Kásler Miklós pénteken jelentette be, hogy hétfőtől helyreáll az egészségügyi ellátás megszokott menete, és a kórházak a látogatók előtt is kinyitják kapuikat. Az emberi erőforrások minisztere szerint az elhalasztott beavatkozások miatt előállt lemaradását nagyjából két hónap alatt tudja behozni a március 16-ától május 5-éig a sürgősségi ellátásra korlátozott, majd négy lépcsőben feltámasztott egészségügy.
Azért is tűnik merésznek a két hónapos becslés, mert a márciusban begyűrűző koronavírus-járvány az ellátás minden szintjét alapjaiban alakította át: átrendeződött és lényegében a minimális szintre csökkent a háziorvosi, a járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátás is a vírus terjedésének megakadályozása érdekében.
Az első intézkedések között volt az elektív (tervezett) műtétek zömének elhalasztása, az ellátásból pedig kivonták a 65 évesnél idősebb orvosokat (bár önkéntes alapon dolgozhattak). Ez utóbbi leginkább az alapellátást érintette, ahol – főképp vidéken – rengeteg nyugdíjaskorú orvos dolgozik. Egyes statisztikák szerint a háziorvosok 55 százaléka 60 évesnél idősebb.
Kiürültek a háziorvosi rendelők, miután az orvosok és asszisztenseik távkonzultációban tartották a kapcsolatot a betegekkel, akiket csak akut, sürgős esetben láttak el személyesen.
Bár teljesen nem zártak be, a szakrendelők kapacitása is jelentősen visszaesett: a veszélyhelyzet kihirdetése utáni első hetekben a háziorvosok csak nagy nehézségek árán tudták a betegutakat menedzselni, akkor lapunknak többen arról számoltak be, hogy „vadászniuk” kellett egy-egy vizsgálatra a szakrendelők orvosait.
Rohamtempójú kórházi átszervezés
A járványhelyzet legvitatottabb döntése a kórházi ágyak kiürítésére vonatkozott. Kásler arra utasította a kórházvezetőket, hogy április 15-éig ágykapacitásuk 60 százalékát tegyék szabaddá, és kizárólag koronavírussal fertőzött betegek számára tartsák fenn azokat. Végül az intézkedést két lépcsőben kellett végrehajtani, és hogy nem kérés, hanem parancs volt, mutatja, hogy a miniszter kirúgta Cserháti Pétert, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet igazgatóját, aki miniszteri biztos is volt az Orbán-kormányban. A gyors elbocsátás indoka az volt, hogy Cserháti nem szabadított fel időben elegendő ágyat az amputált betegekkel, agy- és gerincvelősérültekkel foglalkozó intézményben.
A 36 ezer ágy rohamtempójú kiürítését a lapunknak nyilatkozó összes orvos és egészségügyi szakértő – nem vitatva, hogy fel kell készülni a járvány esetleges bedurvulására – értelmetlennek és túlzónak tartotta, különösen annak fényében, hogy az akkor regisztrált 1600 fertőzött és a kórházi kezelést igénylők száma sem indokolta az ilyen drasztikus intézkedést.
Nagy felhördülést váltott ki az is, amikor Kásler egy hónappal később az orvosokra hárította a felelősséget. A miniszter csúsztatásnak nevezte, hogy ki kellett üríteni a kórházi ágyakat, és azt mondta, az orvosok szakmai és emberi felelőssége, hogy kit küldenek haza és kit nem.
Egyelőre pontosan nem tudni, milyen következményei vannak és lesznek a több mint 30 ezer kórházi ágy felszabadításának, az mindenesetre biztos, hogy a járvány hazai csúcspontján ezen ágyak túlnyomó többsége (április közepe és június 15. között) üresen állt. A kiürítések során sok olyan, főképp idős embernek kellett elhagynia a kórházakat, akik szakszerű rehabilitációt, felügyeletet és akár 24 órás ápolást igényeltek.
