Az egészségügyi dolgozók körében is tapasztalható bizonytalanság és kétely a koronavírus elleni védőoltás kapcsán – erről számolt be két, magánszolgáltatóknál is praktizáló orvos a 24.hu-nak.
Dr. Sárosi Balázs, a Wáberer Medical Center járóbeteg-divíziójának vezetője – aki egy korábbi cikkünk főszereplője volt – annak ellenére, hogy az erkölcsi felelősség fontosságával érvelt, azt tapasztalta, kezdetben több kollégája is ellenállt az oltásnak. A Nagy-Britanniából hazajött orvos szerint kollégái közül többen is „begubóztak”, mert mindenkinek megvolt a saját forrása, ahonnan a vakcinával kapcsolatos információkat beszerezte. Ez elsősorban az ellenőrizetlen információkat is terjesztő közösségi médiát jelentette, ami Sárosi Balázs szerint rendkívül veszélyes. E miatt stratégiát váltott, és elébe ment a dezinformációknak: egy kollégájával együtt úgy döntött, egy héten keresztül minden nap két órán át az egészségügyi dolgozók rendelkezésére áll, hogy a vakcinával kapcsolatban bármilyen kérdést megválaszoljon. Kommunikációs akciójára jelentős igény mutatkozott, és annyira jól sikerült, hogy volt olyan orvos, aki hálálkodott a lehetőségért.
Sárosi Balázs szerint a kollégái között tapasztalható kétely elsősorban azért volt jellemző, mert ismeretlen volt számukra az – amúgy már más oltóanyagoknál alkalmazott – mRNS technológia, amivel az elsőként engedélyezett vakcinák készültek.
Dr. Junger Éva, a Dr. Rose Magánkórház járóbeteg-ellátását vezető főorvosa is azt mondta lapunknak, hogy a kevés megbízható szakmai információ miatt fogalmazódott meg kétely az egészségügyi dolgozókban az oltásokkal szemben. „Ezeket intézményünkben a megszerzett szakmai információk közzétételével körlevelek formájában, személyes beszélgetésekkel igyekeztünk eloszlatni” – tette hozzá a belgyógyász-kardiológus, elárulva azt is, hogy náluk is az mRNS alapú védőmechanizmus miatt tartottak többen az oltástól.
Pedig ez már egy tízéves technológia, biztonságosan alkalmazzák más gyógyászati termékeknél. Nagy előnye, hogy gyorsan előállítható, mert nem kell vírusokat tenyészteni, elölni, nem tartalmaz vírusállományt, így nem tud fertőzést okozni, és jó immunválaszt vált ki
– sorolta az érveket az orvos, aki a kétkedőknek azt is elmondta, nincs veszélye annak, hogy az mRNS beépül az emberi genetikai állományba, már csak azért sem, mivel csupán a sejtek citoplazmájáig jut el, a sejtmagba, a DNS-hez nem kerül; ezen túl az emberi DNS-től eltérő biokémiai szerkezet és a megfelelő enzimek hiánya miatt sem lehetséges a beépülés a humán DNS-be. Így nincs akadálya a későbbi gyermekvállalásnak, vagy veszélye a meddőségnek. A várandósoknak, a két hónapon belül gyermekvállalást tervezőknek, 16 éven aluli gyermekeknek azért nem javasolják még az oltást, mert velük kapcsolatban egyelőre nem gyűlt össze annyi tapasztalat, hogy biztonságosan lehessen nyilatkozni róluk, de jelenleg is zajlanak az adatgyűjtések. A Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Társaság azt ajánlja, hogy a gyermeket tervezők először kapják meg az oltássorozatot, így azt követően két hónappal már biztonságosan vállalható a baba, és egy COVID-fertőzés nem veszélyezteti sem a magzatot, sem az anyát a várandósság és a szülés körüli ismerten csökkent immunállapotban.
Azt Sárosi Balázs is tapasztalta, hogy a gyerekvállalás és a terhesség kérdése több kollégájában felmerült. Az orvos a babát tervezőknek inkább azt tanácsolta, biztos, ami biztos, várjanak pár hónapig, amíg megkapják a védettséget jelentő vakcinát. Sokkal kisebb a veszélye az oltásnak egy jövőbeni terhességre, mint egy terhesség során jelentkező COVID-fertőzés lehetséges szövődményének.
Hogyan szerzi az információkat a vakcináról az orvos?
