Belföld

A vizes vb-ért felelős miniszter köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtől

A cikk eredetileg a G7 portálon jelent meg.

Elég kevés olyan hatékonyan működő cég van Magyarországon, mint a miskolci székhelyű Agilitas Kft. A közbeszerzési tanácsadással foglalkozó vállalat az elmúlt években megdöbbentően alacsony szinten tudta tartani költségeit az egy időben igencsak megugró bevételeihez képest. A társaságnál a nyereség évekig az összes bevétel 80 százalékát közelítette. Ennek köszönhetően a nem sokkal korábban évi mindössze néhány százezer forintot fialó társaságból három év alatt több mint negyedmilliárdnyi osztalékot vett ki az egyetlen tulajdonos.

Jól fizetett FAKSZ-ok

Az Agilitas Kft. sikerében elég komoly szerepet játszott a 2017-es vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft., amely a felfutást hozó időszakban minden jel szerint a legnagyobb megbízója volt az addig apró tanácsadó cégnek. Ez a Bp2017 Kft. 2017-es szerződéslistájából derült ki, amelyet Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője perelt ki és küldött el a G7-nek. Ahogy korábban megírtuk, a szerződéslista rámutat arra, hogyan juttatott közpénzt saját ismerőseinek és üzleti érdekeltségeinek a Bp2017 Kft. immár lassan egy éve körözött gazdasági igazgatója, Balogh Sándor. Az eddig eltitkolt megbízásoknak azonban nemcsak a költségvetési csalással gyanúsított cégvezető köre volt haszonélvezője, hanem például a vizes vb-ért kormányzati szinten felelős Seszták Miklós fejlesztési miniszter környezete is.

A most kiadott megállapodások közül a legnagyobb üzlet ugyanis a közbeszerzések lebonyolítása volt.

Még ha a listából a furcsa adatközlés miatt első ránézésére ez nem is derül feltétlenül ki, ilyen munkákra százmilliókat költött a szervező cég. Ezen az összegen pedig mindössze két piaci szereplő, a már említett Agilitas Kft. és a Seszták Miklóshoz sok szállal kötődő Rátky és Társa Ügyvédi Iroda osztozott.

Ilyen szakértői szolgáltatást bizonyos értékhatár felett igénybe kell vennie az állami szerveknek, márpedig a Bp2017 Kft. a beszerzései többségénél elérte ezt az értékhatárt. Az ilyenkor megbízott, úgynevezett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ) feladata nagyon leegyszerűsítve az, hogy zökkenőmentesen menjen le az adott közbeszerzés, és ezért a szakember elvileg felelősséggel is tartozik. Az elképzelés egyáltalán nem ördögtől való, de a gyakorlatban a rendszer működése néha azért akadozik. Egyrészt a felelősségvállalás sem mindig valósul meg maradéktalanul, de ennél is fontosabb, hogy mostanra a szektor hatalmas üzletté vált, amit egyre inkább a nagy szereplők, gyakran a FAKSZ-okat is foglalkoztató ügyvédi irodák fölöznek le.

Fotó: MTI / EPA / Patrick B. Kraemer

A közbeszerzési tanácsadás azért is hatalmas piac, mert az állam évi több ezer milliárdot költ el ilyen tendereken, de a Bp2017 esetében nem kizárólag ezért volt nagyon nagy üzlet. A vizes vb szervezője ugyanis a bevett gyakorlattól eltérően úgy állapodott meg a két partnerével, hogy azok díjazását a közbeszerzések becsült értékének 1,5–3 százalékában határozták meg. Ez elsőre nem feltétlenül tűnik soknak, ám a Bp2017 annyira sokat költött el közbeszerzéseken, hogy annak már a másfél százaléka is rengeteg pénz. A vállalat több mint ötven közbeszerzésének átnézése alapján – ha valóban minden esetben legalább 1,5 százalékért dolgoztak a tanácsadók, ahogy ezt a szerződéslistában állítják – az Agilitas Kft. közel 270 millió forinthoz juthatott a Bp2017-től, a Rátky Ügyvédi Iroda pedig nagyjából 140-hez. Utóbbi azért nem biztos, mert a kiperelt dokumentumban van egy olyan tétel, amit egyetlen közbeszerzéshez sem lehet kötni, és ami további nagyjából 45 millió forinttal dobná meg az irodának fizetett összeget.

