- Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt.
- A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait.
- Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón?
- Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. Közülük csak néhányan vállalták névvel a nyilatkozatot. Őt magát is megkerestük. A képviselő előbb hajlandónak mutatkozott arra, hogy a pályájáról nyilatkozzon, de miután megkapta kérdéseinket, nem reagált.
Forgalmista volt, zöldet adott meg pirosat. Leengedte a sorompót, aztán felhúzta. Nincs mit ezen szégyellni, ez volt a munkája. Ő volt a bakter
– amikor nemrég Kétpón jártunk, hogy megismerjük Boldog István történetét, annak kezdetéről ilyen mondatokat hallottunk. Akik hajlandóak voltak beszélni a korábbi polgármesterről, rendre úgy indítottak: „A bakter miatt jöttek?!”
Boldog szerény körülmények között nőtt fel a nyolcszáz fős alföldi faluban. Családja nem tartozott a Kádár-korszak nyertesei közé, apja a helyi téeszben dolgozott, akadt, aki úgy emlékezett a politikus szüleire, hogy a maguk módján mindketten „különc” emberek voltak. Boldognak, miután a szülei elváltak, két féltestvére született.
Mezőtúron érettségizett 1985-ben mezőgazdasági gépészként. A vasútnál kezdett dolgozni, bakter lett belőle, a pusztapói megállóhely tartozott hozzá. Akik a rendszerváltás környékén ismerték az akkor a húszas éveiben járó Boldogot, két dolgot jegyeznek meg róla: hogy nyílt és normális, viszont igen szegény ember volt. „Emlékszem, olcsó párizsit vesz a boltban, és azt mondja, hogy a vasutas fizetéséből csak erre telik. Egy kicsi házban laktak az első feleségével kijjebb, a nagyobbik fia is ekkoriban született. Alulról indult.”
Fasza csávóból polgármester
Boldog egy évvel a párt megalakulása után, már 1989-ben belépett a Fideszbe. Akkori tagok mondják, hogy bár a pártvezetés jogászokból, főként korábbi szakkollégistákból állt, közel sem volt példa nélküli, hogy fizikai munkát végzők csatlakozzanak, sőt próbálkoztak „munkástagozattal” is akkoriban, igaz, ez sok sikerre nem vezetett. Milyen nézetek vitték Boldogot a pártba? – kérdeztük ismerőit, későbbi politikustársát is.
A régi rendszert nem szerette, az biztos. Kommunistázott is.
Más azt mondja, hogy nem kizárólag politikai nézetek hozták össze a fiatalokat a Fidesz megyei szintjén. „Szolnok megyében egy nagyon heterogén társaság volt, főleg egyetemistákból, friss diplomásokból álltunk. Szűk, de integráló közeg volt, Istvánt nem nézte le senki amiatt, hogy fizikai munkából él. Generációs közösség volt ez, a korai elvekről azt mondanám, hogy mást akartunk, mint ami addig volt, változást, határozott változást. Volt bennünk egy közös életérzés.”
Boldog alapszervezetet hozott létre Kétpón, ahol egy kisebb társaság gyűlt köréje. „Mentünk utána vakon. Volt érzéke ahhoz, hogy közösséget építsen, hogy a maga oldalára állítsa a fiatalokat” – mesélte egyikük. „De nem úgy kell ezt elképzelni, hogy péntekenként összejártunk, és nagyokat politizáltunk. Amikor közösen elmentünk a szolnoki színházba, mert Orbán Viktor tartott ott egy előadást, volt köztünk olyan, aki nem is ismerte meg az ajtóban minden nézőnek köszönő pártelnököt. Inkább fiatalok közössége volt a kétpói szervezet, és baromi fontos volt a buli.”
