Belföld

„Segítség? Ez vicces kérdés volt” – nem kapnak semmit a vendéglátósok és a szállásadók

Tartalékaikat felélték, magukra hagyták őket, valódi segítséget nem kapnak sem az államtól, sem az önkormányzattól – ez derül ki azokból a válaszokból, melyeket nagyrészt budapesti éttermek és szállodák vezetői küldtek lapunknak.

Hiába várják, nem kapnak komolyabb munkahelymegtartó támogatást a vendéglátósok és a szállásadók. Miközben tavasszal a kormány még a csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatással (kurzarbeit) és járulékkedvezménnyel segített rajtuk, a koronavírus-járvány második hullámában csupán az új Széchenyi Turisztikai Kártyával támogatják a piaci szereplőket, ami nulla százalékos hitelkonstrukciót biztosít a vállalkozásoknak. Anyagi támogatást Budapest sem nyújt a turisztikai és a vendéglátó szektornak, igaz, a belföldi turizmust népszerűsítő Restart Budapest Card mellett kedvezményes bérleti és közterület-használati díjjal segítik a vállalkozókat.

A kérdések:

Közel ötven szállodának és étteremnek küldtük el az alábbi kérdéseket:

 

  • A határzár elrendelését és a nyitvatartási korlátozást követően körülbelül hány százalékkal csökkent a vendégek száma, és hány százalékkal a bevételük?
  • El kellett-e bocsátani dolgozókat a járvány második hulláma miatt? Amennyiben igen, akkor a munkatársak hány százalékának mondtak fel?
  • Elégedettek-e a kormány és a városvezetés által nyújtott segítséggel? Milyen támogatást tartanának célravezetőnek?

A Danubius Hotels szállodáiban a szeptember 1-jei határzár után azonnal és drámaian csökkent a vendégek száma, és ezáltal a bevétel is, mind a fővárosi, mind a vidéki hotelekben – válaszolta a 24.hu-nak Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója. Budapesten október elején a még üzemelő szállodákban alig érte el a 10 százalékot a kihasználtság. Azzal számolnak, hogy az idén több mint 70 százalékkal is kisebb lehet a bevételük a tavalyinál. A második hullám miatt ugyan nem kellett elbocsátani dolgozókat, de tavasszal csoportos létszámleépítés volt, miután egyik napról a másikra a vállalat bevételei nullára csökkentek.

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

A vezérigazgató úgy látja:

jelen pillanatban nincs a szállodaipari szereplőket érdemben segítő intézkedés.

A járvány első hullámában a Danubius Hotels élt a kurzarbeit és a járulékkedvezmény lehetőségével, de ezek csak három hónapra adtak segítséget. A turizmus problémái pedig – különösen a fővárosban – nem oldódtak meg azóta sem, ezért Kovács Balázs szerint fontos lenne, hogy a kedvezményeket meghosszabbítsák, és az, aki eddig túlélt, megtartotta a munkavállalóit, a jövőben se dőljön be, és ne kényszerüljön elbocsátásra.

Tízmilliárdos állami támogatás – vidékre, NER-közelbe

A vidéki szállodák felújítására és építésére szánt összeget a többszörösére emelte a kormány tavasszal, a 85 milliárd forint zöme azonban a NER húzóembereinél landolt. Ráadásul a közpénzosztások a tulajdonosokat segítik, a dolgozókat viszont akár hátrányosan is érinthetik, elég megnézni Mészáros Lőrinchez tartozó Hunguest Hotels lánc szállodáit, amely 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott fejlesztésekre, miközben a felújítások idejére több száz embert bocsátott el.

Az V. kerületi, négycsillagos Marmara Hotel értékesítési vezetője, Orbán-Nagy Brigitta szeptemberben 91 százalékos bevételkiesést tapasztalt az egy évvel korábbihoz képest, de a márciustól szeptemberig tartó időszakban is 85 százalékos volt a visszaesés. Hasonló zuhanásról számolt be Palik Csaba, a Hotel Benczúr értékesítési vezetője: náluk is 90 százalékkal esett vissza a szobaárbevétel a tavalyihoz viszonyítva. Mivel a vendéglátás valamivel jobban alakult, az összbevételük 83 százalékkal lett kevesebb.