Így számoltunk

A vizes vb tokkal-vonóval több mint százmilliárd forintjába került az államnak, ám ezt nem mind a Bp2017 Kft.-n keresztül fizették ki, rengeteg munkát más állami szereplők rendeltek meg. A szervező cég ebben a formában szinte pontosan 34 milliárd forintot költött. A szerződéseknek ugyanakkor nem ez az összeg volt az alapja, hanem az előzetesen becsült érték, ami jellemzően nem egyezik meg a végső árral. Éppen ezért átnéztük a vállalat közel 50 közbeszerzését, amiből az derült ki, hogy a kiadásokat több esetben – például a botrányos hotelfoglalásoknál – nagyon durván sikerült alulkalkulálni, a tanácsadói szerződések alapjául szolgáló előzetes becslések összértéke azonban így is meghaladta a 27 milliárd forintot. Ennek a másfél százaléka valamivel több, mint 400 millió forint, amin a két cég nagyjából egyharmad-kétharmad arányban osztozott. A Rátky Ügyvédi Iroda egy tucatnyi közbeszerzést bonyolított le közel 9,2 milliárd forint értékben, az Agilitasra pedig több mint 30 közbeszerzés jutott, amelyekre előzetesen majdnem 18 milliárd forintot szántak (volt néhány szerződés, ahol – nem teljesen tisztázott hogyan, de – más tanácsadót bíztak meg, illetve nagyjából 15 esetben került sor utólagos szerződésmódosításra). A 140 és 270 milliós bevételi számok úgy jöttek ki, hogy ezeket az összegeket szoroztuk meg a listában meghatározott jutalékokkal.

Akárhonnan nézzük, túlárazták

A százmilliós díjazás néhány tucat közbeszerzés megszervezéséért nem csak laikus szemmel tűnik rengetegnek, hanem szakértők szerint is. Alapból nem általános, hogy ilyen nagy összegű tendereknél kvázi jutalékot határoznak meg, de ha még így is tesznek, az arány akkor is sokkal kisebb. Ráadásul jellemzően sávos, azaz minél nagyobb értékű a tender, annál kisebb százalékot kap a FAKSZ. Milliárdos közbeszerzéseknél ez fél százalék alatti arányt jelent, de néhány százmilliós szerződésből is találtunk olyat, ahol ez csak 0,8 százalék volt.

A Bp2017-hez hasonlóan magas arányt legfeljebb az állami központi beszerző szervezeteknél lehet látni, amelyek 1–2 százalék közötti összegért dolgoznak. Itthon a központosított kormányzati informatikai beszerzéseket segítő Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ) számára például jogszabály rögzíti a nagyobb összegű beszerzéseknél a 2 százalékot. Ezek azonban olyan szervezetek, amelyek hatalmas adminisztrációs hátteret tartanak fenn saját pénzüggyel, informatikával, katalógusmenedzsmenttel, azaz a költségeik is magasabbak. A piacon így ezt a szintet lehetetlen elérni. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: a DKÜ-ről jellemzően csak úgy szoktak beszélni a piaci szereplők, hogy

mennyire boldogok lennének, ha egyszer olyan díjazást kapnának, mint az állami ügynökség.

A többség nem is százalékos rendszerben dolgozik, hanem vagy egy konkrét összegért, vagy órabérben, esetleg nagyobb megbízás esetén havi átalányban.  Az itt megszokott díjazás pedig tényleg a töredékére rúg csak a Bp2017-nél tapasztalt kifizetéseknek. Az egyösszegű megbízásoknál még a kisebb közbeszerzéseknél (pdf, pdf, pdf, pdf) sem általános, hogy a FAKSZ néhány százezer, esetleg 1–2 millió forintnál többet kap, ami jellemzően a közbeszerzés értékére vetítve olyan 1–2 százalék. Ilyen megbízásból elég sokat lehet találni, az Agilitasnak is van ilyen nyilvános szerződése: ők Berente községétől tavaly egy 194 milliós tenderért kaptak 1,26 millió forintot, ami 0,65 százalékos jutalékot jelentene (pdf).

Havi díjazásnál általában – nyilván a várható közbeszerzések számától függően – a néhány százezres, esetleg milliós szerződések a jellemzőek, szemben a Bp2017 partnerei által elért tízmilliós nagyságrenddel. Persze utóbbira is lehet példát találni: a NAV-nak van egy hasonló megbízása, amit még 2018-ban a szintén kormányközeli Ész-Ker Zrt. nyert el havi közel 23 millió forintért, de a kiírás szerint ezért ők éves szinten több száz közbeszerzést kezelnek, nem néhány tucatot.

Az óradíjak a fellelhető szerződések szerint nagyjából 1525 ezer forint között szóródnak, és hasonló összegeket hallottunk a piacról is, azzal kiegészítve, hogy akár 8–10 ezer forintért is lehet már FAKSZ-ot találni, a díjazás teteje pedig 40 ezer forint körül lehet. Az Agilitas esetében a Bp2017-es megbízásból ezzel a kiemelkedő óradíjjal számolva is közel hétezer órányi munka jönne ki, ami nagyjából 850 munkanap.

Ez még úgy is soknak tűnne, ha a cég négy-öt embere folyamatosan a szervező cégnek dolgozott volna, de a vállalatnak 2017-ben saját kimutatása alapján is csak egy alkalmazottja volt (átlagosan), az Opten céginformációs rendszer szerint pedig az év első öt hónapjában egy sem.

Egyetemi ismeretség

Akárhogy is számolunk tehát, a 1,5 és különösen a 3 százalékos jutalék így is, úgy is nagyon erős túlárazásnak tűnik. Ráadásul az állami megrendelő és a megbízott között személyes összefonódás is volt. A Rátky Ügyvédi Irodát már ezt megelőzően a vizes vb-t kormányzati részről felügyelő Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez kötötték.