Boldog az első feleségével – akiről azt mondják, nagyon jó hatást gyakorolt rá – a ’90-es évek elején megkapta a kétpói művelődési ház büféjét, ez lett a Narancs büfé, és ők vitték a helyi diszkót is. Közösség alakult ki Boldog körül, aki 1992-ben egy időközi választáson bekerült a képviselő-testületbe, majd 1994-ben megnyerte a polgármester-választást. „Előtte hőbörgő típus volt. Ha nem tetszett neki valami, azt látványosan elmondta. Fontos neki, hogy odafigyeljenek rá. Testületi tagként kicsit megértőbb lett, visszavett a hangerőből.” Más azt mondja általánosságban:
28 évesen lett polgármester, a régi idők emberét váltotta a székben. Egyszerű ember volt, de az a fasza csávó, aki megcsinálja a dolgokat, megszerzi a falunak, ami kell. Ha kidobják az ajtón, bemegy az ablakon. Pistának volt energiája, a fiatalok bírták, ő pedig segíteni is tudott annak, akinek akart, el tudta adni magát. Politikus alkat, na! Akkoriban ragadt rá, hogy Buldog Pista, mert tényleg olyan, mint egy buldog, ha akar valamit. A falu mellett is csinálta a Fideszt, járt pártgyűlésre, ha kellett, tüntetésre Pestre, vitte a helyi tagokat is. Látszott, hogy ez az élete, pedig akkoriban nem volt ő még a Fideszben senki.
Egy harminc évvel ezelőtti fideszes önkormányzati képviselő a tiszatenyői diszkóból emlékezett Boldogra. „Kis szereplő volt akkor, de normális fickó. A ’90-es évek közepe után egyre jobban professzionalizálódott a párt, és a belső kritikákra egyre kevésbé voltak fogékonyak. Aki lojális volt, és megtalálta a maga feladatait, az tudott haladni. Nekem túl sok meglátásom volt, túl civil maradtam, így kiszálltam.”
Boldog viszont 1998-ra már a megyei közgyűlés képviselője lett: elkezdett emelkedni.
Megy, mint az úthenger
Szolnok megye a kezdetektől erős bázis volt a Fideszben. Az egyaránt karcagi Varga Mihályból és Fazekas Sándorból később miniszter lett, de utóbbi már 1990-től a város polgármestere volt. A rendszerváltás után a megyei pártéletben Várhegyi Attila volt a meghatározó figura, aki 1991-ben Szolnok polgármestere lett. Az egykori pártigazgatót később hűtlen kezelés miatt elítélték, ezután a nyilvánosság elől eltűnt, de médiaügyekben máig fontos a szava a Fideszben. A szintén szolnoki Nyerges Zsolt 2010 után a gazdasági holdudvar meghatározó alakja volt Simicska Lajos üzlettársaként, és a második Orbán-kormány alatt több, a megyéből származó politikust vagy szakembert juttathatott állami pozíciókba. Az egyetem elvégzése után, 1987 és 1989 között egyébként Orbán Viktor is Szolnokon lakott a városból származó feleségével, Lévai Anikóval.
De vissza a megyei csoporthoz, ahol a ’90-es évek elején már ott volt a későbbi országgyűlési képviselő, a mezőtúri Búsi Lajos is, aki 2010-ben lett helyettes államtitkár.
Annak az esélye, hogy Boldog István egyszer olyan szintre kerül, hogy országgyűlési képviselőként egy lapon említsék ezekkel a nevekkel, még a 2000-es évek elején sem látszott. Makacssága és tudatossága, valamint az a képessége, hogy le tudja nyomni a helyi ellenfeleit, mind-mind szerepet játszott abban, hogy ez végül megtörtént.
De hogyan tudott 2010-ben helyzetbe kerülni egy apró falu polgármestere? Miért őt indította a Fidesz a Mezőtúrt és Túrkevét is magában foglaló egyéni körzetben? Fideszes forrásunk így magyarázza:
2010-ben annak a körzetnek nem volt gazdája. A túrkevei Vida Tamás négy évvel korábban, 2006-ban simán kikapott a szocialista jelölttől, aki 2002-ben Búsi Lajost verte meg. 2010-ben tehát kinyílt a verseny, ezt a körzetet a Fidesz legutóbb 1998-ban tudta hozni. A helyi szervezetek döntenek a választókerületi elnökről. A tagság többségét pedig 2010-re Boldog meggyőzte arról, hogy ő a legalkalmasabb a posztra. Sokat tett ezért, és meg is szavazták.
