Farkas Norbert / 24.hu
Belföld koronavírus

De hová tűnt az influenza?

Merthogy sem idehaza, sem a többi európai országban nem tombol az ilyenkor szokásos influenzajárvány. És az idén várhatóan nem is fog. Hát persze, hogy ez is összefügg a koronavírussal.

Ősszel Európa-szerte attól tartottak a szakértők, hogy az influenzaszezon még nagyobb nyomást helyezhet a koronavírus-járvány miatt egyébként is leterhelt egészségügyi rendszerekre. Ehhez képest az influenzának január elején szinte nyoma nincs nemcsak Magyarországon, de a kontinensen sem.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hetente közli az influenza-figyelőszolgálat adatait: rögzítik az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók számát és az erre kijelölt orvosok által beküldött minták eredményeit is.

2020 40. hetétől mostanáig mindössze egyszer mutatták ki az influenzavírust a laboratóriumi vizsgálatok során Magyarországon, ez viszont kevésbé mérvadó, mert az azt megelőző évben is mindössze négyszer azonosították a betegséget ebben az időszakban, a mintavételek száma pedig az influenza esetében minimálisnak mondható.

Sokkal jelentősebb támpont az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma. Az NNK tavaly január 29-én jelentette be, hogy influenzajárvány van Magyarországon. Ezt akkor azzal indokolták, hogy

január 20. és 26. között 17 464-en, az előző hetinél 41,2 százalékkal többen fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, így a lakosságszámra vetített ráta 0,1786 százalék, ami magasabb, mint a járványküszöb (0,1435 százalék).

Az influenzajárvány deklarálása összességében a nagy számú tünetes betegek és a figyelőrendszerbe beküldött minták pozitivitása alapján történik.

Ettől jelenleg nagyon messze vagyunk. Az NNK legutóbbi, szerdán közzétett jelentése szerint 2021. január 4. és 10. között az országban 4100 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.

Prinz Gyula, a Magyar Orvosi Kamara infektológus szakértője szerint az igazolt influenzás megbetegedések alacsony száma részben a bevezetett járványügyi korlátozásokkal magyarázható, a maszkviselés és a távolságtartás ugyanis az influenza terjedését is gátolja.

A koronavírus miatt elővigyázatosságból a veszélyeztetettek közül a legtöbben otthon maradnak, minimálisra csökkentik a találkozások számát. A krónikus betegségben szenvedők és az idősek közül sokan be is oltatták magukat, ráadásul azoknak a szervezetében is maradhatott egyfajta emlékkép az influenzáról, akik a korábbi években kapták meg a vakcinát. Ezek a tényezők pedig egymásra épülve azt eredményezik, hogy az influenzának nincs módja terjedni

– mondta a 24.hu megkeresésére a szakember.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Emlékeztetett, a rendkívül erős 2009-es influenzajárvány az 50-es, 60-as éveikben járó generációt azért érintette kevésbé, mert korábban már áteshettek a betegségen és védettséget szereztek. A koronavírus esetében azért teljesen más a helyzet, mert egy új vírusról van szó, korábban még senki nem találkozott vele, és az oltások is csak most kezdődtek.

Kérdésünkre válaszolva elmondta, az influenzaszerű tünetek esetén ugyanúgy zajlik a mintavétel, mint a koronavírus-gyanúnál. A sentinel orvosok légúti mintát vesznek a betegektől, majd ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központ úgynevezett légúti vírus referencia laboratóriumában elemzik, ahol nemcsak az influenza, de a többi gyakran előforduló légúti vírus kimutatására is mód van.

Prinz Gyula felhívta a figyelmet arra is, hogy a pandémia alatt nagyon lecsökkent az orvos-beteg találkozások száma. Ha valaki tüneteket érez magán, akkor jellemzően a mentők mennek házhoz tesztet venni, és a Covid-19 antigén kimutatás történik.

