Az érintett diákoknak, szülőknek, tanároknak és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) sem egyértelmű, milyen protokoll alapján helyeznek karanténba, küldenek haza vagy tartanak az iskolában olyan osztályokat, ahol az egyik pedagógus vagy tanuló igazoltan koronavírus-fertőzött.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb rendelete szerint már csak az Oktatási Hivatal dönthet egy-egy intézményben a rendkívüli szünetről (míg a digitális oktatást az operatív törzs rendelheti el), így ahol felüti a fejét a fertőzés, ott az intézmény igazgatója legfeljebb néhány napra tud elrendelni szünetet, ha szükségesnek látja.
A tanév kezdete óta eltelt tíz napban lapunk összesítése alapján több mint harminc iskolában kellett valamilyen intézkedést hozni a betegség miatt. A karanténba helyezett oktatókat és gyerekeket viszont csak nagy küzdelem árán tesztelik le ingyen, így sok esetben jobb híján a szülők végeztetik el a mintavételt – már ha anyagi helyzetüknek köszönhetően megtehetik.
Zavaros a protokoll
Nem telik el úgy nap szeptember elseje óta, hogy valamelyik iskola ne jelentene koronavírusos esetet. Ez a járvány gyorsuló terjedését figyelembe véve nem meglepő, az viszont annál érdekesebb, milyen széles skálán mozognak a lehetséges intézkedések.
A 24.hu levélben fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához és az Oktatási Hivatalhoz, hogy megtudjuk, eddig összesen hány osztályban jelent meg a vírus, és hány gyereknek és pedagógusnak kellett karanténba vonulnia. Választ nem kaptunk, ezért magunk próbáltuk meg összesíteni sajtóhírek és a lapunk felhívására érkezett levelek alapján, hogy mi lehet a valós helyzet. (A teszteles@24.hu e-mail címre továbbra is várjuk olvasóink teszteléssel és a kontaktkutatással kapcsolatos személyes tapasztalatait.)
Számításaink szerint legkevesebb 27 olyan iskola volt ezen a héten, ahol valamilyen intézkedés érvényben volt a koronavírus megjelenése miatt, és van olyan is, ahol a rendkívüli szünet után már újraindult az oktatás. A nyilvánosságra került adatok alapján országszerte több mint húsz osztály diákjainak és megközelítőleg negyven tanárnak kellett karanténba vonulnia, és kilenc iskolában álltak át a digitális oktatásra vagy rendeltek el szünetet elővigyázatosságból.
A rendszer azért sem tűnik olajozottnak, mert információink szerint volt olyan iskola, ahol az egyik tanár csak az órára érkezve tudta meg, hogy az osztályát karanténba zárták, a kontaktkutatás pedig egyelőre átláthatatlan.
Több eset is azt mutatja, hogy a házi karantén elrendelését nem kapkodják el, ismerünk olyan történetet, hogy bár egy osztály a fertőzés miatt már átállt digitális oktatásra, a hatóságok mégis csak jóval később jelentkeztek a diákoknál. A házi karantén idejét viszont onnantól számították, amikor a gyerekek legutóbb találkoztak egymással. Így olvasónk gyermeke már egy hete otthonról tanult addigra, a házi karantén pedig csak további egy hétre szólt.
De az sem egyértelmű, hogy az iskolákban ki számít közeli kontaktnak.
Harc a tesztekért
Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnökhelyettese kérdésünkre válaszolva elmondta, hivatalos adatok nem állnak a rendelkezésükre, füleseik viszont vannak, amik többségében bizonyosságot is nyernek, miután értesítik a koronavírusos esetekről a Klebelsberg Központot.
Mint fogalmazott, hiába van egy osztály egész nap összezárva, a gyerekeket és az érintett pedagógusokat legfeljebb akkor vetik alá tesztnek, ha azt kiharcolják maguknak. Ellenkező esetben, ha nem produkálnak tüneteket, akkor marad a házi karantén.
Ha igazoltan koronavírus-fertőzött kerül elő egy osztályban, utána a gyakorlatban napokat vesz igénybe, ha egyáltalán sor kerül a mintavételre, mert ezért is meg kell küzdeni a tapasztalataink alapján. Úgy látjuk, hogy hivatalos kontaktkutatás igazából nincs az iskolákban, és a tesztet is többségében a szülők végeztetik el saját pénzből, ha megtehetik
– mondta lapunknak Komjáthy Anna.
Arról is beszélt, hogy a mostani protokoll egyrészt nem átlátható, másrészt pedig nagyon veszélyes. A veszélyeztetett korosztályhoz tartozó tanárok félnek, de nem tesztelik őket. Tud olyanokról is, akik még a tanévnyitó inkább felmondtak, minthogy az egészségüket veszélyeztessék.
Mielőbb egy működő rendszert kellene kifejleszteni a probléma kezelésére, mert a mostani nem az. A kormány alapvetően két dolog miatt döntött a tanév normális megkezdése mellett: a gazdaságot nem lehet még egyszer leállítani, a szülőknek pedig nincs már több szabadsága. Azt viszont nem találták ki, hogy mi a helyes válasz, ha egy intézményben megjelenik a koronavírus
– magyarázta a PDSZ választmányi elnökhelyettese.
Megjegyezte azt is, nyilvánvaló, hogy nem ér el minden iskolát az országban a fertőzés, ugyanakkor ahol megjelenik, ott a mostaninál jóval határozottabb fellépésre lenne szükség.
Központi protokoll kell arra az esetre, ha fertőzés gyanúja merül fel akár tanuló, akár dolgozó esetében, valamint azonnali és minél szélesebb körű tesztelésre van szükség a járvány terjedésének megakadályozására. Az intézmények dönthessenek minél gyorsabban, ezáltal hatékonyabban arról, hogy megállítsák a vírus terjedését. A digitális oktatás bevezetéséről is helyben kellene dönteni, ahogy a szakképző intézményekben
– mondta Komjáthy Anna.
Kiemelt kép: Bevonulnak az 1. osztályosok az ágasegyházi sportcsarnokban tartott tanévnyitón 2020. szeptember 1-jén. Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI