Emmanuele Contini / NurPhoto / Getty Images
Belföld europoli

Egy kicsit mindenki nyert az uniós kompromisszummal, de a leginkább Orbán

Megint úgy fest, a németeket addig érdekli a jogállam, amíg nem kockáztatják vele a gazdaság működését. Orbánnak pedig ezúttal csak az volt fontos, hogy 2022 előtt ne veszítsen el uniós pénzt.

Úgy tűnik, az unió vezetésének sikerült megegyeznie a magyar és a lengyel kormánnyal arról, hogy bizonyos engedményekért cserébe visszavonják vétójukat az Európai Unió hétéves költségvetésével és a 750 milliárd eurós koronavírus-mentőcsomag elfogadásával szemben. A vétót azért lengették be, mert nem tetszett nekik az a jogállami mechanizmus, amelynek segítségével meg lehetne vonni az uniós pénzeket azoktól a tagállamoktól, amelyek nem tartják be az unió működéséről szóló jogszabályokban leírt demokratikus elveket.

A magyaroknak és a lengyeleknek tehát nem a költségvetéssel és nem is a közös hitelfelvétellel járó gazdasági mentőcsomaggal volt bajuk, hanem a jogállami elvek érvényesítésével, pontosabban azzal, hogy a mechanizmust szerintük célzottan ellenük akarják alkalmazni. Csakhogy a jogállami mechanizmus bevezetését nem tudják megakadályozni, mert annak elfogadásához elég a minősített többség. A hétéves költségvetést viszont minden tagországnak meg kell szavaznia.

Egy darabig úgy tűnt, hogy az Európai Unió ezúttal megmakacsolja magát, és nem enged a zsarolásnak, elfogadja a jogállami mechanizmust, a mentőcsomagot pedig Magyarország és Lengyelország nélkül fogadja el, némi csúszással. Azonban már tegnap este arról jöttek hírek, erről beszélt Varsóban Orbán Viktor is, hogy közeledtek az álláspontok. És úgy fest, hogy az unió soros elnökségét adó Angela Merkel német kancellár közvetítésével össze is értek.

A kompromisszum lényege az: a magyarok és a lengyelek elfogadják, hogy lesz jogállami mechanizmus, a németek pedig megengedték, hogy ne kelljen vele azonnal szembenézni.

Mi van a megegyezésben?

A kiszivárgott hírek alapján

  • a jogállami mechanizmust úgy fogadják el, ahogyan azt az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács hármasa jóváhagyta.
  • Írnak mellé egy kézikönyvet, kifejtve, hogyan lehet alkalmazni. Például hogy nem vonatkozik a migrációra és a családügyre (annak ellenére, hogy a magyar kormány azt állította, Brüsszel ezekben az ügyekben akarja ránk erőltetni az álláspontját), és szerepel benne az is, hogy a mechanizmust csak akkor lehet használni, ha a demokratikus elvek megsértése érinti az uniós költségvetést is. Ez elvben eddig is így volt, de az Orbán-kormány a lehető legpontosabban szabályozni akarja, hogy mi számít korrupciónak, és azt szeretné, hogy a jogállamisági mechanizmus során csak azzal foglalkozzanak.
  • Ami a legfontosabb: a mechanizmust elfogadják ugyan, de befagyasztják. A magyar és lengyel kormány megtámadhatja az Európai Bíróságon, ami legkorábban 2022-ben hoz róla döntést, ha az eddig ütemben dolgozik. Így a mechanizmus létezni fog, de még két évig nem lehet alkalmazni.

Ki nyert?

Egy kicsit mindenki, de leginkább Orbán Viktor, aki friss videójában már brüsszeli partraszállásról beszél.

Amikor a múlt héten kiszivárgott, hogy a lengyelek feladnák a vétót, azt írtuk, Orbán elvesztette a meccset. De a lengyelek nem adták fel a vétót, ez a kisebbik kormánypártból érkező miniszterelnök-helyettes interpretációja volt, hanem a jogállami mechanizmus felpuhítására törekedtek, ahogy Orbán is. A hírek szerint a magyar miniszterelnök már hónapokkal ezelőtt azt kérte Angela Merkeltől, hogy a mechanizmust ne lehessen a 2022-es országgyűlési választás előtt alkalmazni. Ezt pedig most sikerült is elérnie: 2022 áprilisáig valószínűleg nem indul el olyan uniós eljárás, ami leállítaná a Magyarországnak járó támogatásokat.

Így a kabinet szabadon költheti jövőre is az uniós támogatásokat a koronavírustól megtépázott gazdaság felélesztésére, és a jogállamisági kritériumok megsértésének következményeivel csak a választás után kell szembenéznie – bárki lesz is akkor a miniszterelnök.

Mi a tanulság?

Fontos megjegyezni, egyáltalán nem biztos, hogy minden így fog történni. Csütörtök-pénteken lesz az uniós vezetők újabb csúcstalálkozója, ekkor dőlhet el minden, a mostani még csak a kiszivárgott javaslat. De ha minden úgy marad, ahogy most látszik, akkor két tanulságot le lehet levonni:

  • Az egyik, hogy bármennyit beszélnek is a jogállamról a németek, a végén a pénz az úr. Ahogy egyre közelebbinek tűnt a magyar-lengyel vétó okozta pénzügyi következmények nyomása, úgy lett hajlandó egyre nagyobb engedményekre a zsarolással szemben Németország. Ennek még lehetnek következményei, mert több északi tagállamban, ideértve Németországot is, már belpolitikai kérdés az, hogy miért engednek mindig az autokraták, különösen Orbán zsarolásának az unió vezetői. Orbán érdemei között meg kell jegyezni, hogy noha eleinte nem így tűnt, de ő mérte fel jól, mekkora visszavonulásra is képesek az uniós vezetők, ha pénzről (jelen esetben elsősorban a déli államok gazdaságának újraélesztéséről) van szó. A magyar miniszterelnök még mindig nagyon jól érzi az unió működésének természetét, még ha most kicsit el is számolta magát.
  • A másik, hogy Orbán Viktornak nem elsősorban a jogállami mechanizmussal volt baja, hanem azzal, hogy a 2022-es választás előtt vehetnek el pénzeket Magyarországtól, ami nehezebbé tenné számára a választás megnyerését. Orbán szeme még mindig a labdán van, és pontosan tudja, hogy hatalmának alapja a masszív parlamenti többség – ez az egyetlen meccs, amit sosem szabad elveszíteni. Ez a felismerés áll uniós politikája és a koronavírusra adott kormányzati reakciók mögött is.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.