Hosszú éveken át húsvét hetében mindig egy egész bárány érkezett egy sérült vak gyerekeknek otthont adó budai intézménybe. A konyhakész bárányból ünnepi ebéd lett, kivéve az idei évet, ugyanis az intézmény egyik új alkalmazottja azt mondta, hogy inkább kidobja a bárányt, mintsem hogy a gyerekek kapjanak belőle. A történetet a bárány „feladója” teszi még izgalmasabbá, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnökről van szó.
A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona Óvodája és Általános Iskolája jövőre lesz 40 éves, azonban belső információink szerint nem jó hangulatú, az évfordulóra való készülődéssel telnek a mindennapok. Az alapító Fehér Anna, azaz Anna nővér januári halála óta olyan változások történnek, amelyek miatt a (korábbi) vezetőség és a pedagógusok is aggódnak. A katolikus egyházhoz tartozó fenntartó Magyar Kolping Szövetség szerint viszont Anna nővér örökségét viszik tovább, hogy „ezáltal Jézus végtelen szeretetének titkát mutassák meg a társadalom felé”.
Beindul a gépezet az apáca halála után
A Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (KOSZISZ) 2016-ban lett az intézmény fenntartója, és már a belépőjük jelezte, hogy a megjelenésük változásokat hoz. Az augusztusi tanévnyitó értekezlet előtt 20 perccel megjelent Tóth Gábor, a KOSZISZ akkori igazgatója,
A dolgozók ledöbbentek, de nem hagyták annyiban a kirúgást. Többen is azt mesélték, hogy Kocsis István, az Istenhegyi Szent László templom plébánosa – aki lelki igazgatóként vállalt szerepet a Batthyányban – érhette el végül, hogy egy hét után visszavegyék Anna nővért. Ebbe a gyülekezetbe jár több magas rangú fideszes és Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is, akinek személyesen is jó kapcsolata volt Anna nővérrel. Állítólag akkor vált tarthatatlanná a nővér kirúgása, amikor ő is szót emelt ellene, de rajta kívül is magas helyekről érkeztek jelzések a KOSZISZ-hoz, hogy ez így nem lesz jó.
Anna nővér és az új fenntartó helyzete normalizálódott, azonban a szerzetesnő halálával megváltozott a helyzet. Fehér Anna tavaly decemberben kapta el a koronavírust, január 13-án hajnalban hunyt el.
Mély megrendüléssel értesültem arról, hogy Fehér Anna nővér, a látássérült gyermekek felkarolója és gyámolítója eltávozott közülünk. Anna nővér hivatása kettős elköteleződésen alapult: egész életét Istennek ajánlotta, hogy minden figyelmét a látássérültek gondozásának és tanításának szentelhesse”
– írta gyászlevelében a miniszterelnök. Rajta kívül Erdő Péter bíborostól kezdve számtalan egyházi méltóság fejezte ki részvétét, és tisztelgett Anna nővér munkássága előtt.
Mire február 4-én végső nyugalomba helyezték a nővért az Óbudai Temetőben, már új vezetője volt az iskolának, Inotay György „fenntartói biztos” személyében. A feszültség pedig április végére, május elejére annyira kiéleződött a fenntartó és a pedagógusok között, hogy többen felmondtak, vagy ezt fontolgatják.
Ahhoz, hogy megértsük a mostani történéseket, érdemes megismerni az intézmény és Anna nővér életét is.
Küzdelmes szolgálat
Az 1947-ben Vértesacsán született Fehér Anna Erzsébet apácaként és gyógypedagógusként vált ismertté és elismertté. Manapság egyik titulus sem tartozik a legvonzóbbak közé, ő viszont olyan erős elhívatást érzett, hogy szenvedett és küzdött azért, hogy ezeket elérhesse.
Anna nővér sokszor elmesélte fiatalkora meghatározó pillanatát, amikor ‘67-ben érte ment a fekete autó, és a Gyorskocsi utcába szállították kihallgatásra:
Ez nem tántorította el a hitében, és Rákosi Mátyás ugyan betiltotta a szerzetesrendeket, de ő titokban mégis fogadalmat tett 1978-ban.