A Marmara Hotelben az első hullám idején a dolgozók 90 százalékától megváltak, és csak minimális létszámmal tudtak újraindulni júniusban, az ősszel pedig a megmaradt állomány 10 százalékát bocsátották el. A Hotel Benczúrnál kisebb leépítés volt tavasszal, majd az 50 százalékra csökkentett munkaidő és bér miatt többen távoztak onnan és a szakmából is. A második hullám miatt egyelőre még nem kényszerültek elbocsátásra.

Orbán-Nagy Brigitta szerint a márciusban meghozott intézkedések jó irányba mutattak, de most, amikor még nagyobb szükségük lenne rá, nem kapnak semmit.

Pedig minden tartalékát felélte a szállodaipar, a bértámogatások decemberben lejárnak, a járulékkedvezményeket pedig csak júniusig biztosították, amíg szinte mindenki üzemszünetet tartott. Most viszont – még ha kis foglaltság mellett is, de – tudnánk dolgozni, ám nem kapunk járulékkedvezményeket

– írta az értékesítési vezető, aki a határnyitás mellett a bértámogatások és a járulékkedvezmények meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak. Az utóbbi kettőt Palik Csaba is kiemelte, és azt is hangsúlyozta, ha a szállodás és vendéglátós szakemberek elhagyják a szakmát, pályakezdőkkel nem lehet újraindítani a turizmust. Palik szerint ráadásul

nevetséges azt gondolni, hogy a külföldi beutazó forgalmat bármikor is pótolni lehet a belföldivel.

Habár valóban Budapesten tűnik a legrosszabbnak a helyzet, a vidéki szállodáknak sem könnyű. A székesfehérvári Szárcsa Hotel ügyvezető igazgatója, Ritter Judit drasztikus visszaesést szeptember közepe óta tapasztal, körülbelül egy hónap alatt elvesztették a vendégeik több mint 60 százalékát, a külföldieknek pedig a 90 százaléka tűnt el. Dolgozókat még nem kellett elküldeniük a második hullámban. A többi székesfehérvári szállodával és vendéglátóhellyel közösen szeretnének a városvezetéssel tárgyalni a helyi adófizetési kötelezettségük mérsékléséről. A kormányzati intézkedések közül hasznosnak tartja a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbítását, és a Széchenyi turisztikai hitel bevezetését, valamint a turisztikai hozzájárulás fizetésének szüneteltetését, azt viszont nem érti, miért nem csökkentik a járulékokat.

Nem látom, hogy a munkahelyek megtartására bármilyen intézkedések lennének. Ráadásul nincs egységes, mindenki számára elérhető vissza nem térítendő támogatás

– írta.

„Ha még tudnánk, nevetnénk rajta”

A vendéglátósok egy részénél túl könnyen kiszámolható a bevételcsökkenés.

A koronavírus okozta turisztikai összeomlás teljesen lehetetlenné tette az újranyitást, így március közepe óta az Alabárdos étterem zárva tart

– írta a 24.hu-nak a Budai Várban található híres étterem tulajdonosa, Andrusch Péter, aki szerint szükség lenne egy átfogó kerületi önkormányzati állásfoglalásra a bérleti és a közterület-használati díjakról, mert ezekből az üzletekből sokkal több van, mint fővárosi tulajdonú helyekből. Szerinte ennek hiányában üzletek százai mennek tönkre.

