Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu

Kétpó a Boldog-korszak után: feljelentések, eltűnt iratok, úgy hagyott tízmilliós jurták

Noha hivatalosan 2014-ig tartott Boldog István regnálása Kétpón, 2019-ig egy hozzá lojális fideszes polgármester vezette a falut, aki a helyiek szerint „nagyon követte” a nemrég megvádolt politikus „iránymutatását”. Amióta azonban független vezetője van a településnek, egyre több furcsaság derül ki a korábbi évekből. A helyszínen jártunk.

Virágné Lukács Gabriella 2019 októberében lett Kétpó független polgármestere, miután szoros versenyben, 18 szavazattal legyőzte a Fidesz jelöltjét, Keresztes Péter Pált, az addig regnáló faluvezetőt. Virágné 2006-ban kezdett helyben politizálni, akkor még Boldog István oldalán, a Fidesz színeiben, sőt, még 2014-ben is fideszesként került a helyi testületbe. Ezután azonban nemcsak saját, de környezete elégedetlensége is nőtt a 800 fős alföldi faluban, főképp Boldog Istvánnal szemben, így került sor a kenyértörésre 2019-ben. Keresztes ugyanis mindenki szerint Boldog „embere” volt, állítólag kérdéses helyzetekben gyakran vágta ki azzal magát, hogy azt mondta: „várjunk kicsit, megkérdezem erről a Pistát!”

Marjai János / 24.hu

Pár héttel azután, hogy tavaly év végén vádat emeltek Boldog István, fideszes országgyűlési képviselő ellen (akit az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűmcselekményekkel vádol, mindezekért pedig vagyonelkobzást, és hat év szabadságvesztést kértek rá) találkozót kértünk Kétpó új polgármestertől.

Virágné ugyanis nem beszélt eddig a sajtónak faluvezetői tapasztalatairól, noha Kétpón 2019 őszén lényegében rendszerváltás történt: Boldog István 1994-től vezette a falut 20 évig, majd 2014-ben a hozzá lojális Keresztes lett a polgármestere (miután Boldog az Országgyűlést választotta a polgármesterség helyett). A helyi közélet több szereplője szerint Keresztes regnálása is nyugodtan hozzácsapható Boldog éveihez (így ezek negyedszázadra nyúlnak már), annyira támaszkodott elődjére. Hogy mást ne mondjunk, a faluban is az a Profiter Machine nevű cég kapta sorban a megbízásokat, amely a Boldog-ügy elhíresült építési cége lett a jászkíséri Kádár-kockából, és amely össze is köthető egy olyan céggel, amely még Boldog István polgármestersége alatt tarolt a kétpói közbeszerzéseken.

Közpénzszivattyú a Kádár-kockában

Kétpón két vállalkozás nyerte sorban a közbeszerzéseket az elmúlt 6-7 évben, előbb a Szalay-Bau, majd a Profiter Machine tarolt. Ezeket a cégeket nem nehéz összekötni: a Népszava számolt be elsőként arról a jászkíséri Kádár-kockáról, amelyben a Boldog István körzetének közbeszerzésein taroló Profiter Machine székel. Szintén ide volt korábban bejelentve Krizsai Péter egykori cége, a Buborék-Vitál Bt., ennek kültagja volt Krizsai Istvánné. Utóbbi a jelenleg felszámolás alatt álló Szalay Bau korábbi tulajdonosa. A Krizsai család és a közös cégotthon miatt tartja magát a nézet Kétpón, hogy a két vállalkozás mögött valójában ugyanazok állnak, noha papíron a Profiter Machine-ben nem tűnik fel Krizsaiéktól senki. A Szalay Bau 2014-ben közel 50 millió forintért építhetett piacot Kétpón, a történelmi park első ütemét szintén 50 millióból alakíthatták ki. A helyi műfüves focipályát 25 millió forintból szintén a Szalay-Bau építhette még 2014-ben. Évekkel később a Profitel Machine TOP-os tender után korszerűsíthette a kétpói iskola és kollégium energetikai rendszerét 102 millió forintért. Szintén TOP-os pénzből 175 millióért építhetett a cég csapadékvíz-elvezetőt. A Profiter jogelődje, a SATEL Kft. pedig 35 millióért újíthatta fel az iskola és a kollégium tetejét még 2017-ben – abban az évben, amikor a SATEL Profiter Machinre változtatta a nevét.

Virágnéval a polgármesteri hivatalban találkozunk, és hamar sorolni is kezdi mennyi problémával szembesült a hivatali átadás-átvétel után.

Rengeteg irat hiányzik a különböző pályázatok, támogatások dokumentációjából. Sajnos ez a hiány olyan mértékű, hogy kénytelen voltam feljelentést tenni ismeretlen tettes ellen. Ezenkívül még két másik feljelentést tettem 2020-ban, többek közt a pénzügyi elszámolásaink miatt. Annyi hiányosság volt ezen a területen a hivatalban, hogy itt is kénytelen voltam a hatóságokhoz fordulni. Ezek az ügyek jelenleg mind folyamatban vannak.

