Belföld

Egy ábrán megmutatjuk, miért aggasztó a felsőoktatásba jelentkezők számának drasztikus csökkenése

A tavalyihoz képest drasztikusan csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma az idén: 91,4 ezren felvételiznek, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. Ráadásul nem csak a 2019-es adatokhoz képest tekinthető markánsnak a zuhanás: 2001 óta soha nem volt ennyire kevés a jelentkező.

A felsőoktatási intézmények közül az ELTE a legkevésbé érintett, oda néhány százzal jelentkeztek csak kevesebben, a BME és a Budapesti Gazdasági Egyetem mindeközben ezres nagyságrendű csökkenéssel számolhat, és a Budapesti Corvinus Egyetemre is több mint kétezerrel kevesebben adták be jelentkezésüket.

A felvi.hu-n már elérhetőek az idei statisztikák, így összehasonlítható, mely területeket milyen mértékben érinti a jelentkezőszám-csökkenés. Az látszik, hogy a vidéki egyetemek meglehetősen rosszul jártak:

  • a Debreceni Egyetemre a tavalyi 16 501 helyett az idén már csak 13 483-an jelentkeztek,
  • a Szegedi Tudományegyetemre 2019-ben 14 596-an, 2020-ban 12 738-an adták be jelentkezésüket,
  • a Pécsi Tudományegyetemre tavaly 13 345-en, míg most 11 716-an jelentkeztek.

Az okok számtalan helyen keresendők, hiszen a most érettségi előtt állók felkészülését több dolog árnyékolta be. Egyrészt sokáig úgy kellett kalkulálniuk a középiskolásoknak, hogy nyelvvizsga nélkül nem juthatnak be a felsőoktatás alap- és osztatlan képzéseire, másrészt az idei felvételi eljárásban már kötelezően előírt emelt szintű érettségi megszerzése is valószínűleg sokak elé átugorhatatlan akadályt állított.

Emellett Nahalka István oktatáskutató a lehetséges magyarázatok között említette a külföldi egyetemekre jelentkezők arányának növekedését, illetve azon diákok számának csökkenését, akik nem közvetlenül az érettségi után tanulnak tovább.

Korábban több cikkünkben foglalkoztunk már azzal, mekkora problémát okoz már most az országban a pedagógushiány, legyen szó tanárokról vagy óvónőkről. Ezeknek az egyetemi szakoknak ráadásul közös jellemzője, hogy azon túl, mennyire kevés a jelentkező, a képzési idő végére még felvett hallgatók jelentős része is lemorzsolódik.

A Felvi statisztikáit böngészve kiderül, hogy az idén szeptemberben sem töltik fel majd az elsőéves hallgatók a tanárokat, tanítókat és óvodapedagógusokat képző intézmények padsorait, hiszen minden egyes területen csökkent a jelentkezők száma – noha már tavaly is meglehetősen alacsony volt az érdeklődés ahhoz képest, hogy ezeken a területeken hányan vannak a nyugdíjkorhatár közelében.

Az osztatlan tanárszakok példájánál maradva: az idei felvételi eljárásban tehát mindössze 3192-en jelentkeztek a felsőoktatási intézmények bármely szakpárosítású tanárképzésére. A felvételi ponthatárok kihirdetése után derülhet majd csak ki, hányan nyertek felvételt, és mennyien kezdik meg tanulmányaikat. Ezt követően 10 félév tanulás áll előttük, így szinte biztosan csak a 3192 fiatal töredéke áll valóban a katedrára.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Czeglédi Zsolt

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.