Boldog addigra már rendesen bedolgozta magát a megyében: tizenkét évig volt a megyei közgyűlés képviselője, a 2000-es években a kistérségi társulás elnöke, a kétpói választásokat pedig rendre hozta, noha többen pályáztak a székére. 2007 óta, máig ő a Fidesz falusi tagozatának az elnöke.
A falu a 2000-es évek közepétől lett kiemelt fontosságú a Fidesz szervezeti politikájában. Még 2005-ben indították el a több száz helyszínen megtartott faluparlamentet, az Index korábbi cikke szerint így 30-40 ezer kistelepülési választót vontak be a „mozgalomba”. Az eredmény 2010-ben látszott először: a Fidesz lett a falvak meghatározó politikai ereje, és a mai napig az. Boldogot pedig helyismerete és személyes háttere a 2010-es Fideszben már a korábbinál magasabbra helyezte. Az is világos, hogy egy hozzá hasonló, nem értelmiségi karakter jobban tudott érvényesülni az átalakuló pártban 2010-ben, mint 1998-ban.
Tudatosan építette magát, 2010-ben eljött az ő ideje, és élt a lehetőséggel. Meggyőző tud lenni, nem bonyolítja túl a mondanivalóját, őszintének hat, amikor beszél. Szeret közönség előtt szerepelni, szereti, ha figyelnek rá
– mondja fideszes forrásunk.
A sikert pedig nem kell magyarázni: Boldog eredménye sorozatban három győzelem az országgyűlési választáson. Bár 2014-ben, a választókerületek összevonásakor kihívót kapott, a martfűi Sági Istvánt szorosan, de legyőzte a tagság szavazataival. „Ha beindul, olyan, mint az úthenger. Jó és rossz értelemben is” – meséli egyik ismerőse.
Túlmozgásos Buldog
Boldog István politikai nézeteiről több ismerőjét kérdeztem, de egyenes választ nem kaptam. Abban azért forrásaim egyetértettek, hogy a nagy elméleti kérdések, szakpolitikai részletek nem számítanak a fő terepének. Amit sokat lehetett hallani tőle: Gyurcsány, baloldal, Trianon és Orbán – „ezek az ő kapaszkodói”, persze a megfelelő előjelekkel. Egy őt ismerő kétpói azt mondja:
Két dolog mozgatja. Orbán lett az istene, a foci meg a szerelme. Emlékszem, itt nézte benn az önkormányzati díszteremben, videón, ahogy Orbán beszél. Nézte, leste, tanulta, hogyan kellene csinálni. Nála mindig az van, amit Orbán mond.
Ami a focit illeti, Boldog évtizedekig játszott megyei szinten. Edzette is a kétpói csapatot, rengeteg meccset néz, kívülről fújja a csapatokat. Egy Fidesz-frakciótag azt meséli: „Fociban is buldog. Játszott a parlamenti Fidesz-csapatban. Csatár, aki kifejezetten megsértődik, ha le akarják cserélni.”
„Amikor bekerült a Parlamentbe, megszeppentnek tűnt” – jellemzi őt a 2010 utáni kormánypárti frakció egyik tagja. „Az Országgyűlésben akkoriban nem sokat szerepelt, inkább tájékozódott az új terepen. Felmérte az erőviszonyokat és a saját mozgásterét, ám egy-két év alatt beletanult a zsugázásba. Az új frakcióban rajta kívül (a vak komondoros ügyről elhíresült – a szerk.) Balogh József, a Tanyán Élők Egyesületének elnöke is mezőgazdasági gépszerelő volt, hasonló cipőben jártak, Orbán választása azért eshetett rájuk, mert vidéken, az egyszerű emberek, a falusi, tanyasi népesség körében akarta növelni a Fidesz támogatottságát.” Több, a frakcióban ülő forrásunk azt mondta: Boldog rendszeresen fel is szólal a képviselőcsoportban a választókerülete érdekében, és nem érdekli, ha ez már visszatetsző,
magát nem zavartatva nyomul a körzete ügyeiben.