Amennyiben az antigén teszt és a Covid-19 PCR-teszt is negatív eredményt hoz, akkor mindenki megnyugszik. Ettől még, ha a betegnek légúti panaszai vannak, lehet, hogy ezért más légúti vírus okolható. Az influenza terjedése békeidőben akkor érzékelhető a leginkább, amikor a házi- és gyermekorvosoknál megszaporodnak a légúti panaszokkal jelentkező páciensek, de ez most nem következhet be, hiszen a diagnózis felállítása legtöbbször telefonon zajlik, influenza azonosítása céljából kevesebbszer vesznek mintát

– értékelt.

Alig találnak influenzás esetet egész Európában

Az influenza visszaszorulása nem kizárólagos magyar jelenség, egész Európában érezni lehet a tendenciát.

Míg a 2019–2020-as influenzaszezonban január elejéig a kórházi alapú influenza surveillance keretén belül vett mintákból 39 177 lett pozitív influenzavírusra, addig a 2020–2021-es szezonban ugyanebben az időszakban 185 251 mintából mindössze 407 mutatott pozitivitást.

Mindez azt jelenti, hogy a pozitív minták száma századannyi Európában, mint egy évvel ezelőtt volt. 

A különbség akkor is kirajzolódik, ha konkrét heteket vizsgálunk. 2020 első hetében 6257 esetben erősítették meg az influenza jelenlétét, még a 2020 utolsó, 2021-be átlógó 53. hetében 3 embernél azonosították a betegséget.

Hasonló a helyzet, ha a kórházi alapú influenza surveillance részét nem képező mintákat figyeljük. 2020 első hetében 1609 ilyen mintából 433 lett pozitív, az év utolsó hetében viszont 619-ből egy sem.

A drasztikus differenciában persze az is szerepet játszhat, hogy az egészségügyi rendszerek jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a koronavírus-járványra, és így kevesebb figyelem jut az influenzára, de a számok még arányosítva is árulkodók.

Balogh Zoltán / MTI Védőruhába öltözött orvosok a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított osztályon a fővárosi Szent János Kórházban 2020. december 15-én.

A déli féltekéről is eltűnt az influenza

Prinz Gyula szerint mindez nem meglepő, ugyanis a déli féltekén tavaly a koronavírus-járvánnyal egy időben elmaradt a jellemzően áprilistól augusztusig tartó influenzajárvány.

Új-Zélandon, Ausztráliában és Dél-Amerikában is nagyon tartottak a kettős csapástól és az influenzaszerű megbetegedések rohamos növekedésétől, ám ez nem következett be.

Az új-zélandi orvosok például egyetlen influenzás esetet sem diagnosztizáltak a laboratóriumokban, holott ebben az időszakban jellemzően a minták 57 százalék pozitív szokott lenni influenzára. Utoljára Aucklandban azonosítottak egy influenzás beteget még áprilisban. A szigetországban tizedannyian fordultak influenzaszerű tünetekkel orvoshoz, mint a korábbi esztendőkben átlagosan.

Ausztráliából márciusban tulajdonképpen eltűnt az influenza a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedéseknek köszönhetően: míg 2019 júliusában és augusztusában 131 ezer influenzás beteget azonosítottak, addig 2020 azonos időszakában csak 315-öt.

Mindezek alapján – ha Európában és Magyarországon még hónapokig fenntartják a szigorító intézkedéseket – szinte elképzelhetetlen, hogy az év első felében influenzajárvány alakuljon ki.

A Magyar Orvosi Kamara infektológus szakértője szerint az biztos, hogy az influenza a jövőben fel fogja még ütni a fejét. Hogy a vízi szárnyasok, a sertések és az emberek influenzavírusaiból mikor áll össze egy új genetikai állományú, emberre veszélyes influenzatörzs, azt nem tudjuk.

Ez egy nagyon izgalmas kérdés, amire senki nem tudja a választ. A határzárak ideig-óráig hasznosak, de a vándormadarak is képesek behozni egy új vírust. Kína déli részéről már többször indult járvány. Ahol a vízi szárnyasok összegyűlnek, képesek vírusokat „cserélni”, és vándorlásuk során világszerte képesek távolra elvinni a betegséget. Számítani kell rá, hogy előbb-utóbb lesz egy genetikai információcsere, ami egy újabb, az influenza eddig nem ismert változatának járványát okozhatja

– zárta szavait a szakember.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.