Belföld

Zakar András: Nem a kötelező minimumot, hanem a lehető legtöbb növényt kell elültetni Budapesten (x)

A FŐKERT Nonprofit Zrt. célkitűzése az, hogy Budapest a lehető legzöldebb főváros legyen. Természetközeli, biztonságos otthona legyen embereknek, rovaroknak, madaraknak, fáknak és növényeknek is. Egy város zöldítése komplex, hosszútávú folyamat, erről az útról, valamint a glifozát kivezetéséről, a civilekkel való együttműködésről és a jelenleg is tartó magkísérletekről beszélgettünk Zakar Andrással, aki január óta vezeti a főváros tulajdonában álló FŐKERT Zrt.-t.

Zöld fővárosnak látja Budapestet?

Zöldebb fővárosnak kellene lennie. Mi minden nap, minden döntésünkkel ezen dolgozunk. Mondok egy távoli, de nagyon vágyott célt: ha minden üres fahelyet beültethetnénk úgy, hogy a fák hosszútávon életképesek legyenek, az hatalmas zöld fordulat lenne. Sokszor mondták azt, hogy nincs több hely új fáknak a fővárosban, de ez nem igaz. Kollegáimmal folyamatosan keressük azokat a helyeket, amelyek lehetséges ültetési helyek, ebben segítségünkre van a nemrég elkészült a BP Fatár. Fűfelületek kezelésében is változást szeretnénk. Jelenleg is azon dolgozunk, hogy a parkokba ne egyszerű díszgyep legyen. A FŐKERT saját magkísérleteket végez, hogy biodiverz gyepek születhessenek. Ettől tényleg zöldebb lehet Budapest, ahogyan attól is, ha bécsi mintára lezárunk egy utcát és parkosítjuk. Én az apró lépésekben, az együttműködésben és a személetformázásban hiszek. A változás apró lépésekkel kezdődik, de ezek a kis eredmények végül összeadódnak.

A nemrég átadott, hányattatott sorsú Tabáni Sportpark mennyiben járul hozzá a város zöldítéséhez?

Sokban. Ráadásul nem csak ezen a területen, hanem a civilekkel való összefogás és a közös gondolkozás a közös tervezés és párbeszéd folyamatának megtanulása is mérföldkő a FŐKERT számára. Tavaly bár elindult a tabáni sportpark kivitelezése: az előző vezetés alatt egyszerűen körbekerítették a területet, hogy hozzáláthassanak egyes fák kivágásához. Ezt a folyamatot a helyi civilek, a Zöld Tabánért csoport akasztotta meg. Ők olyan környékbeli lakók, akik közül sokan már gyerekkorukban is a tabáni fák között játszottak. A korábbi vezetés felfüggesztette a munkálatokat, de az már csak idén januárban, a munkába lépésem időszakában derült ki, hogy bár a felfüggesztés valóban megtörtént, a kivitelező azóta is a helyszínen van, a költségei pedig folyamatosan nőnek.

Kifizették a plusz költségeket?

Meg kellett egyeznem a kivitelezővel, hiszen az eredeti követelésének semmiképpen nem szerettünk volna helyt adni. A következő lépés a civilek megkeresése volt, velük együttműködve, az ő javaslatukra úgy alakítottuk ki a sportparkot, hogy az eredetileg tervezett, kiterjedt öntött gumi- és betonfelület helyett sokkal több zöld területet hoztunk létre. Amit kértek, az teljesen érthető és méltányolható volt, ráadásul egybecseng azzal, amit a saját programomban is hirdetek: minél több zöld, minél kevesebb beton, minél több fa, növény, természetes környezet. A civilekkel heti bejárásokat tartottunk, így a parkot tényleg a környék lakóinak igényeire szabhattuk. Együtt néztünk át minden egyes beteg, korhadt fát, hogy valóban nincs-e más út, mint a kivágás.

A kötelező 47 fa helyett összesen 151 fát ültetünk el, ebből 90 fa ősszel kerül a helyére. Hiszem, hogy gyümölcstermő fáknak igenis van helyük egy nagyvárosban is, így négy darab helyet kapott a Tabánban is.

Az általános célokon túl a konkrét lépésekbe, például a fák elhelyezésébe mennyire szólhattak bele a civilek?