Beszéltünk azonban olyannal is a 2010-es Fidesz-frakcióból, aki szerint Boldog már akkor „meredek figura” volt. Egészen odáig ment, nem biztos abban, Boldognak „ki van-e mind a négy kereke”, de ha mégis, akkor valamiféle belső gát vagy kontroll hiányzik belőle, mert amit művel, az sokszor nincs összhangban a Fidesz kommunikációjával, és ez évek óta nem esik le neki. Túlmozgásos, feltűnési mániás, nehezen kezelhető, kamerák előtt fenyeget állami cégeket, gondolkodás nélkül áll bele olyan ügyekbe, amelyeknek nincs politikai haszna – a jellemzés végén még azt is mondja forrásunk, hogy szerinte a politikai megfontoltság és gondolkodás alapjai hiányoznak Boldognál.
Jönnek a mániák
Több ismerője azt mondja, Boldog már az első parlamenti ciklusa végén kezdett megváltozni. „Először ez főleg stílusbeli dolog volt. Már nemcsak egy falusi polgármester volt, hanem országgyűlési képviselő, fontos ember lett. Kezdte többnek mutatni magát annál, ami. A kritikát egyre nehezebben viselte, nyersebb, durvább lett. 2010 előtt lehetett vele beszélni, ha máshogy láttuk a dolgokat, 2013 után egyre ritkábban. Már mindent jobban tudott. A Parlament is hatott rá, az ottani fideszes társaság. Mutatnia kellett valamit a sok diplomás közt” – mondja egy korábban vele közeli viszonyban álló forrásunk.
Régebben is fontos volt neki a „Trianon-téma, de erre a történelmi magyarság vonalra egyre inkább rátett parlamenti képviselőként.” Épített Attilával kevert honfoglaló-parkot Kétpóra, amit másolt Szent Koronával adtak át, a parkban a járdák Nagy-Magyarországot adják ki felülről, és Trianon-rockoperát is celebráltak – hogy csak néhány epizódot említsünk a település életéből. „A falunapokon egyre több lett a nemzeti rock. Kárpátia, Szkítia, ilyenek” – panaszolja egy kétpói. „A beszédeiben pedig visszatérő panel lett a magyarság megmaradása, erre jött rá a 2015-ös menekültválság, amikor ő tényleg elhitte a kormányzati üzenetet: vagy ők, vagy mi.”
És hogy mire gondolhatott párttársa, amikor a Fidesz kommunikációjától is elütő radikális megnyilvánulásokat említette?
- Boldog István már 2012-ben követelte a halálbüntetés visszaállítását, de a frakció nem támogatott ilyen Btk.-módosító indítványt. Ezzel együtt ez nem hálátlan szerep: Lázár János is többször nyilatkozott arról, hogy ő halálbüntetés-párti.
- Toroczkai László mellett politikusként egyedül Boldog használja a történelmileg hamis betyárromantikát, és akárcsak a Mi Hazánk elnöke, ő is jó viszont ápol a rasszista Betyársereggel, meg is látogatta őket 2017-ben.
- Visszaérően követeli a Pride betiltását.
- A Coca-Cola bojkottálására buzdított az üdítőgyártó kampánya miatt, miután a cég szerint a szerelem a meleg párokat is megilleti. Boldogra ekkor a világsajtó is felfigyelt.
„Olyan témák ezek, amelyekkel a frakció többsége nem tud azonosulni” – mondják fideszes forrásaink, akikkel beszélve nem tűnt úgy, hogy Boldog megnyilvánulásai valamiféle felsőbb stratégia részei lennének, sőt néha kifejezetten időigényes a kirohanásait „elsimítani”.
Csak egy végrehajtó
Az ellenzéki politikusokban meglehetősen egységes kép él Boldog Istvánról. Olyanokkal beszélgettünk, akik a parlament költségvetési bizottságában ülnek együtt vele, a fideszes képviselő ott jó ideje alelnök – felsőfokú végzettség nélkül. A testület elnöke, a DK-s Varju László azt mondta: „Szívesen beszélnék róla, de igazából semmilyen benyomásom nincs a személyéről. A parlament egyik legfontosabb bizottságában ül mellettem, de alig tudok róla valamit.” Más azt mondja, Boldog nagyon ritkán szólal meg, ha mégis, az jellemzően indulatos vagdalkozás, a szakmai felvetésekre is letorkolja az ellenzéki politikusokat azzal, hogy „miért nem csinálták meg akkor, amikor a baloldal volt kormányon!?” Forrásunk ezt már csak azért is rossz néven veszi, mert 2010 előtt nem volt képviselő.
