amit felajánlanak nekik, nem válogathatnak.

Vannak országok, amelyek esetében jó eséllyel nem kell félnünk attól, hogy lehagynak minket (őket szürkével jelöltük): Bulgáriában például a felnőtt lakosság alig 16 százaléka kapta meg múlt vasárnapig legalább az első oltását, Romániában ez az arány 29 százalék, Lettországban 33. Bár Norvégiában a tizennyolc év felettiek közel fele megkapta már az oltását, az elmúlt öt hétben mindössze egy százalékpontot nőtt a beoltottak aránya.

Made with Flourish

Az összes felnőttre elegendő vakcinánk van

Négy hónapos rekord dőlt meg a múlt héten: mindössze 66 ezer embert oltottak be először koronavírus ellen – ennél alacsonyabb heti adat csak február elején volt, amikor 58 ezer magyar jutott vakcinához. A június 14-i héten az oltottak háromnegyede (49 ezer fő) Pfizert kapott, a második legnépszerűbb oltóanyag az egydózisú Janssen volt – 7163 ember kapta meg. Kínai vakcinát alig ötezren kértek, Moderna 2600 embernek jutott, Szputnyik 2100-nak, az AstraZenecából pedig 545 fogyott. A második oltása 270 ezer embernek volt esedékes a múlt héten.

Attól nem kell félni, hogy nincs mivel oltani a határ környékén élőket: összesítésünk szerint eddig 15 millió dózis érkezett hazánkba, amiből 9,8 milliót használtunk fel. A második oltása még 908 ezer embernek nem volt esedékes múlt vasárnapig (vagy az volt, de nem kérte), így összesen 4,3 millió adag védőoltás áll rendelkezésre. Ha feltételezzük, hogy a 178 ezer megmaradt orosz oltóanyag fele-fele arányban tartalmaz első és második dózist, akkor (a fennmaradó 245 ezer, egydózisú, tehát ennyi ember teljes védettségéhez elég Janssennel együtt) 2,3 millió embert lehetne teljesen beoltani a megmaradt készletekkel. Ha eljátszunk a képzeletünkkel, és úgy számolunk, hogy minden fennmaradó adagot itthon élő felnőttek kapnak meg, akkor a nyolcmillió felnőtt 95 százaléka oltáshoz jutna, ami a legszigorúbban vett nyájimmunitáshoz is elég lenne.

Legkevésbé a hazánkba legnagyobb mennyiségben szállított kínai Sinopharm fogy: az 5,2 millió adagnak mindössze a 39 százalékát sikerült eddig beadni. A legnagyobb arányban a Szputnyik kelt el: a kétmillió dózis 90 százaléka.

Az orosz vakcina második adagjára várnak a legkevesebben (23 ezren), 54 ezren a Sinopharmra, és ennél kicsivel többen (közel 60 ezren) a Modernára. A Pfizer, illetve az AstraZeneca második adagjára még több százezren várnak:

  • előbbire a viszonylag későre csúszó Pfizer-bumm miatt,
  • utóbbira pedig azért, mert március eleje óta tizenkét hétre adják a második dózist, ami a következő hetekben lesz aktuális 330 ezer embernek.

Nem kell viszont sokat várnia annak, akit június 18-a után oltottak a Pfizer/BioNTech védőoltásával, ugyanis attól a naptól kezdve öt helyett ismét három hét különbséggel adják be a második adagot.

Made with Flourish

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.