Több budapesti étterem vezetősége hozott hasonló döntést, zárva tart például a legendás városligeti Gundel étterem, de – hogy egy másik kategóriából is hozzunk példát – a Margit körúti Trófea Grill is. Akad aztán olyan vendéglő is, amely ugyan nyitva tart, de csak minimális létszámmal üzemel. A II. kerületi Kacsa étteremben békeidőben 15-en dolgoztak, jelenleg viszont csak négy embert foglalkoztatnak, a többieket „szélnek eresztették”. A vendéglétszám és a bevétel 95 százalékkal csökkent, ami várhatóan még hónapokig így lesz, felemésztve talán minden tartalékukat – írta Antal Tibor. Az üzletvezető az állami és az önkormányzati segítséget firtató kérdésünkre így reagált:

Ez vicces kérdés volt, ha még tudnánk, nevetnénk rajta. A kormány ugyanis eddig semmilyen támogatást nem adott, igaz, a városvezetés sem. Az egyetlen dolog a járulékmentesítés volt, amely június végéig tartott, amikor lényegében zárva voltak az éttermek a hivatalos rendelkezések szerint. Ki után fizettünk volna, amikor nem is voltunk nyitva?

Antal Tibor szerint a segítség elsősorban a munkabér nagy arányú támogatása lenne.

Zsidai Roy cége összesen 13 éttermet üzemeltet Budapesten. A Zsidai Gasztronómiai Csoport tulajdonos-ügyvezetője azt írta lapunknak, hogy a nyáron ugyan voltak biztató pillanatok, és augusztusban talán a tavaly augusztusi 30 százalékát is elérték árbevételben, de szeptember első hetében minden külföldi eltűnt, a szobafoglalásokat szinte teljes egészében lemondták, az irodai dolgozók nem tértek vissza a munkahelyükre, és az üzleti események sem indultak be, ami náluk is érezteti a hatását.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Mivel a téli szezon alacsony létszámánál jött a járvány, ezért elbocsátaniuk szinte senkit sem kellett, de a megüresedett helyeket nem tudták feltölteni, az alkalmi munkavállalóknak nem tudtak munkát adni, sokan a fizetés nélküli szabadságról már nem tértek vissza a vendéglátásba. Összességében a kollégáik fele nem dolgozik jelenleg velük, de bíznak benne, hogy a jövő tavasszal, legkésőbb nyáron újra visszatérnek hozzájuk.

Zsidai szerint elengedhetetlen a turizmus-vendéglátás vállalkozásainak, az ingatlan-bérbeadóknak, a beszállítóknak, a munkavállalóknak, az állami szereplőknek és az önkormányzatoknak az összezárása, empátiája és összefogása, hiszen

egy csődbe ment étterem nem fog tavasszal kinyitni, banki adósságszolgálatot, bért és járulékot fizetni, alapanyagot vásárolni, bérleti díjat vagy közterület-használati díjat fizetni és így tovább.

Ebből a szempontból szereplőnként és kerületenként eltérő, sokféle viselkedést tapasztalt: „voltak, akik megértették a fenti gondolatot, és nyugat-európai módon viselkedtek, volt, ahol érzéketlenek voltak a fentiek tekintetében, és volt, ahol a terheket a kétszeresére emelték”.

Persze akadnak olyan éttermek is, amiket kevésbé érint a járvány, a III. kerületi Gléda vendéglő például a helyi vendégekre épít, így az ő működésüket a határzár nem igazán befolyásolta. Deli János, az étterem tulajdonosa viszont azt tapasztalja, hogy a második hullámban az emberek félnek kimozdulni,

pedig a legbiztonságosabb szórakozás az étterembe járás. Tudjuk biztosítani a szociális távolságot, a személyzet maszkot visel, kihelyezett kézfertőtlenítőt biztosítunk.

Szerinte ennek a kommunikációja sokat javíthatna a vendéglátósok helyzetén, ez lenne most a legnagyobb segítség.

A balatonfüredi Borcsa étterem sem érezte meg túlságosan a határzárat, csupán 5 százalékkal csökkent a forgalmuk azt és a késő esti nyitvatartási korlátozást követően. A második hullám miatt még nem kellett elbocsátaniuk dolgozókat, de a szezonalitás miatt a dolgozói létszámot 25 százalékkal csökkentették. Varga János ügyvezető igazgató a városvezetés nyújtotta támogatással elégedett, célravezető kormányzati segítségként pedig ő is a járulékok csökkentését említette.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.