A koronavírus-járvány miatt veszélyhelyzet elrendeléséről döntött szerdai ülésén a kormány, ami a különleges jogrend egyik fajtája. A kabinet ilyet a többi között az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén rendelhet el, ennek a fontosabb jogi következményeiről márt írtunk.
Veszélyhelyzet esetén a kormány különleges jogosítványokkal bír, például egyes törvényeket kormányrendelettel is felülírhat. Ez pedig olyan helyzeteket eredményezhet, amikor megsérthetőek bizonyos „békeidőben” sérthetetlen jogok. Asbóth Mártont, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféraprojekt-vezetőjét kérdeztük, hogy mire kell számítania a lakosságnak veszélyhelyzetben.
Mire kényszeríthet a rendőr?
Bár egyelőre nincs olyan szigorú karantén, mint amilyen alá Olaszországot vonták, de két kormányrendelettel már komoly, a hétköznapi életet korlátozó változásokat vezetett be a kormány.
Ezek között szerepel beutazási tilalom, karanténintézkedések és a felsőoktatási intézmények bezárása is. Az átlagember életében praktikus változást egyelőre nemigen hoznak az intézkedések, de a színházak, mozik már jobbára zárva fognak tartani, mert a 100 fősnél nagyobb beltéri rendezvényeket megtiltották
– magyarázta kérdésünkre Asbóth Márton még azelőtt, hogy Karácsony Gergely egy sor további fővárosi fenntartású intézmény bezárását jelentette be.
Az általános és középiskolákat egyelőre nem záratta be a kormány, sőt a rendkívüli szünet elrendelése sem lehetséges, miközben a környező országok többségében már meghozták ezt a döntést.
A veszélyhelyzet idején a lakosságra általában kormányrendelettel vezethetnek be rendelkezéseket, így lehet egyes területeket lezárni, vagy arra kötelezni embereket, hogy ne hagyják el az otthonukat. „Az egyedi, konkrét emberekkel szembeni intézkedéseket a járványügyi hatóság rendeli el, de a rendőrségnek is többletfeladatai lesznek” – tisztázta a jogköröket a TASZ jogásza.
A karanténintézkedések csütörtökön elsősorban azt jelentették, hogy a határon mindenkit megállítottak az osztrák és a szlovén határon, és aki Olaszországból (illetve légi úton Kínából, Dél-Koreából vagy Iránból) tér haza, annak 14 napos otthoni karantént rendeltek el. Feltéve, hogy magyar állampolgár, mert mások elvileg be sem léphetnek ezekből az országokból. (Az éjszaka Hegyeshalmon készült videónk azért erős kételyeket ébreszthet a szűrés hatékonyságával kapcsolatban.)
Ezek az intézkedések rendőri erővel is kikényszeríthetők. Aki ellenáll, szabálysértést vagy bűncselekményt követ el
– mondta Asbóth, hozzátéve, hogy a kormány a veszélyhelyzet idején akár extra szankciókat is kodifikálhat rendeletben.
A jelenlegi járványhelyzetben csak olyanokat helyeznek otthoni karanténba, akiknél a koronavírus-fertőzöttség közvetetten áll fenn. Ennek a betartása csak szúrópróbaszerűen ellenőrizhető, azonban a vírus megállítása érdekében erősen javasolt a szabályok betartása.
Milyen jogok sérülhetnek a veszélyhelyzet miatt?
Valószínűleg sokakat érdeklő kérdés, hogy a különleges jogrend időtartama alatt milyen esetekben és mi módon sérülhetnek a jogai. A lehetőségek sok félelmetesnek tűnő forgatókönyvet felvetnek, de Asbóth Márton szerint nem indokolt farkast kiáltani:
Igaz, hogy veszélyhelyzetben az élet- és vagyonmentés érdekében bármely mentésre alkalmas járművet igénybe vehetnek, sőt a veszély elhárítása érdekében akár ingatlanokat is, de ez a koronavírus miatti járványhelyzet esetében egyáltalán nem látszik indokoltnak.
A karantén alapvetően kétféle jogot korlátoz: a mozgásszabadságot és a betegjogokat, az előbbi azt jelenti, kötelezhetnek arra, hogy egy meghatározott helyet ne hagyhassunk el, vagy egy meghatározott helyre ne mehessünk be. Az utóbbi pedig a többi között azt, hogy kötelezhetők vagyunk arra, hogy egészségügyi vizsgálatnak vagy beavatkozásnak vessük alá magunkat.
Nagyon fontos tudni, hogy a járványügyi intézkedéseknek kötelező alávetnünk magunkat, ha ilyet rendelnek el, annak nem állhatunk ellen
– hívta fel a figyelmet a jogász.
Ide kapcsolódik, hogy a járványügyi szervek feladata, hogy felkutassák a fertőzöttekkel kapcsolatba lépő személyeket (kontaktokat), de ehhez csak olyan eszközöket használhatnak fel, amik feltétlenül indokoltak. „A vírus következményeinek elhárítása érdekében a személyes adatok védelméhez fűződő jog is korlátozható. Nagyon fontos azonban, hogy ez csak olyan mértékben történhet meg, ami a járványhelyzet elhárítása érdekében indokolt” – magyarázta az irányelvet Asbóth Márton, azaz egyelőre attól nem kell félni, hogy könyékig turkálnának a privát üzenetváltásainkban, telefonbeszélgetéseinkben a hatóságok.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