Általánosságban azt mondják a bizottság kisebbségben lévő ellenzéki tagjai, hogy a Fideszben le vannak osztva a szerepek: vannak, akik értenek a témához, és releváns hozzászólásaik vannak, mások a politikai vonalat viszik, amikor konfrontálódni kell, amikor a kormányzati kommunikáció által legyártott paneleket kell egy levegővel elmondani – Boldog az utóbbiak közé tartozik. „Amikor indulatosan sorolja ezeket a sematikus paneleket, néha az az érzésem, hogy már ő is elveszti a fonalat. Olykor egészen értelmetlenül beszél.
Egyszer azt kérte tőlünk, az ellenzéktől, hogy tiltsuk be a Pride-ot
– idézi fel egyikük.
Varju László szerint azonban fontos látni a Boldog-jelenség egy másik aspektusát. Hiszen egy felsőbb akarat nyomán üresítették ki „ezt a bizottságot is, amelynek üléseit a fideszesek rendszeresen szabotálják el. Nekik az a céljuk, hogy mielőbb letudják az egészet, szavazzunk gyorsan, és menjünk haza. Ócska színjáték lett ebből, és az érdemi ellenőrzést, ami feladata lenne a bizottságnak, nem tudjuk elvégezni. Nem kell semmilyen vita, se tanulmány, úgyis egy helyen dől el minden, amiről döntöttek, azt pedig kihirdetik a közlönyben. Ebben az egy évtizede tartó folyamatban Boldog István egy láncszem, a rendszer sok végrehajtója közül az egyik, aki úgy szavaz, ahogyan kell.”
Profiter Machine
A Boldognál bekövetkezett változásnak az ideológiai radikalizálódás mellett más jele is volt 2014 környékén. „Még polgármester volt, amikor kezdtek jönni a pénzügyi dolgok. Nem voltak ezek nagy ügyek, nem is írt róluk akkor a sajtó. Például az, hogy Pista polgármestersége végén egyetlen cég kezdte nyerni a közbeszerzéseket Kétpón. Ez volt a Szalay Bau. Ekkor jelent meg Krizsai Péter is Boldog körül, innen indultak el a keményebb dolgok, amikhez már gyomor kellett. A második parlamenti ciklusára már így fordult rá. Azóta látjuk, hova jutott mindez.”
A már idézett Nagy Szilárd többször beszélt a Boldog által kiépített szisztéma sajátosságairól: táskás emberekről, leadott utasításokról, a fürdőkben tartott eligazításokról, értelmetlennek tűnő projektekről. A Boldog Istvánnal összefüggésbe hozott megyei TOP-os pénzrendszerből Kétpón kicsiben minden megtalálható. A faluban ugyanis – ahogy korábbi cikkünkben írtuk – két vállalkozás nyerte sorban a közbeszerzéseket az elmúlt 6-7 évben. Előbb a Szalay-Bau, majd a Profiter Machine Kft. tarolt.
Ezeket a cégeket nem nehéz összekötni: van egy jászkíséri Kádár-kocka, amelyben a körzet közbeszerzésein taroló Profiter Machine székel. Ide volt korábban bejelentve a faluban Boldog barátjának titulált Krizsai Péter egykori cége, a Buborék-Vitál Bt. is, ennek a kültagja volt Krizsai Istvánné. Ő a jelenleg felszámolás alatt álló Szalay Bau korábbi tulajdonosa. A Krizsai család és a közös cégotthon miatt tartja magát az a nézet Kétpón, hogy a két vállalkozás mögött ugyanazok állnak, noha papíron a Profiter Machine-ben nem tűnik fel Krizsaiéktól senki.
A Szalay Bau 2014-ben közel 50 millió forintért építhetett piacot Kétpón, a történelmi park első ütemét szintén 50 millióból alakították ki. A műfüves focipályát 25 millió forintból ugyancsak a Szalay-Bau építette 2014-ben. Évekkel később már a Profiter Machine korszerűsíthette a kétpói iskola és kollégium energetikai rendszerét 102 millió forintért, és szintén TOP-pénzből, 175 millióért épített a cég csapadékvíz-elvezetőt. A projektek között van, ami nincs átadva, másiknál az eredeti, közbeszerzésen kiválasztott vállalkozó után kellett pótmunkáznia a falu új, Boldog Istvántól független vezetésének. És ez sokakat zavar Kétpón.
