Bejött Orbán számítása, május 3-án tetőzhetett a járvány

Kevesebb mint két héttel 36 ezer kórházi ágy kiürítésének elrendelése után már május eleji csúccsal számolt a kormány. Most úgy fest: valóban akkor volt a legtöbb, de alig kétezer aktív koronavírus-fertőzött. Ilyen pontos volt a korrigált járványügyi előrejelzés, Orbánnak lottóznia kéne, vagy a szavaihoz igazítják a statisztikát?

A szakemberek szerint május 3-ára fut fel a csúcsára a járvány Magyarországon – mondta majdhogynem elejtett megjegyzésként Orbán Viktor éppen két héttel a jelzett időpont előtt, április 19-én az ajkai kórház igazgatójának. A Facebookra feltöltött egyperces videóban a miniszterelnök nem fűzött magyarázatot a jóslathoz – és később sem – , vagyis nem derült ki, pontosan mit ért tetőzés alatt. Azt viszont hozzátette, hogy addigra ötezer lélegeztetőgép lesz az országban, „az nagyjából biztonságos”, a számuk pedig később a nyolcezret is eléri majd. (Nem világos persze az sem, miért kell majdnem még egyszer annyi lélegeztetőgépet beszerezni a tetőzés után, ezt a kormányfő mindössze ennyivel világította meg: „az háború idejére is elég lenne.”)

Orbán közlése több okból is furcsa volt és kockázatosnak tűnt:

  • a kormány tagjai korábban nyári (június-júliusi) tetőzésről beszéltek,
  • bár matematikai modellek léteznek a járványgörbe alakulásának előrejelzésére, politikai vezetők ritkán vállalkoznak arra, hogy napra pontosan megmondják, mikorra várható a tetőzés, már csak a számon kérhetőség miatt is,
  • május 4-én kezdődtek az írásbeli érettségik, így az ellenzék okkal mondhatta, hogy a miniszterelnök a legnagyobb veszély közepette küld be vizsgázni nyolcvanezer végzős középiskolást.

Másnap Müller Cecília országos tiszti főorvos is megerősítette, a kormányfő becslése helytálló, az operatív törzs is május 3-ai tetőzésre készül, noha azt továbbra sem árulták el, mi fog tetőzni, az új esetek száma, a halálozásoké vagy az aktív fertőzötteké, mint ahogyan azt sem, hogy milyen magasságban.

A kormány kevesebb mint két héttel korábban, április 7-én rendelte el, hogy április 15-étől a kórházi ágyak 60 százalékát (36 ezret) ki kell üríteni, hogy azokon, ha szükséges, koronavírusos betegeket ápoljanak. Mint Lantos Gabriella lapunkban levezette, 36 ezer ágyra még az olaszországi járványhelyzet megismétlődése esetén sem lenne szükség, a kabinet mégis a múlt hét végéig ragaszkodott az ágyak üresen tartásához, akkor döntött úgy, hogy péntektől a koronavírusos betegek ellátására kijelölt csaknem száz intézmény helyett kettőbe, a budapesti Szent László Kórházba és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe viszik a kezelésre szoruló fertőzötteket. Így a betegek hazaküldésével járó korábbi intézkedés értelmét vesztette.

Videók a témában:

Valószínű, hogy az ágykiürítés utáni napokban gyorsan és drasztikusan megváltoztak a hazai járványügyi előrejelzések. Tény, hogy április közepén a legkülönbözőbb matematikai modellek láttak napvilágot, Nepusz Tamás bioinformatikus-kutató április 13-án például arról beszélt az RTL Híradónak, hogy számítása szerint július közepén 814 ezer fertőzött lehet Magyarországon. 36 ezer kórházi ágyra valóban legfeljebb ehhez fogható tömeges megbetegedés esetén lett volna igény. Erre vagy ehhez hasonló modellekre utalhatott Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter is, amikor a Magyar Nemzetnek hétfőn azzal magyarázta az ágyak felszabadítását: „a járvány lefolyását az elején nem lehetett pontosan megbecsülni, erre különféle számítások voltak a legelképesztőbb számokkal. Volt egy matematikai modell is, amely szerint több százezer fertőzött lesz Magyarországon. A kormány és az operatív törzs álláspontja az volt, hogy a várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek.”

