Az adatvédelmi hatóság vezetője, Péterfalvi Attila aggályosnak találja, hogy Pikó András polgármester nyilvánosságra hozta a Józsefváros Újság volt főszerkesztője és más önkormányzati tisztségviselők korábbi hivatalos e-mailjeinek tartalmát. Pedig az lenne aggályos egy demokráciában, ha a levelezés titokban maradna. Ez következik a törvényekből, az alkotmányos elvekből és a hazai és nemzetközi bírósági gyakorlatból is
– írja az Átlászón megjelent dolgozatában M. Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság ügyvédje.
Amint arról beszámoltunk, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indított a józsefvárosi polgármester ellen, mert nyilvánosságra hozta a Józsefváros Újság volt főszerkesztője és más önkormányzati tisztségviselők korábbi hivatalos e-mailjeinek tartalmát.
M. Tóth érvelésében felhívja a figyelmet arra, hogy az ominózus emailezés a helyi önkormányzat lapjának a választási kampány idején való szerkesztéséről szólt, ezen belül is arról, hogy a helyi önkormányzati sajtótermék hogyan kerülheti meg a közpénzből az egyik jelölt mellett való kampányolás tilalmát. A jogász rögzíti: az emailek bizonyítják, hogy a kerületi lap tartalmát közlés előtt megkapta többek között Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője, Rimán Edina jegyző, a Helyi Választási Iroda vezetője, továbbá Sára Botond fideszes polgármester is.
Az ügyvéd azt állítja: az információs önrendelkezési jogról és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezik arról, hogy egyes személyes adatok a nyilvánosságra tartoznak, a Pikó által közzétett levelek pedig közfeladatot ellátó személyek közfeladattal kapcsolatos tárgyú dokumentumok voltak.
M. Tóth azt írja:
Az általános alkotmányos elv az: ha a személyes adat kezelése nem öncélú, nem megalázó, és a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődére számot tartó tájékoztatásnak minősül, akkor az jogszerű.
Ezek után több esetpéldát mutat be, amely ennek az elvnek az érvényesítésén nyugszik. Állítása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is azon a gondolaton alapszik, hogy a demokratikus államokban a közügyekkel kapcsolatos vitákhoz fűződő érdek sokszor fontosabb, mint a magánszféra védelme.
Összegzésében leszögezi:
Elég nagy baj lenne egy demokráciában, ha hivatalos személyeknek és közpénzből fenntartott újságok alkalmazottainak az újság tartalmával kapcsolatos levelezése nem közügy, hanem védett magántitok lenne. A fentiek fényében nem is az.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