A megosztott falu
2014 után Boldognak választania kellett, ő pedig a polgármesteri cím helyett a parlamenti munka mellett döntött. Utódja a fideszes Keresztes Péter lett, aki 2019-ben aztán szoros versenyben veszített független kihívójával szemben. Ez a szavazás valójában arról szólt, hogy Boldog István embere vezesse tovább a falut, vagy valaki más. A többség az utóbbi mellett döntött, de a település megosztott.
Kétféle emberrel lehet találkozni az utcákon: akinek markánsan pozitív, és akinek karcos véleménye van Boldogról.
Nem akarok én mondani semmit. De azért nézzen szét itt, gyerünk! Mit lát, ugye? Tisztaság van? Hát igen. Épült piac? Rendbe tették az iskolát? Jött ide pénz? Nem mondok én semmit, csak kérdezek. Mert ezeket Boldog intézte mind!
– mondja egy a háza előtt sepregető asszony, aki nem szeretné, hogy lefotózzuk. Egy másik nem akar beszélni, de miután egy darabon elkísérjük, csak elmondja véleményét. „A legjobb polgármester. Sokat tett értünk. Meg tudja, ráköszön az az emberre százszor is. Annak is, aki nem köszön vissza! Olyan ember, aki felhúzza a csizmát, nekiáll, nem piszkos neki a munka. Egyszerű, de nagyszerű a Boldog István. És nem urizál.”
Könnyű olyat is találni, akinek elege van a fideszesből. Egy idős férfi, miután megállítjuk, azonnal rákezd:
Fertelmes véleményem van róla, ha már így megkérdi. Fertelmes! Milyen ember lett belőle?! Régen a földön járt, de mára elfelejtette, honnan jött! Nem jó ember, bosszúálló.
Kétpón Boldoggal szemben létrejött egy olyan helyi koalíció, amely elutasítja az erőből való politizálást, a mutyizást, ezek helyett nyugalmat, békét szeretne a faluban. Ezt nehezíti, hogy Boldog István éppen a polgármesteri hivatal mellett lakik, miután a szomszédos házat még a 2000-es évek közepén megvásárolta az általa vezetett önkormányzattól, majd folyamatosan újítgatta. A mostani polgármester, Virágné Lukács Gabriella panaszkodik emiatt: „nem jó ez, hogy kinézek az irodából, belátok az udvarukba, és látom, hogyan élnek. Nem egészséges.”
Van azonban nagyobb baj is. Perben áll ugyanis Boldog és a hivatal – mondja a polgármester. Mert Boldog, bár van külön beállója, a saját udvarára eddig a hivatal területén áthajtva állt be a kocsijával, ezt a lehetőséget viszont az önkormányzat egy elkerítéssel megszüntette. „Zavaró volt, használja a saját kapuját!” – mondja Virágné. Boldog erre birtokvédelmet kért, az így született határozatot azonban bíróságon támadta meg a kétpói önkormányzat.
„Ő tényleg úgy gondolja, hogy minden az övé Kétpón, ez is bizonyítja” – mondja egy helybeli, aki évtizedek óta ismeri Boldogot, majd hozzáteszi:
Sok olyan dolgot tett, amit nem lett volna szabad, emberileg is. Ezért fordult ellene a falu.
Az ellene zajló büntetőeljárás egyébként nem törte meg Boldog Istvánt, továbbra is jön-megy a faluban. Olyan lett, mondják, mint amikor még nem volt polgármester: megmondja, ami nem tetszik neki, és kiosztja a vezetést. A kétpói polgármester meséli: „Csináltunk az iskola előtt egy kis parkolót teljesen szabályosan. Ő pedig egyből jött, és mondta, hogy ez milyen rossz, nem így kellett volna. A kocsija persze ott parkol.”
Boldog Istvánra januárban hat év szabadságvesztést és több mint hatmillió forint vagyonelkobzást kért az ügyészség.
A cikk elkészítésében közreműködött Spirk József.
