Megnyitása óta, zsinórban harmadik éve veszteséges Csányi Sándor mohácsi gigavágóhídja, az MCS Vágóhíd Zrt. A dollármilliárdos OTP-vezér kezében szinte minden arannyá válik, a sertéspiac azonban egyelőre inkább viszi a milliárdjait.
A 23,5 milliárdos költséggel megépült sertésvágóhíd több mint 10 milliárd forint veszteséget termelt 2017-es elindítása óta. Tavaly csaknem 5 milliárd forint mínuszt hozott össze, kicsivel többet, mint 2018-ban. A kötelezettségei csaknem ugyanennyivel, 34 milliárd forintra nőttek. A cudar eredmény a saját tőkét is felemésztette, az év végén mínusz 3,3 milliárd forint szerepelt a könyvekben. Azóta megemelték az alaptőkét, a cégpapírok szerint 2,5 milliárdról 3,3 milliárdra. Csányi egyébként a többi agrárcégébe is tölcsérrel tölti a pénzt: az év elején az mfor.hu írta meg, hogy a bankár egyes agrárérdekeltségeit összefogó Bonafarm Zrt.-be 7 milliárd forintot pumpált.
Azzal együtt jött ki tavaly az 5 milliárdos mínusz, hogy a cég bevételei jelentősen, durván 15 milliárddal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, több mint 63 milliárd forint forgalmat könyvelt el. A belföldi forgalom ebből 38 milliárdot tett ki, 3 milliárddal többet, mint 2018-ban, az export viszont megduplázódott, csaknem 25 milliárdra nőtt.
Ez jelentős növekedés, és jobb az üzleti tervben belőtt 55 milliárd forintnál is, mégsem sikerült elérni a célt, a nulla körüli eredményt. A mohácsi vágóhíd az adatok alapján félgőzzel termelt.
Közel 900 ezer normál sertést és 50 ezer kocát vágott 2019-ben, ami gyakorlatilag az egy műszak alatti kapacitás teljes kihasználását jelenti
– válaszolta kérdésünkre Éder Tamás, az igazgatóság tagja, egyben Magyarország legnagyobb élelmiszer-gazdasági holdingja, a Bonafarm-csoport igazgatója, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.
A veszteség oka levezetése szerint az a rendkívüli piaci helyzet, amely az egész szektort sújtotta 2019-ben, és aminek a magyarországi vágóhidak egyértelmű vesztesei voltak – mondta. A Kínában hatalmas pusztítást okozó afrikai sertéspestis nyomán kialakult sertéshúshiány miatt a kínai fogyasztók ellátását az import jelentős növelésével tudták megoldani. Ennek egyik meghatározó forrása az Európai Unió volt, ezt jól mutatja, hogy egy év alatt 80 százalékkal nőtt az unió sertéshúsexportja Kínába. Azon, elsősorban nyugat- és dél-európai országok, amelyek exportálhatnak Kínába sertéshúst, nagymértékben növelték értékesítésüket. Ennek eredményeként az élősertés ára az EU-ban 40 százalék körüli mértékben nőtt. Mivel a magyarországi élősertésár a nagyobb vágóhidak szerződéseiben az uniós árhoz (azon belül is a német jegyzéshez) kötött, így
Mivel Magyarországon a vaddisznó állomány fertőzött a sertéspestissel, mi nem szállíthatunk Kínába, így a magyarországi vágóhidak – köztük a mohácsi – számára a költségnövekedés megjelent a piacon, de az értékesítési árak emelését a kereskedelmi partnerek sokáig akadályozták – tekintett vissza Éder Tamás.
Az élősertés 50 százalékos drágulásához képest a sertéshús fogyasztói árának növekedése „mindössze” 30 százalék körüli volt, és ez a növekedés is elsősorban az év utolsó időszakában zajlott le. A vágóhidak ráadásul tavaly a bérek és az energiaköltségek jelentős, 10 százalékot meghaladó mértékű növekedésével is szembesültek. Így a magyarországi vágóhidak hónapokon keresztül veszteséggel tudták csak értékesíteni az előállított húst.
Kiemelt kép: Sertéshúst darabolnak az MCS Vágóhíd Zrt. sertésvágóhídján Mohácson. Fotó: Sóki Tamás /MTI