Marjai János / 24.hu

Virágné elmondása szerint az is jellemző lett a 2020-as évre, hogy a különböző hatósági (például minisztériumi, munkaügyi, kormányhivatali stb.) ellenőrzések a korábbi évekhez képest jelentősen megnőttek, és olyan projektekkel kapcsolatban kérnek be anyagokat a falutól, amelyeket korábban „rendben találtak.” A hiánypótlások – ha számlára vagy szerződésekre vonatkoznak – azért problémásak, mert akad olyan vállalkozás, amelynek a vezetőjét ma már nem tudja elérni Virágné, hogy igazolást kérjen tőle. Jóllehet, a hivatali átadás-átvétel után jelezték a kormányhivatal felé, hogy szerintük „erre a folyamatra több időt kell szánni”, mert „félóra alatt nem lehet felelősen több ezer oldalnyi dokumentumot és egy egész hivatalt átvenni”, de felvetésükre nem jött reakció.

Attól félek, hogy jön majd egy felszólítás, hogy fizessük vissza a támogatást. Azt nem bírná el a falu.

– mondja a polgármester.

A legtöbb fejfájást a hivataltól pár száz méterre található történelmi emlékpark egyes részei jelentik. Ezt még 2015-ben adták át: állami pénzből került akkor ide székelykapu, kaptak szobrot a hét vezérek, és közvetlen mellettük a történészi konszenzus szerint hozzájuk nem köthető Attila is, sőt, a Kövér Lászlóval és másolt Szent Koronával megemelt átadón egy sámán meg is áldotta őket mind. Van itt még kettőskereszt is, sőt, a magasból az is látszik, hogy az utak egy Nagy-Magyarország térképet formáznak – az említett témák mind-mind nagyon fontosak Boldog Istvánnak.

Marjai János / 24.hu

Az önkormányzat jelenlegi vezetése azonban a park sarkában lévő jurtasátrak miatt aggódik, amelyeket a közbeszerzési kiírás szerint bruttó 80 millió forintért épített a már említett Profiter Machine Kft. A közbeszerzés szerint a jurtasátrak, valamint a mellette kialakított öltöző-mosdó a 2015-ben átadott Történelmi Emlékpark továbbfejlesztését jelentik, csakhogy ezt a projektet az önkormányzat új vezetése már nem vette át. Például azért, mert a jurták áramra kötése elmaradt, amint ezt az elhagyatott elektromos doboz is jól mutatta. „Nem vettük át, mert nincs kész” – mondja Virágné.

Marjai János / 24.hu

A Boldog Istvánnak szintén fontos jurták ma már nincsenek jó állapotban: az egyiknek a teteje ki is lyukadt, de a többi is viseltes, amellett, hogy totálisan értelmetlennek hat ez a ponyvabirodalom Kétpó kellős közepén, a veteményes kertek és a csirkék szomszédságában. Miután nem vette át az önkormányzat, „rendezvényt” sem tarthattak eddig a tízmilliókét megépített helyszínen, és kétséges, fognak-e egyáltalán valaha. Virágné elmesélte, hogy miután a Profiter ügyvezetőjét elhívta bejárásra, hogy elmondhassa neki a problémáit, a cégvezér megjelent a találkozón, ám közölte, hogy ő sajnos nemrég került a vállalkozáshoz, és mivel ez egy korábbi beruházás, sok mindent nem tud rá mondani.  „Félek, hogy kapok egy ellenőrzést emiatt, és akkor mit mondok, hogy mire költötte Kétpó az államtól kapott pénzt? Egy el nem készült projektre?” – mondja a független polgármester a 24.hu-nak. (A jurták egyébként szintén TOP-os pénzből épültek.) Virágné hozzátette: amióta ő a polgármester, már többször pályáztak a Magyar Falu Programra is, de eddig mindannyiszor sikertelenül. Azt is mondja, hogy akadt olyan pályázat, aminek igenis volt értelme a faluban, ilyen volt az iskola energetikai korszerűsítése. „Csak sajnos ott az volt a baj, hogy a radiátorokat utólag kellett megjavítani, mert, ahogy eredetileg megcsinálta a kivitelező, úgy a többségük nem működött.”

Marjai János / 24.hu Az iskolaudvar és a Hétvezér-sétány

Az elmondottakkal, így a hiányzó dokumentációval, illetve az el nem készült jurtákkkal kapcsolatban megkerestük Keresztes Péter Pált, Kétpó korábbi fideszes polgármesterét, de se hívásunkra, se sms-ünkre nem reagált. (Keresztes egyébként ma már nem tagja a kétpói testületnek, amelyben a két fideszessel szemben – a polgármestert is beleszámítva – három független képviselő ül.)

A helyiek még egy beruházást emlegetnek fel a közelmúltból: azt a két buszmegállót, amelyek a 46-osról Kétpóra vezető úton állnak.

Marjai János / 24.hu

Többekkel beszéltünk, akik sokallják erre a két megállóra (illetve két fekvőrendőrre és biciklitárolóra) költött összesen több mint 19 millió forintot. A túrkevei vállalkozás munkáját árban az önkormányzatnál is megmosolyogják: egy buszmegálló így csaknem 10 millió forintra jön ki. Volt aki, azt mondta, ennyiért már házat is lehetne építeni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.