Április 19-én viszont már biztosan nem ezekből az előrejelzésekből indult ki a kormányfő, hiszen a lappangási idővel is számolva éppen akkoriban, vagyis április közepén kellett a legtöbb embernek megfertőződnie egy május eleji csúcshoz. Ehhez képest az új esetek száma akkoriban is csak 60 és 120 között volt naponta. A május 3-ai tetőzés bejelentéséből pedig az következett, hogy – hiába Müller Cecília egy hónapon át tartó repetitív figyelmeztetése – a kormány szerint nem lépünk át a tömeges megbetegedések időszakába. Ez magyarázza azt is, hogy vidéken már május 4-étől feloldották a kijárási korlátozásokat.

És nagyon úgy fest, hogy – a járvány első hullámában legalább is – valóban nem lesznek tömeges megbetegedések idehaza. Az alábbi ábrán az aktív és az új koronavírusos esetek, valamint a halálozások számát ábrázoltuk naponta március 14-étől mostanáig.

A sárga oszlopok közül a május 3-ai a legmagasabb, tehát a hivatalos statisztika szerint

éppen a kormányfő által előrejelzett napon volt a legtöbb (2054) regisztrált aktív beteg, vagyis aznap volt a legtöbb fertőzőképes ember az országban. A számuk azóta több mint százhetvennel csökkent.

Ezt hívhatjuk tetőzésnek is (miközben új beteget aznap viszonylag keveset, 37-et azonosítottak), annál is inkább, mert az új esetek száma hullámzóan alakul, kiugró értéket csak egyet jelez a grafikon: április 9-én 210 új fertőzöttet találtak, döntően a Pesti úti idősotthonban, miután az intézményben lakókat tömegesen szűrték akkor. A halálozások számát nézve pedig csúcsról sem beszélhetünk, április 18-án haltak meg a legtöbben (17-en) a koronavírus miatt, de az elhunytak száma több mint egy hónapja nagyon szűk skálán mozog.

Május 3. óta bő egy hét telt el, véglegeset természetesen nem lehet mondani a járvány hazai alakulásáról. Azóta beindult a tömeges, reprezentatív tesztelés, amelynek részeredményeiről ma számolnak be sajtótájékoztatón az orvosi egyetemek. De egyelőre az látszik, hogy az elmúlt nyolc nap alatt mindössze egyszer nőtt az aktív fertőzöttek száma (azaz regisztráltak több új esetet, mint ahányan meggyógyultak vagy meghaltak), akkor is csak néhánnyal. Magyarán a napi mintavételek számának 4-5 ezerre emelése sem eredményez több pozitív tesztet.

Egy furcsaságot azért a fenti ábrán felfedezhetünk: a május 4-én hajnalban nyilvánosságra hozott adatok szerint előző nap hivatalosan mindössze egy beteg gyógyult ki a koronavírusból, míg a következő nap 79, így hirtelen 62-vel csökkent az aktív esetek száma az előző napi csúcshoz képest. Ám ha kisebb kozmetikázás történhetett is az adatközlésben, jelenleg valóban úgy fest, hogy május első napjaiban sokan felgyógyultak a betegségből, miközben a napi új esetek száma több mint egy hete stabilan nem haladja meg az ötvenet. Természetesen a kijárási korlátozások megszűnésével ez is változhat, ám egyhetes távlatban ennek a jelei sem mutatkoznak, a vírus jóformán csak zárt közösségekben (szociális intézményekben, kórházakban) terjed.

Megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét: milyen szakértői előrejelzések álltak a korábban a becslések bizonytalanságáról beszélő Orbán Viktor rendelkezésére, amelyek április közepén ilyen pontosan jelezték előre a járvány alakulását, és ki vagy kik készítette, készítették őket? Rákérdeztünk, megismerheti-e ezeket a nyilvánosság, és arra is, hogy e becslésekből kiindulva hogyan számolnak: mikorra juthatunk el oda, hogy nem lesz új fertőzött, és mikorra sikerülhet teljesen felszámolni a vírus magyarországi jelenlétét? Egyelőre nem kaptunk választ, de ha megérkezik, beszámolunk róla.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.