Egy évvel később megszerezte a diplomáját is a Bárczin, ahonnan korábban vallásossága miatt tanácsolták el. Mint mesélte, amikor újra felvételizett, egy párttitkár üvöltözött vele, hogy márpedig hívő ember nem fog diplomát szerezni. Végül az iskola akkori igazgatója, Kozmutza Flóra – Illyés Gyula felesége, József Attila szerelme – intézte el, hogy a fiatal látássérült nő elvégezhesse a gyógypedagógia szakot. Látássérültsége miatt azt mondták neki, hogy csak látássérültekkel foglalkozhat, de ez egyébként is egybevágott a terveivel.
Még a diplomázása előtt hét évet dolgozott a Vakok Intézetében, a Vakok Szövetségében mint nyomdai segédmunkás elérte, hogy Braille-írással is megjelenjen magyarul a Biblia, és a Felsővízivárosi Szent Anna templomban a látássérültek lelki gondozásába is bekapcsolódott.
A Batthyány elődjét Lékai László bíboros segítségével 1982-ben alapította meg látássérült gyerekeknek, ez volt Szent Anna Otthon a Batthyány téren. Az úttörő kezdeményezésnek egy alig száz négyzetméteres pincehelyiség adott otthont, ide látogatott el 1989-ben Barbara Bush, George H. W. Bush akkori amerikai elnök felesége. A first lady közbenjárásával költözhetett Anna nővér intézménye jelenlegi helyére, a XII. kerületi Mátyás király útra. A fővárosi telket a budapesti önkormányzat 1989-ben adta nekik oktatási célra haszonbérletbe.
A baltás gyilkos árnyéka
A Batthyány téren 15 gyerekkel kezdtek foglalkozni, a Mátyás király úton azonban folyamatosan egyre többen lettek. A telken először csak egy romos, felújítandó épület volt, amit magyar magán- és német egyházi adományokból újítottak fel. Ma már három épületből áll az intézmény, amihez tornaterem, uszoda, műfüves játszóudvar és egy nagy kert is tartozik. Ami nem változott, hogy Anna nővér mindig ott lakott, együtt élt azokkal, akiket ápolt.
Anna nővér intézményének újdonsága az volt, hogy az országban egyedülálló módon mozgásszervi fogyatékossággal élő látássérült gyermekeket is befogadtak. Ez a mai napig így van: a batthyánysok nemcsak látássérültek, hanem valamilyen más értelmi és mozgássérüléssel, valamint krónikus betegségekkel is kénytelenek együtt élni.
„Van olyan gyerekünk, akit – miután két évig nem volt otthon – hazavittek a nyári szünetre; két hét múlva felhívott a lakóhelyéről a védőnő, hogy a gyerek érdekében menjünk el érte. Sosem felejtem el a tekintetét, amikor észrevett, úgy kapaszkodott a nyakamba, hogy puszit adni sem ment vissza az apjához” – mesélte Anna nővér egy interjúban, amiből kiderül, hogy a gyerekek közül sokuknak a fogyatékosságán túl is nehéz a sorsa, és az is, hogy milyen bensőséges szeretetközösség alakult ki az apáca és a gyerekek között.
Jelenleg így néz ki a Batthyány kapacitása és feltöltöttsége:
- Óvoda: 12 fő, jelenleg 7 fő
- Általános iskola: 48 fő, jelenleg 31 fő
- Különleges ellátást nyújtó gyermekotthon: 20 fő, jelenleg 19 fő
- Fogyatékos személyek otthona: 45 férőhely, jelenleg 45 fő
- Fogyatékos személyek nappali ellátása: 15 férőhely, jelenleg 6 fő
Az indulás óta három iskolai tagozat működhetett: normál, tanulásban akadályozott (enyhe értelmi sérült), és értelmileg akadályozott, ahol a középsúlyos és halmozottan sérült gyerekek tanultak. Mindig az aktuális gyerekek függvényében indultak a tagozatok osztályai, vagy éppen szüneteltek. Ez a kezdetektől rugalmas szervezeti keretet adott, ami tágra nyitotta a kapukat a rászoruló gyerekek előtt.
