Belföld

Három hónapja nem adtak be annyira kevés első oltást, mint a múlt héten

Vajda János / 24.hu
Vajda János / 24.hu

Három hónapja nem adtak be annyira kevés első oltást, mint a múlt héten

Hegyekben állnak a vakcinák Magyarországon, ötödéhez azonban még hozzá sem nyúltunk. Nehéz lesz tartani Orbán Viktor áprilisi ígéretét. Heti vakcinaösszegző.

Orosz > kínai

Az oltások alakulását tekintve idehaza – úgy tűnik – túl vagyunk a plafonon: a május másodikával kezdődő héten összesen 223 ezer első adagot adtak be (tehát ennyi ember kapott először koronavírus elleni vakcinát életében), holott az azt megelőző hetekben a 330–538 ezres sáv közötti értékek voltak jellemzők. Ennyire kevés első dózist csak az év hetedik hetében, február közepén adtak be: akkor mindössze 96 ezren jutottak vakcinához – ráadásul a kínai oltóanyagból csak azon a héten érkezett meg az első szállítmány, és az utána következő héten kezdtek el vele oltani. Egyre több ember lesz viszont teljesen védett: a május 9-i állapot szerint 2,5 millióan kapták meg az összes szükséges oltást – ebből 800 ezren az azt megelőző két hétben.

A múlt héten a legtöbbet a kínai Sinopharmból adták be (68 ezer dózist), ezt követte a Szputnyik (60 ezer beadott oltással), illetve a Pfizer (43 ezer adaggal), és kicsivel lemaradva az AstraZeneca (42 ezer vakcinával). Elkezdtek oltani az egydózisú Janssennel is: 3083 ember jutott ehhez a vakcinához, és heteken belül a teljes védettséghez. Modernából mindössze 6600-an kaptak első oltást.

Pedig oltani lenne mivel: május 2. és 9. között a már hazánkban lévő oltóanyagok mellé érkezett 370 ezer Pfizer, 24 ezer Janssen, illetve közel 65 ezer Moderna is.

Az alábbi ábránkon különböző színek jelölik a vakcinákat, a hozzájuk tartozó vonalpárok pedig azt, hogy mennyi volt az adott héten az országban készleten lévő adag belőlük, illetve abból hányat adtak be – minél jobban széttart a két azonos színű vonal, annál több a fel nem használt adag az adott oltásból. Jól mutatja az orosz vakcina kínai oltóanyaggal szembeni népszerűségét, hogy míg előbbiből 300 ezerrel kevesebb volt múlt héten Magyarországon, múlt vasárnappal bezárólag 60 ezer adaggal többet adtak be belőle (1,532 milliót), mint a Sinopharmból (1,473 milliót).

A vasárnapi állapot szerint 1,6 millió fel nem használt vakcina volt az országban, aminek két fő oka van:

  1. tartalékolni kell a második dózisok beadásához,
  2. illetve tömegével vannak azok, akik nem fogadják el bármelyik felkínált vakcinát – a Pfizer/BioNTech által kifejlesztett vakcina népszerűségét jól mutatja az a pénteki nap, amikor megrohamozták az emberek az oltópontokat.

Made with Flourish

Jönnek fel a többiek

Múlt heti cikkünkben arról írtunk, hogy Magyarország megelőzte Máltát a beadott első dózisok arányát illetően, azóta viszont a szigetország visszaszerezte az első helyet. Újdonság még, hogy az (ábránkon szaggatott vonalakkal jelzett) átlagtól egyre több ország szakad el, ami azt jelenti, máshol is beindultak az oltások. Finnország régóta dobogós hazánk és Málta mögött, de jól áll Németország, Svédország, Izland, Ciprus és Belgium is – a 18 év felettiek legalább 37 százaléka megkapta már az oltását ezekben az országokban.

Az Európai Unióban a felnőttek 34,7 százaléka kapta meg valamelyik vakcina első adagját, a teljes védettséget jelentő dózist pedig 13,6 százalék. Magyarország esetében ez az érték 53,3, illetve 31 százalék.

A bal alsó, legrosszabbul teljesítő országokat mutató negyedben található Lettország, Románia, Csehország, Horvátország és Bulgária is – utóbbi a kezdetek óta le van maradva a többi országtól, mostanáig csak minden kilencedik felnőtt kapta meg legalább az első dózist valamelyik védőoltásból.

Made with Flourish

Az oltási terv miatt korcsoportonként változó, hogy hányan kapták meg az első, illetve a második oltásukat. A nyolcvan felettiek közül tízből hatan kapták meg az összes szükséges adagot a védőoltásból (közel három százalékpontos növekedés az előző héthez képest), a hetveneseknek a kétharmada (+5 százalékpont), a 60–69 év közöttieknek pedig a fele (+7 százalékpont). Az ötvenesek 31 százaléka érezheti magát (legkésőbb pár héten belül) biztonságban, az ennél fiatalabbak esetében ez az arány 15 százalék – utóbbi egy héttel ezelőtt 10 százalék volt.

A jövőben pedig bővül a korcsoportok száma, május 13-ától, csütörtöktől ugyanis már a 16 és 17 éveseket is oltják, méghozzá Pfizerrel.

Made with Flourish

Elmaradunk a céloktól

A napi oltások számát nézve nem lehet igazán elégedett Orbán Viktor. A miniszterelnök bő egy hónappal ezelőtti (április 9-i), Kossuth Rádióban elhangzott interjújában azt mondta, május közepén hatmillió beoltottnál tartunk majd, június elejére pedig elérhetjük a hétmilliót. A szerda reggeli adatok alapján 4,39 millió beoltottnál tartunk, így egyelőre még a lakodalmak megtartásához szükséges ötmillió fő is messze van. Az elmúlt hét napban 38 ezer, az elmúlt két hétben 44 ezer első adag vakcinát adtak be naponta átlagosan – ha nagyvonalúan az utóbbi, nagyobb összeggel számolunk, még akkor is tizennégy nap múlva, pünkösd után érjük csak el az ötmilliós határt.

Ha a 4,4 millióból levonjuk a regisztráció nélkül beoltott, nagyjából 300 ezer egészségügyi és szociális dolgozót, 4,1 millió főt kapunk. Mivel szerda reggel a koronavirus.gov.hu portál szerint több mint 4,9 millióan regisztráltak oltásra, ez azt jelenti, hogy nagyjából 800 ezer regisztrált ember vár még arra, hogy oltást kaphasson – vagy azt az oltást kapja, amit szeretne.

Alábbi ábránkon napi bontásban találja a beadott vakcinák számát (első és második dózis bontásában), illetve azt, hogy hány ember kapott első oltást, illetve hányan az összes szükségeset. A zölddel jelzett, első adagokat takaró oszlopok hullámzásán látszik, hogy az elmúlt héten elég hektikusan alakult az oltások száma: kedden például 45 ezren jutottak (első adag) vakcinához, előtte két nappal csak 17 ezren, egy hete pedig 50 ezren.

Made with Flourish
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik