Szerdára meghaladta az ezret Magyarországon a koronavírus miatt elhunytak száma. A rendelkezésre álló (nem túl bőkezű) adatokat három grafikonon ábrázoltuk. Az elsőn
- a barnás vonal mutatja az elhunytak életkorát
- a fekete azt, hogy az addig elhunytaknak mennyi volt az átlagéletkora,
- a vízszintes tengely felosztása pedig azt jelzi, hogy melyik hónapban hányan haltak meg: minél szélesebb az adott hónap sávja, annál több halott tartozik ahhoz az időszakhoz.
Az átlagéletkoros vonal eleje az alacsony mintaszám miatt nem mérvadó: mindössze nyolc halott adataiból jön ki a márciusban kezdődő időszak legalacsonyabb átlagéletkora (61,8 év), amiben egy 41 éves nő mellett a 37 éves korában meghalt budapesti brit nagykövet-helyettes halála is szerepet játszott. Müller Cecília nemrég azt nyilatkozta, minimálisan csökken az elhunytak átlagéletkora, amit grafikonunk is alátámaszt: a legmagasabb az érték április végén volt (78,1 év), amiben közrejátszott, hogy csak a Pesti Úti idősotthonban 29 halálos áldozat volt abban az időszakban. Október elején 76,7 év volt az addig elhunytak átlagéletkora, ami a napokban 76,3 évre csökkent. Ha csak az októberi halottak adatait nézzük, az átlagéletkor alig éri el a 75-öt.
A halottak életkorát mutató grafikonon látható, hogy huszonegy éves volt a legfiatalabb halott, a legidősebb pedig, aki augusztusban vesztette életét a vírus miatt, 103. A halottak 52,5 százaléka férfi, ők átlagosan 73 évesen halnak meg, a nők pedig 79 éves korukban vesztik életüket a vírus miatt. Ennek nem az oka, hogy a 80 év körüli férfiak nagyobb biztonságban vannak, hanem az, hogy a nők tovább élnek, így ebben a korosztályban nagyobb arányban képviseltetik magukat.
Mivel az átlag önmagában nem sokat jelent (a medián annál többet: az mutatja meg ugyanis, hogy ha növekvő sorrendbe rendeznénk az értékeket, akkor melyik lenne középen), érdemes megnézni, hogy melyik életkorhoz hány halott tartozik. A grafikonon az látszik, hogy a legtöbben 78 éves korukban halnak meg koronavírusban Magyarországon, ezt még két csúcs követi: az egyik 86, a másik 92 évnél. Összesen harminc olyan elhunyt van, aki nem töltötte be az ötvenet.
A kormányzati koronavírus oldal egyik nagy hiányossága, hogy aktuális adatokat mutat csak, így onnan most a halottakra vonatkozóan csak az derül ki, hogy az eddig elhunytak 44 százaléka élt Budapesten. Ha valaki idősoros statisztikát szeretne a magyar járványhelyzetről, annak magának kell feljegyeznie a napi adatokat – ahogy teszi a Radex is, az általuk vezetett grafikonok egyikén pedig látható is egy október eleji fordulat: pár napja megváltozott a helyzet és a elhunyt vidékiek száma meghaladta a budapesti halottakét, az olló azóta csak nagyobbra nyílt (Budapestnek 449, vidéknek 574 koronavírus-halottja van), vagyis a második hullám jobban sújtja a vidéket, mint az első, és a halálozási adatok kezdenek közelíteni a lakosságarányosnak megfelelő szinthez.
Az első magyarországi halálesetről március 15-én adott hírt a 18. kerületi polgármester, utána napokig nem változott az elhunytak száma, bő egy hónappal később viszont elérte csúcsát az első hullám: április 19-én tizenhét új halálesetet jelentettek. Ez a rekord dőlt meg október első napjaiban (7-én 24 esetről tájékoztatott a koronavirus.gov.hu), majd 13-án, kedden újra, amikor huszonnyolccal nőtt a halottak száma a statisztikában, szerdán pedig huszonhéttel. Miközben július második felében két héten át nem jelentettek új halálesetet Magyarországon.
A következő grafikonon vonallal jelöltük a halálesetek összesített számát (amihez a diagram jobb oldali Y-tengelye tartozik), az oszlopok pedig azt mutatják, hogy az adott napon hány halálesetet jelentettek. Jól látszik, hogy nemcsak a fertőzések, de a halálozások száma is a exponenciálisan emelkedik az elmúlt pár hétben: októberben nem volt olyan nap, hogy tíznél kevesebb lett volna az elhunytak száma.
Kiemelt kép: GettyImages