Az intézményben nemcsak oktatás folyik, hanem szociális ellátás is zajlik. A gyermekotthont állami gondozott gyerekeknek tartják fenn, a lakóotthonban pedig 18 éves koruk után is maradhatnak az ellátottak.
A második épület – amit Makovecz Imre tervezett – 1994-re lett kész, a legújabbat pedig 2015-ben adták át, illusztris társaság előtt. Az ünnepségen részt vett Lévai Anikó, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint Szijjártó Szilvia, a külügyminiszter felesége. „Az épületet Snell György püspök áldotta meg, Szijjártó Péter és Anar Alakbarov pedig lelepleztek egy, az alapítvány támogatására emlékeztető követ” – írta az MTI.
Anar Alakbarov az azerbajdzsáni Heydar Aliyev Alapítvány (amit a jelenlegi azeri elnök apjáról neveztek el) vezetője: ez az alapítvány fizetett ki 240 millió forintot a félmilliárdos beruházásból, a fennmaradó összeget a kormány tette hozzá. Az együttműködésről nem sokkal Ramil Safarov (a baltás gyilkos) kiadatása után született megállapodás.
Anna nővér bele sem gondolt, de júdáspénz volt ez. Azonban égető szükség volt az új épületre, mert megoldatlan volt az általános iskolát befejezők elhelyezése
– magyarázta egy forrásunk, aki felidézte, hogy jelképes gesztusokat tettek ugyan az intézmény nagy hatalmú támogatói, de korábban sem a kormánytól, sem az egyháztól nem kaptak komoly támogatást.
Az épület átadása után két évvel Orbán Viktor és Lévai Anikó adta át a Magyar Érdemrend Középkeresztjét Ilham Aliyev azeri elnök feleségének, Mehriban Aliyevának a Baku melletti elnöki palotában. Anna nővér csak az azeri elnök felesége után egy évvel vehette át a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, ami azonban nem politikai jutalom, hanem egy hosszú pályafutás elismerése volt.
Elsüllyedt a fiókban az új alapító okirat
Anna nővér halála után bárhová fordultunk, csak sajnálkoztak, hogy ők nem tudnak mit tenni. Próbálkoztunk még az Emmi, főleg KDNP-s államtikárainál is, de mindenki csak széttárta a kezét, hogy nekik ebbe nincs beleszólásuk
– írta le a január óta megváltozott hangulatot egy, az intézményhez közeli forrásunk. Többen utaltak arra, hogy maga Erdő Péter állhat a dolgok mögött, és az ő akaratával nem mer senki szembeszállni.
A batthyánysok aggodalma több gyökérről fakad, de a legnagyobb félelmük az, hogy megváltoztatják az intézmény alapító okiratát úgy, hogy az oktatás megszűnik az iskolában, és konduktív gyógypedagógia intézménnyé alakul. Ez azzal járna, hogy teljesen megszűnik az épértelmű és enyhe értelmi sérült gyermekek (tanulásban akadályozottak) tanulásának lehetősége, a tantárgyi oktatás helyett csak fejlesztő foglalkozásokat lehetne tartani.
Pedagógusokon keresztül az is eljutott hozzánk, hogy állítólag a fenntartó azt is felajánlotta néhány szülőnek, hogy ebben az esetben kérhetnék a gyerekük súlyosabb értelmi fogyatékossá átminősítését, hogy maradhasson.