Folyamatosan kapcsolatban vagyunk, a 90 fa helyét és a fajokat is a Zöld Tabánért csoport szavazhatja meg. A FŐKERT honlapján és a civilek csoportjában is van egy-egy interaktív térkép. Senkit nem szeretnénk kizárni a folyamatból. Szeptember 15-éig lehet szavazni, októberben pedig elültetjük a fákat. Ez az első olyan parkunk, ahol öntözőzsákokat helyeztünk ki, ezek egyrészt a mi munkánkat is megkönnyítik, másrészt a helyiek is fel tudják tölteni ezeket a fák gyökereinél elhelyezett tartályokat, a gondozásban is együtt tudunk működni. Ez a jövő: kooperáció, bevonás és bevonódás, a közös munka végül kölcsönös megelégedésre vezet.

Túl a tabáni akción, általánosságban is úgy gondolom, hogy nem a kötelező minimumot, hanem a lehető legtöbb fát kell elültetni Budapesten. Korábban a minimumra törekedő szemlélet volt jellemző: legyen fűmag, legyen annyi fa, amit a törvény miatt kötelező ültetni, hogy bőségesen legyen hely a térkőnek és a betonnak. Mi éppen ellentétesen gondolkodunk: hogyan lehet visszaszorítani a burkolatokat a növények javára, hogyan lehet minél sokszínűbb, tényleg zöld tereket létrehozni, ahol a növény nem díszlet, hanem főszereplő.

Zakar András. Fotó: FŐKERT Nonprofit Zrt.

Az egyik főszereplő.

Kevesebb figyelem jut rájuk, de parkjaink a rovaroknak, madaraknak, kisemlősöknek is otthonul szolgálnak. A tabáni sportparkban egy rovarhotelt is elhelyeztünk, ez védelmet ad számukra, le tudják rakni a petéiket, télen pedig át tudnak telelni. Nagyvárosi – és lassan vidéki környezetben is – óriási szükség van ezekre a menedékekre, mert sok vegyszert, rovarölő szert használunk a mindennapi életünkben és a mezőgazdaságban is. Segíteni kell, hogy megfelelő életteret találhassanak. Jelenleg öt rovarhotel van a területünkön és még idén újabb ötöt telepítünk ki.

Önmagában azonban ez is kevés: biodiverz gyepeket, évelő ágyásokat kell létrehoznunk, hogy pollent is magukhoz tudjanak venni. Virágzó növényeket és gyümölcsfákat kell ültetni, hogy lehetővé tegyük a beporzást.

Ha már szóba kerültek a vegyszerek: Valóban sikerült a FŐKERT-nek a Főváros közterületiről kivezetni az erősen mérgező glifozát tartalmú gyomirtó szereket, melyet évtizedeken át használtak?

Így van, nagyon büszkék vagyunk rá, hogy erre is megtaláltuk a megoldást. Gyomirtásra szükség van, a FŐKERT is végez gyomirtást, azonban éppen nemrég tettünk egy hatalmas lépést előre. Különböző márkák és gyártók vannak, de minden totális gyomirtó fő hatóanyaga a glifozát. Ez egy rendkívül erős és nagyon káros vegyszer. Szerencsére sikerült találnunk egy olyan alternatív megoldást, amellyel a glifozát kivezethető Budapestről.

A módszer lényege, hogy az érintett területre forró habos gőzt permeteznek, néhány percig rajta hagyják, 3-4 nap múlva pedig a gyom a gyökerével együtt teljesen elszárad. A szer növényi olaj, szőlőcukor, keményítő és víz keveréke, környezetbarát, nem mérgezi a vizet és nem is jut le a talajvízbe.

Elsősorban burkolt felületeknél, például térköveknél, gyöngykavicsnál, apróbb repedéseknél lehet használni. A FŐKERT a természet és az emberek védelmében erre a módszerre tér át: teszteltük, véglegesítettük, szeptember elején pedig már a Margitszigeten is bevetettük.

Változás történik a virágágyások fajösszetételben is. Mi a különbség az évelő és egynyári növények között?

Idén ősszel 18 ezer darab évelő virágot szeretnénk elültetni az egynyári ágyába. Az egynyári virágokat minden évben megtermesztjük, tavasszal kiültetjük, ősszel pedig kidobjuk. Télen a területek többsége fedetlenül marad, megszűnik az az ökoszisztéma, ami tavasztól őszig kialakult. Az évelő virágokban viszont az apróbb rovarok, hüllők át tudnak telelni, hiszen ezek a növények ott maradnak helyben. Ráadásul kevesebb a gondozási igényük, kevesebbet kell öntözni is és az környezetterhelő hulladékok – például a műanyagcserepek – mennyisége is mérséklődik. Jövőre az idei, tíz százalékos bővítési arányt húsz százalékosra szeretnénk növelni.