Az iroda akkor került igazán pozícióba, amikor Seszták miniszter lett, ezt követően pedig számos olyan megbízást kapott, amely a tárcához köthető. Rátkyék dolgoztak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek és az Antenna Hungáriának, de a devizahiteles perekben is képviselték a magyar államot. Egy évvel a vb előtt a Magyar Narancs Seszták-portéjában az ügyvédi iroda vezetőjéről, Rátky Miklósról azt írta, hogy még az egyetemi időkből, a Bibó István Szakkollégiumból ismeri a minisztert.

Ezt erősítette meg két évvel később a Heti Válasz is, amely e mellett felhívta a figyelmet, hogy Rátkyéknak nemcsak az ügyvédi irodája kapott megbízásokat Seszták minisztériumától, illetve a tárca alá rendelt cégektől, de maga Rátky Miklós és felesége is felügyelőbizottsági, igazgatósági tagok lettek olyan fontos állami cégekben, mint a Rába Járműipari Holding, a Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt., a MÁV vagy éppen a rezsicsökkentést felügyelő NKM Nemzeti Közművek Zrt.

Ami azonban talán még az egyetemi ismeretségnél is erősebb kapcsolat, hogy

a vizes vb évében Seszták Miklós lánya a Rátky Ügyvédi Irodánál gyakornokoskodott, később pedig ügyvédjelöltként is ott dolgozott.

Az Agilitas Kft. esetében nincs ilyen látványos összefonódás, de a cég referenciái szerint rengeteget dolgozott Kisvárdán, ahol nagyon jelentős Seszták Miklós befolyása. A vállalat közel másfél tucat megbízást kapott közvetlenül az önkormányzattól, de e mellett több ízben dolgoztak a helyi tankerületi központnak, a Várda Sportegyesületnek és a Kisvárdai Várfürdő Fejlesztő Nonprofit Kft.-nek is. Mások mellett ők bonyolították le az ottani sportszálló és apartmanház kivitelezésére kiírt tendert.

Nem ez az egyetlen referenciájuk azonban Kelet-Magyarországon. Dolgoztak a Bp2017 Kft. gazdasági igazgatójának, Balogh Sándornak a szűkebb pátriájában, Szerencsen, továbbá rengeteg megbízásuk volt Miskolcon és Sátoraljaújhelyen is, ahol a vállalat tulajdonosának és vezetőjének annyira nagy a respektje, hogy a város közbeszerzési tervét is ő terjeszti be a képviselő-testület elé (pdf, pdf).

A jó sátoraljaújhelyi kapcsolatrendszerben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy

a cég dolgozott a választókerület fideszes országgyűlési képviselője, Hörcsik Richárd fiának is,

aki korábban 160 millió forint EU-s támogatást kapott a Tokaj-Portius borház kialakítására.

Seszták megoldó embere

Ezek a megbízások azonban valószínűleg eltörpültek a vizes vb-s szerződés mellett. A százalékos díj alapján számolt, Agilitas Kft.-re jutó 240 milliós bevétel azt jelenti, hogy ebben az időszakban a cég szinte csak a Bp2017-nek dolgozhatott, méghozzá sokkal többet, mint korábban. A vállalat 2017-es bevétele több mint a hússzorosa volt a három évvel korábbinak, nyeresége pedig közel hatvanötszörösére nőtt ebben az időszakban. A fantasztikus 2017-es teljesítményt azonban vizes vb híján azóta sem sikerült megismételni: tavaly már csak 55 millió jött be, a nyereség pedig a hetedére apadt.

Az elvileg százmilliós kifizetéseket pedig (a Bp2017 működési szabályzata szerint) az a Balogh Sándor hagyta jóvá, aki szintén közeli kapcsolatban állt a korábbi fejlesztési miniszterrel. Baloghot többen is Seszták helytartójaként írták le, és hasonlóan vélekedett róla saját testvére is, aki egy forrásunk birtokába került hangfelvételen azt mondja bátyjáról, hogy

Seszták megoldó embere.

Baloghot a Segítő Kéz az Elesetteknek Alapítvány vezetésében néhány éve Seszták egy közvetlen munkatársa váltotta, és az alapítványnak ezt követően is még jó ideig közös cége volt Balogh lányával.

Kérdéseinkkel megkerestük az Agilitas Kft.-t, a Rátky Ügyvédi Irodát és a Bp2017 Kft.-t, illetve a szervezetek vezetőit is. Kíváncsiak lettünk volna mások mellett arra, hogy a szervező cég miért ilyen díjazást választott, a kedvezményezettek pontosan mennyi bevételre tettek szert, illetve hogyan látják kapcsolatukat Seszták Miklóssal és Balogh Sándorral, de válaszokat nem kaptunk.

Kiemelt kép: Julio C. Maglione, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) elnöke átveszi a szövetség zászlaját Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztertől, a budapesti, 17. vizes világbajnokság szervezőbizottságának elnökétől a vb záróünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában 2017. július 30-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.