Marad a kórházparancsnoki rendszer
A ma életbe lépő új eljárásrend szerint
Helyükön maradnak a március 30-ával hadrendbe állított kórházparancsnokok is, akik a járványügyi szabályok betartását és a védőeszközök, egészségügyi készletek felhasználását ellenőrzik 108 kórházban.
Magyarország területét továbbra is csak Kásler Miklós engedélyével hagyhatják el az egészségügyi dolgozók. Az utazási korlátozást várhatóan a veszélyhelyzet megszűnését követően, azaz napokon belül feloldják.
Az viszont egyelőre kérdéses, hogy ténylegesen mikor tud helyreállni a betegellátás normális menete. Az eddigi fokozatos nyitás tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy ez egy lassú, a betegek türelmét próbára tevő folyamat lesz. A vizsgálati időpontért telefonáló páciensek ugyanis egyelőre nehezen érik el a szakrendeléseket, és ez feltehetően egy ideig így is marad.
A nagy kérdés: lesz-e átalakítás az egészségügyben?
Több szakértő is történelmi pillanatnak tartja a jelenlegi helyzetet, mivel a járvány miatt átalakult ellátáshoz érdemben hozzányúlni talán most lenne a legészszerűbb döntés. Lehetséges átalakításról Kásler Miklós is beszélt, legutóbb az Emmi Facebook-oldalára feltöltött videóban, amelyben azt mondta: a járványhelyzet kikényszeríti a változásokat, és már zajlik az egészségügy átalakítása a belső műhelyekben. Úgy tűnik azonban, hogy az átalakítás előkészítésével nem őt, hanem Pintér Sándort bízta meg a miniszterelnök, a belügyminiszter az egészségügyi ágazat képviselőitől várt javaslatokat ez ügyben. A Magyar Orvosi Kamara az alap- és járóbeteg-szakellátás strukturális átalakításával kapcsolatban adott Pintérnek támpontokat, miután felröppent a hír, hogy a belügyminiszter az alapellátás államosításán gondolkodik.
Az orvoskamara elemzése is elismeri, hogy a jelenlegi orvos-nővér alapú praxisokra épülő alapellátás nem tartható fenn. Ám int attól, hogy a változást kikényszerítsék, mert azzal sok idős orvos elhagyná a praxisát. A MOK szerint a különböző ellátási formák együttélését lehetővé tevő modellt kell kialakítani az alapellátásban.
A járványhelyzet éppen a háziorvosi ellátásban hozta a leginkább működőképesnek tűnő változást. A több háziorvos által korábban is szorgalmazott telemedicina térnyerése akár hosszú távon is az ellátás része maradhat, aminek következtében a hangsúly a személyes orvos-beteg találkozókról a konzultáció egyéb csatornáira (telefon, internet) helyeződik át.
Az egészségügy átalakítására vonatkozó tervekből közvetlenül a járvány előtt sem volt hiány. A jegybank tavaly év elején megjelent 330 pontos versenyképességi programja az egészségügy átalakítását is érinti, de a Pénzügyminisztérium is lerakott a kormány asztalára hasonló javaslatot. Tavaly év végén jelent meg kormányhatározat az egészségügy finanszírozási rendszerének és ellátási struktúrájának teljes átalakításáról, feladatokat és határidőket szabva meg Kásler tárcájának. Kérdés, hogy ezeket a folyamatokat a koronavírus-járvány hogyan akasztotta meg, vagy hogy az átalakítás milyen irányt vesz.
Az orvosi kamara mindenesetre továbbra is fizetésemelést sürget, mondván, bérrendezés nélkül nem állítható meg az orvosok elvándorlása, nem garantálható az egészségügyi közellátás működése, a járvány elleni hatékony védekezés, nem számolható fel a hálapénz rendszere és az egészségügy átalakításához nem nyerhető el az orvosok együttműködése.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