Sárosi Balázs a Dél-pesti Centrumkórházban december 31-én kapta meg az oltás első dózisát. Bár pozitívan állt a vakcinához, kétely benne is megfogalmazódott az első oltóanyagokról szóló hírek hallatán. Arra a kérdésre, hogyan oszlatja el a saját kételyeit, honnan szerzi a vakcinákról a biztos és ellenőrzött tudnivalókat, azt mondta, hogy elsősorban angol szakmai forrásokból és tudományos folyóiratokból. Hasonlóan informálódik Junger Éva is, akinek segítséget jelentett az is, hogy a nyugati gyógyszergyárak közzé tették az oltással kapcsolatos felméréseiknek és a klinikai vizsgálataiknak az adatait, amelyek a saját honlapjukon vagy megbízható szakmai honlapokon is elérhetők. Fontos szakmai szempontnak tartja az is, hogy egy vakcinát a független amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet vagy uniós megfelelője, az EMA elfogadott és biztonságosnak ítélt.
Azt azonban Junger Éva is elismeri, hogy orvosként sem volt egyszerű tájékozódnia:
Mindannyian próbáltunk információt gyűjteni a védőoltásokról, a működésükről, a hatékonyságukról, a mellékhatásaikról, de be kell valljam, hogy ezt leginkább szakmai körökben tudtuk megtenni.
A Dr. Rose Nemzetközi Oltóközpontjának orvosaként szerencsés helyzetben van, mert rendszeres továbbképzésen már tavaly januárban értesült az új koronavírus okozta, akkor még helyi kínai járványról. A fertőzés világjárvánnyá fokozódása során folyamatosan kértek és kaptak orvosszakmai segítséget a Dél-pesti Centrumkórháztól, valamint a magánkórházuk infektológusától, sőt más egészségügyi intézmények munkatársaitól is. „A néhány, részben központilag, főként szakmailag szervezett online konferencia során is számos ismerettel fejlődtünk, de nehéz volt felkutatni a lehetőségeket” – emelte ki.
A Sárosi Balázshoz forduló orvosok és ápolók közül többen a vakcina legsúlyosabb mellékhatásáról, az anafilaxiás sokkról érdeklődtek, de ezzel kapcsolatban is megnyugtató válaszokkal tudott szolgálni nekik, hiszen a többi között azért is kell várni az egészségügyi intézményben az oltás után fél órát, hogy ha ez a mellékhatás előjön, kéznél legyen az orvosi segítség.
A nyílt kommunikáció hiánya
Viszonylag sokan voltak azok, akik elsőre azt mondták, egyelőre nem kérnek a vakcinából, de később meggyőzték őket. „Nem is meggyőzni kellett őket, csak elmondtuk a tényeket és a saját tapasztalatainkat. Másnap már regisztráltak, és meg is kapták azóta az oltást” – mondta az orvos, hozzátéve, hogy a 90 százalék körüli átoltottsági arány a kollégái között sokkal jobb, mint amire eredetileg számított.
Junger Éva kollégáinak nagy része is megkapta már az első oltást, vagy előjegyezték rá, többen pedig az őszi, kora téli időszakban átestek a Covid-19 fertőzésen, így védettek. Betegei is érdeklődnek az oltásokról, és jól érzékelhető, hogy az online terjedő híresztelések miatt nagy a félelem.
Ha mi, egészségügyi dolgozók hitelesen, szakmailag megalapozottan tudjuk képviselni és elmagyarázni a védőoltás lényegét, hatásosságát és biztonságosságát, dokumentált vizsgálatokkal alátámasztva, a pácienseket partnernek tekintve, akkor ők is inkább hajlandók lesznek beoltatni magukat, és a környezetüket is rábeszélni a vakcinára
– mondja a főorvos.
A korábban Nagy-Britanniában dolgozó Sárosi Balázs is az egészségügyi dolgozók szerepét emeli ki az oltásba vetett bizalom erősítésében, bár kevesli kollégái aktivitását e téren. Sokan kiteszik a Facebook-oldalukra, hogy megkapták az oltást, és vannak jól megfogalmazott, az oltás mellett kardoskodó vélemények is a szakemberektől, de érzése szerint ezek még mindig nem ellensúlyozzák a közösségi médiából ömlő, elferdített információkat. Sőt, az orvos szerint a nagy megosztottság miatt sok kollégája fél megnyilvánulni a vakcináról. Ezzel szemben Angliában természetes, hogy oltásos kitűzőt hordanak. Ezt a fajta, Nagy-Britanniában jellemző nyílt kommunikációt a vírusról és a vakcináról Sárosi Balázs itthon egyelőre elképzelhetetlennek tartja.