A fenntartó ezt tagadja. „A KOSZISZ semmilyen formában nem tervezi sem átalakítani, sem összevonni, sem pedig megszüntetni a Vakok Iskoláját” – írták kérdésünkre. A KOSZISZ felettes szerve a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pedig ugyanezt ismételte meg a kérdésünkre, és hozzátették: „A KOSZISZ, összhangban a hatályos jogszabályokkal, Fehér Anna nővér sajnálatos halálát követően fenntartói biztost nevezett ki, aki munkatársaival jelenleg az intézmény működését és gazdálkodását vizsgálja át, amely folyamat még nem zárult le, ennek megfelelően az alapító okirat módosítása – amelyre a KOSZISZ jogosult – nem esedékes”.
Azonban ennek ellentmond, hogy a fenntartótól az az információ jutott el az intézmény dolgozóihoz, hogy már kész is az új alapító okirat. Egy vezetőtől meg is kérdezték, hogy látta-e már, és megmutattak neki egy néhány oldalas dokumentumot. Május 4-ére tanári értekezletet is összehívtak emiatt, előző héten pedig sebtiben egy szülői értekezletet is rendeztek, ami annyira az utolsó pillanatban jutott a fenntartó eszébe, hogy összesen három szülő jelent meg rajta.
A keddi értekezleten Ballai Ottó, a KOSZISZ oktatási referense már úgy beszélt az új alapító okiratról, mintha még eszébe sem jutott volna az soha senkinek. Inotay György pedig nyomatékosan megjegyezte, hogy úgy látja, valaki tájékoztatja a médiát, de
ha nem lesz új alapító okirat, az újságírónak sem lesz semmi problémája.
Az új alapító okirat nemcsak az intézmény működésében jelentene nagy változást, hanem abban is, hogy mi lenne a több milliárdos értékű ingatlannal, ugyanis 2016-ban a KOSZISZ a következőt is megfogalmazta a dokumentumban:
Tehát ha megszűnne, vagy beolvadna egy másik intézménybe az iskola, akkor a Kolping, és ezen keresztül a katolikus egyház gazdagodna. Úgy látszik azonban, az új alapító okirat egyelőre a fiókban marad.
A beolvasztási tervre a már sokat emlegetett fenntartói biztos, Inotay György miatt gyanakszanak többen.
A szociális jolly joker és a potenciális új vezető
Inotay György igazi jolly joker lehet, de ennek az okát nem sikerült kiderítenünk, mert az interjúkérésünkre írásban válaszolt helyette is a KOSZISZ igazgatója, Bánhidy Vajk. Inotayt Anna nővér halála után nevezték ki fenntartói biztossá, de eljutott hozzánk a munkaszerződése is, amelyben már februártól intézményvezetőként hivatkoznak rá. A köznevelési információs rendszerben (KIR) egyébként a mai napig, több mint három hónappal a halála után, még mindig Fehér Anna neve olvasható az intézményvezető rubrikában.
Egy vezetői kinevezés egyáltalán nem újdonság Inotaynak, mert párhuzamosan főállásban a tordasi Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézményt (többen azt gondolták, hogy ehhez az intézményhez tervezték hozzácsapni a Batthyányt a jövőben) és a Baptista Gyermekvédelmi Szolgáltató Központot is vezeti amellett, hogy heti 40 órás munkaszerződése van a Batthyányval. Valamint az Opten adatbázisa szerint a XII. kerületi Napsugár Idősek Otthonának is ő a tulajdonosa.
Inotay György kinevezésében nem csak azt kritizálják, hogy sok székben ül egyszerre:
Hogy lehet köznevelési intézmény vezetője szociális szakember, akinek nincs meg a szükséges végzettsége és előírt szakmai tapasztalata sem? Sem ő, sem a helyettese nem tanít az intézményben, ami szintén előírás. Mit szól a kormányhivatal, ami a törvényességet felügyeli?
– tette fel a kérdést egy ott dolgozó.
Mi ezt továbbítottuk az V. kerületi kormányhivatalnak – egyházi fenntartású oktatási intézményeknél a kormányhivatal felel a törvényes működésért, nem a Klebelsberg Központ –, de a fenntartóhoz irányítottak minket. Miután a kormányhivatal tudomására hozták, hogy Inotay Györgynek nincs megfelelő végzettsége, őt és Ballai Ottót behívták a kormányhivatalba. Erről a találkozóról sem a kormányhivatal, sem a fenntartó nem árult el részleteket. Mindenesetre Inotay pozíciója nem ingott meg.
