Hogy a helyzet abszurditásához passzoló képzavarral éljünk: a Balaton öles léptekkel halad afelé, hogy olyan legyen, mint egykor a Margitsziget, vagyis hogy a csórók kerüljék el jó messzire; s nehogy már azt higgyék, hogy csak mert magyarnak születtek, magyarként halnak, a kettő között pedig a magyar államnak adóznak, simán, ingyen megmártózhatnak legnagyobb állóvíz-köztulajdonunkban, a Balcsiban.
Az elitesítési folyamat része az olcsó szállást biztosító kempingek fölszámolása, helyükön lakóparkok építése, a hajózás és ingatlankellékeinek magánosítása, a vízparti vendéglátás elfoglalása, valamint a strandbelépők árának folyamatos emelése, a szabadstrandok területének és számának csökkentése.
Mindezek, különösen az utóbbi, nyilván nem a köz, hanem egy szűk réteg, az utóbbi évtizedben leginkább a NER-elit (másképpen: Fidesz-burzsoázia) érdekét szolgálják.
Csak remélni tudjuk, hogy nem pártlogika alapján, hanem az igazságtalansággal szembesülve jutott arra a következtetésre az ellenzéki Demokratikus Koalíció, hogy:
Erről a párt frakcióvezető-helyettese, Arató Gergely számolt be szombati online sajtótájékoztatóján.
Idézünk az indoklásból:
Az átlagos magyar családoknak idén még nehezebb lesz eljutni a Balatonra, mint a korábbi években… Tavaly is már 300 ezer forintba került egy minden luxust nélkülöző balatoni nyaralás egy négyszemélyes család számára, de idén ez még drágább lesz. Felmérések szerint tízből csak négy magyar család engedheti meg magának a balatoni nyaralást. Elfogadhatatlan, hogy egyre több szabadstrandot, köztük európai uniós forrásból felújítottakat minősítenek át fizetőssé… rohamosan nő a strandbelépők ára… A Balaton közös kincsünk, minden polgárnak lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjen a tóhoz, hogy ott pihenhessen, nyaralhasson.
Az akció hitelességét csökkenti (indokoltságát viszont csöppet sem), hogy a párt azon tagjainak, akik 2010 (2009) előtt kormányon voltak, akkoriban nem jutott eszükbe e remek idea.