Milyen terveik vannak az elöregedő budapesti faállománnyal?

A nagyvárosokban mostoha körülmények között élnek a fák: körbe vannak betonozva, közműépítéseknél átvágják a gyökereiket és a kutyák vizelete is káros számukra. Egy-egy fa természetes környezetében akár több százéves koráig is élhetne, a városban azonban ennek a kornak negyedét sem éli meg. A farekonstrukciókat várhatóan már ősszel elkezdhetjük, például az Újpest rakpartnál, ahol a telepítés mellett kifejezett cél a fák életterének növelése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy felhívjuk a lakosság figyelmét arra, hogy a kutyafuttató a közelben van, illetve a fák alá növényeket ültetünk, nagyobb teret hagyunk nekik a beton rovására, a fiatal fák öntözőzsákot kapnak.. Minden fázisba igyekszünk valami pluszt tenni, ami hozzáad az ember és természet összekapcsolásához, az élet védelméhez.

A fákon fészkelő madarak mennyire számíthatnak a FŐKERT segítségére?

Számíthatnak és nem csak a fákon fészkelő madarak. A FŐKERT szeptemberben együttműködési megállapodást köt a Magyar Madártani Egyesülettel (MME): az ő szakembereik segítségével helyezünk el csaknem 900 darab madárodút a fővárosban. Ezek nem madáretetők, hanem kifejezetten védelmet nyújtó, a fészkelést segítő eszközök, amelyekből jelenleg még csak 111 darab van a FŐKERT területén, ezt a számot bővítjük most 1000 odúra. Ez is egy nagyon fontos együttműködés. Kora tavasszal azt kértem a munkatársaimtól, hogy március 15. és augusztus 15. között teljes farekonstrukciós, illetve gallyazási munkák ne legyenek, kimondottan csak balesetveszélyes vagy száraz fákat távolítsanak el, vis major esetben történjen beavatkozás. Ebben az időszakban a MME szakembere nézi át azokat a fákat, amihez mégis hozzá kell nyúlni, március 15. előtt, illetve augusztus 15. után pedig a szakember a kihelyezett madárodúkat fogja monitorozni, hogy mennyire sikeres az akció, milyen madárfajok költöztek be és hogyan, mely területeken lehetne bővíteni a programot.

Azt mondta, nem csak a fákra fészkelő madarak számítanak segítségre.

Tavasszal 50 darab agyagfecskefészket helyeztünk el a Keresztúri úti telephelyünkön. Nagyon szárazak a tavaszaink és a nyaraink, a fecskék ezért nem tudnak elegendő anyagot összegyűjteni a fészeképítéshez. A mű fészkek segítenek, hogy könnyebben tudjanak tojásokat rakni ezek a rendkívül hasznos élőlények.

Másfajta kísérleteket is végeznek, méghozzá a Hajógyári szigeten. Mik ezek és miért vágtak bele?

Egy nyolc parcellából álló területen végzünk biodiverz magkísérleteket. Minden parcella száz négyzetméteres, van homokos talajkeverékes, kötött, illetve humuszban gazdag talajkeverékes. A parcellákat különböző, évelő magkeverékekkel vetettük be és azt figyeljük, hogy mely növények csíráznak ki leghamarabb, melyek virágoznak, tehát melyek a legéletképesebbek. Nem csak növényfajták életképességét, hanem a talajkeverékek tulajdonságait is elemezzük. Egy olyan magkeveréket szeretnénk kiszűrni, amit jövőre a pünkösdfürdői gát mentén már el tudunk vetni. A reményeink szerint 2021-ben induló pünkösdfürdői gát menti kivitelezésünknél egy nagy területen használnánk a magkeverékünket, de lennének gyümölcsbokrok, gyümölcsfák, rovarhotelek, illetve oktató táblákat is ki szeretnénk helyezni. Terveink szerint ez egy valóban fajgazdag terület lesz teli élettel. Hasonló szemléletben kívánjuk tovább zöldíteni Budapest közterületeit.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.