A KOSZISZ szerint a kinevezésben nincs semmi jogszerűtlen, a köznevelési törvény ezen paragrafusára hivatkoztak: „Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket”. Azonban a köznevelési törvény szerint az egyházi fenntartású intézményekben is előírás a pedagógusi végzettség, a kivételezés csak arra szól, hogy nem kell megpályáztatni a vezetői posztokat, mint ahogy ez fel sem merült Inotay György és a Batthyány esetében.
A fenntartó egy kormányrendeletre is hivatkozott, miszerint „többcélú intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik”. Valamilyen pedagógiai végzettségre azonban ezeknél az intézményeknél is szükség van.
„Káosz van, szakmaiatlanság és hatalmas feszültség” – mondta egy dolgozó, aki szerint nem is lehet tudni, mit csinál pontosan a „fenntartói biztos”. Helyettese, Kreka Zoltán szintén a tordasi szociális intézményből érkezett. Róla azt mondták, hogy hétfőnként ment csak be néhány órára az intézménybe, aztán eltűnt. Kreka azóta már nincs is a posztján, utódja Szikorszky Lászlóné lett, akit a tanároknak az értekezleten csak úgy mutattak be, hogy Ibolya „az új házmester”. Többen úgy gondolják, hogy őt szánhatja a fenntartó az új intézményvezetőnek, mert rendelkezik gyógypedagógiai végzettséggel.
Egyszer szólalt meg, vagyis túlkiabált mindenkit. Olyan durva, pokróc stílusban, hogy utánozni sem tudom. Ha így viselkedik, itt ember nem fog megmaradni
– mesélte az egyik forrásunk.
Az új vezetés érkezése óta két gyógytornász már fel is mondott, és többen fontolgatják a felmondásukat, mert azt mondják, nem tudnak a föléjük kirendeltekkel együtt dolgozni. A korábbi vezetőség papíron még a helyén van, azonban sem a KIR-hez nem férnek hozzá, sem a fenntartótól, sem az oktatási hivataltól érkező leveleket nem látják már. Botos Gabriellát, a gazdasági vezetőt lefokozták, azonban továbbra is a régi munkáját kell végeznie. Fehér Tamás, Anna nővér unokaöccse a szociális területért felel, de kihagyják a döntésekből. Az oktatásért felelős Viszlay Zsuzsa nővért szintúgy.
Kocsis István plébánost – aki az intézmény lelki igazgatója és Anna nővér mellett a gyerekek fontos támasza volt – pedig kitiltották az intézményből információink szerint. Kérdeztük erről a KOSZISZ-t és a püspöki kart is, de választ nem kaptunk. A plébánost is kerestük, ő azt írta:
Nem akarok további összetűzést az Érsekséggel, ezért nem szeretnék nyilatkozni.
Van egy jelölt, akiről hallani sem akar a fenntartó
Anna nővér távozása betölthetetlen űrt hagyott maga után. Gondolhatnánk, hogy ebben a helyzetben jöhet Inotay György, vagy bárki, ellenállást vált ki azokból, akik hosszú évekig, vagy akár évtizedekig dolgoztak együtt Anna nővérrel. Azonban ez nincs így.
Az intézmény középvezetői és lelki igazgatója már pár nappal Anna nővér halála után levélben jelezték a fenntartónak, hogy az intézmény egy korábbi dolgozóját, aki 24 évet dolgozott a Batthyányban, a gyógypedagógus Furka Krisztinát szeretnék vezetőnek. Róla Anna nővér is többször beszélt úgy, mint lehetséges utódjáról, vállalná is a kinevezést, és megfelelő végzettsége, tapasztalata is van. A KOSZISZ azonban nem reagált erre a levélre, sőt azt hallottunk, hogy Furka Krisztináról olyan kijelentések is elhangzottak, hogy „meg akarja puccsolni az egyházat”. Úgy tudjuk, Furka Krisztina kinevezéséről hallani sem akar a KOSZISZ, bár soha nem beszéltek vele.
