Nagyüzemben folyik a békéltetés a járvány következtében elmaradt rendezvények, utazások befizetett díjai miatt

A koronavírus miatt lemondott utazások, törölt repülőjáratok, elmaradt fesztiválok, koncertek, színház-és sportesemények jegyeinek visszaváltása kapcsán dőlnek a panaszok és a kérelmek a Budapesti Békéltető Testülethez (BBT). Rengeteg hasonló esettel fordultak olvasóink szerkesztőségünkhöz is, beszámoltunk arról, hogy

• az egyik utazási iroda 33 ezer forintot csípett le a visszatérítésből,
• egy focidrukker 70 ezer forintot veszített a meccsjegyek árából,
• másnak százezrekbe került, hogy el sem ment Nápolyba.

Nyilván az utazás- és eseményszervezők sincsenek könnyű helyzetben, viszont az is érthető, ha az emberek szeretnék visszakapni a pénzüket. Inzelt Éva, BBT elnöke foglalta össze lapunknak, mire számítson anyagilag, akinek a koronavírus miatt hiúsult meg valamilyen előre lefoglalt, kifizetett programja. Az esetek megítélésénél az összes körülményt vizsgálni kell, vagyis, hogy mikor, milyen feltételek (Általános Szerződési Feltételek) mellett vásárolták meg a szolgáltatást, volt-e a felek között kötött szerződésben vis maior kikötés, ha igen, ez mire terjedt ki, és mi akadályozta a szolgáltatás teljesítését. És persze azt is figyelembe kell venni, hogy az adott időszakra milyen jogszabályok voltak érvényesek.

Lemondott utazások

Számos olyan panasz érkezett a testülethez, hogy a fogyasztó lefoglalt egy utazást még a járványhelyzet kialakulása előtt, majd időközben a kialakult koronavírus-járvány miatt mégis lemondta az utazást, és visszakérte a teljes befizetett összeget, ám az utazási vállalkozás csak az úgynevezett bánatpénzzel csökkentett értéket fizette vissza neki. A lemondott utazásokkal kapcsolatban több jogszabályra is figyelemmel kell lenni.

Ha a speciális vagy az átmeneti szabályok alapján, a koronavírus-járványra hivatkozva mondta fel a fogyasztó az utazási szerződést, akkor a vállalkozás köteles volt a teljes befizetett összeget visszafizetni a részére pénzben vagy utalványban. És ha a vállalkozás által felajánlott utazási utalványt (voucher) nem fogadta el a fogyasztó, vagy nem nyilatkozott 15 napon belül, hogy elfogadja, akkor a pénz járt vissza. A visszatérítésből a vállalkozás nem vonhat le sem bánatpénzt, sem egyéb díjat, költséget.

Amennyiben az utazási szolgáltató mondta le a programot, akkor a speciális szabályok alapján szintén lehetőség volt utalvány kibocsátására, de csak az utas hozzájárulásával. Ha az utas az utalványt nem kérte, akkor az utazásszervező köteles volt a teljes befizetett részvételi díjat visszatéríteni.

Elhalasztott, lemondott koncertek, fesztiválok, zárt kapuk mögött megtartott meccsek

A másik gyakori panasz, amellyel megkeresik a békéltetőket, a különböző lemondott rendezvények (fesztiválok, sportesemények, színházi események, koncertek) jegyeinek visszaváltása. Ilyenkor a fogyasztó belépőjegyet vásárolt egy bizonyos eseményre, amelyet az időközben kialakult koronavírus-járvány miatt elhalasztottak vagy lemondtak. A vállalkozás tehát nem tudta teljesíteni a szerződésben vállalt kötelességét, hiszen a megvásárolt szolgáltatás teljesítése lehetetlenné vált a koronavírus miatt.

A Ptk. szabályai szerint a nem teljesített szolgáltatás értékét vissza kell fizetni, de a teljesített szolgáltatás értékét le kell vonni az előzetesen befizetett összegből. Akkor vonhat le a vállalkozás a befizetett összegből, ha a felek közötti szerződésből és számlából egyértelműen kiderül a jegyár és a közvetítési/szervezési/kényelmi díj. Gondoljuk arra az esetre, amikor online vásárolunk egy rendezvényre jegyet, és elektronikus jegy kibocsátását kérjük, vagyis e-mailben kérjük a jegyet, amelyért általában kényelmi díjat kell fizetni. Ilyenkor a számlán feltüntetik a jegy árát és külön az e-jegy kényelmi szolgáltatás díját. Utóbbit teljesítette a vállalkozás, hiszen e-mailen elküldte a jegyet, de azt nem tudta a fogyasztó felhasználni, mert az esemény elmaradt. A kényelmi díj nem jár vissza, de a jegyár teljes összege igen.

Legyen nyoma a panasznak

Inzelt Éva kiemelte, fontos, hogy a fogyasztók mindig írásban kommunikáljanak a vállalkozással, például arról, hogy nem fogadják el a vouchert vagy a csökkentett árú visszatérítést. Ha pedig a vállalkozás elutasítja a fogyasztó kérését, akkor forduljanak a békéltető testülethez.

A Budapesti Békéltető Testület alternatív vitarendezési fórum, segít a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak fogyasztói jogvitájuk bíróságon kívüli rendezésében. A testület fő célja, hogy egyezséget hozzon létre a felek között. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az ügyben döntést hoz, amely

• ajánlás vagy kötelezés, ha a fogyasztói kérelem megalapozott,
• és elutasítás, ha a fogyasztói kérelem megalapozatlannak bizonyult.

A békéltető testületi eljárás ingyenes (sem eljárási díjat, sem illetéket nem kell fizetni, továbbá jogi képviselet sem kötelező), gyors, legfeljebb 120 napos ügyintézési határidő, és egyszerű az igénybevétele: egy kérelem kitöltésével és annak mellékleteivel az eljárás megindítható.

Kiemelt kép: Balázs Attila /MTI