Hogy mi a fenntartó pontos terve, az továbbra is kérdéses, mert új pedagógiai programot kezdtek kidolgozni egy külső szakértővel. Erről a dolgozók semmi konkrétumot nem tudnak, egy pedagógusnak azt sem tudták megmondani, hogy szükség lesz-e rá a következő tanévben.
Amennyiben megszűnne az oktatás, a Fővárosi Önkormányzat is akcióba lendülne a telek tulajdonosaként. Kérdésünkre közölte a sajtóosztály, hogy „az ingatlant határozatlan időre, közoktatási célra, a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona Óvodája és Általános Iskolája elhelyezéséhez” adták haszonkölcsönbe, és a „a haszonkölcsön-szerződés automatikusan megszűnik, ha ezen iskolának a köznevelési feladatellátása az ingatlanban megszűnik”. Hozzátették:
A budapesti városvezetés elkötelezett abban, hogy háborítatlanul folytatódjék az intézményben végzett színvonalas oktatási-nevelési munka a fogyatékkel elő gyerekek érdekében.
A bíboros és a nővér
„Anna nővér néha annyira elkeseredett volt a fenntartóval folytatott csatározások miatt, hogy apácaként azt tudta mondani, állami fenntartásba kellene adni az iskolát” – mesélte az egyik informátorunk.
A nővérnek azonban nemcsak a fenntartóval, hanem az egyházzal is meggyűlt többször a baja. Ezt azzal indokolták, hogy az egyházi hierarchia elé helyezte a gyerekek érdekét, és emiatt többször összetűzésbe keveredett magasabb rangú egyházi személyekkel. Többek között Erdő Péterrel is.
Világi nézőpontból nehezen érthető történetek hangzottak el ennek alátámasztására – például, hogy mikor nem hívta bizonyos alkalmakra misézni a bíborost Anna nővér –, de nagyon éles szembenállás nem rajzolódott ki. Erdő Péter ahhoz is ragaszkodott, hogy ő temesse el az apácát, és halálakor meg is emlékezett róla.
Ennek ellenére többen úgy vélik, hogy a bíboros neheztelt Anna nővérre, és a KOSZISZ nyomulásában az ő szándékát vélik felfedezni. A püspöki konferencia nem nyilatkozott erre vonatkozó kérdésünkre. Kocsis István plébános viszont a kitiltását firtató kérdésünkre adott válaszában egyértelműen az érsekség felé mutatott.
Több, a Batthyányban dolgozó is azt mondta, hogy olyan vádakkal illették Anna nővért a halála után, amilyenekkel szerintük nem merték volna, ha erre nincs engedélyük magasabb helyekről. Sikkasztásról és korrupciós ügyekről kezdtek sustorogni, pedig a nővér után csak néhány személyes tárgy maradt, vagyon semmi. Bánhidy Vajk, KOSZISZ-igazgató egy Tóth Tamás atyának, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának címzett februári levelében annyit írt sejtelmesen, „az intézmény eddig megszokott vezetésének, működtetésének módja nem feltétlenül felel meg – adott esetben a legelemibb – törvényi előírásoknak”. Hogy konkrétan miről van szó, és miért csak most tűnt ez fel, miközben öt éve ők a fenntartó, arra nem reagált Bánhidy.
Olyanokat mertek mondani, hogy az ellenőrök meglátták Anna nővér rendi ruháját, és inkább visszaültek az autóba. Égbekiáltó hazugság
– kommentálta a helyzetet egy Batthyányban dolgozó.
Fehér Anna nővér január 13-ai halálával megszűnt a XVII. században alapított Erzsébet-apácák nevű betegápoló szerzetesi közösség magyar tartománya, hiszen annak ő volt az utolsó képviselője. Az egyelőre kérdés, hogy mi lesz Anna nővér életművének a sorsa.
