A filmgyártás sosem tartozott a környezetkímélő iparágak közé. Sőt, amennyire progresszív a filmes szakma, olyan nagy a pazarlás egy-egy forgatáson. A Vice nem is olyan régen közölt egy cikket, hogy mit is hagy maga után egy komolyabb produkció.
- A BAFTA közzétette, hogy egy egyórás brit műsor (legyen az fikciós műfajú vagy sem) átlagosan tizenhárom tonnányi szén-dioxid-kibocsátással jár. Ez majdnem annyi, mint amennyit egy átlagos amerikai lakos egy év alatt termel.
- Már több mint tízéves a tanulmány, ami kiemelte, hogy a kaliforniai film- és tévéipar évi 8,4 millió tonnányi szén-dioxidot bocsátott ki, míg ez a szám az egész országra nézve 15 millió volt.
- Lehet, hogy vannak komolyabb szén-dioxid-kibocsátással járó iparágak is (az ENSZ 2018-as adatai alapján a légi közlekedés világszerte 800 millió tonnányival járt), de a filmipar kétség kívül lehetetlenül pazarló.
- 2017-ben A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja forgatásán a stáb állítólag vegyi hulladékkal szennyezte a queenslandi vizeket Ausztráliában.
- A Mad Max 2015-ben a namíbiai sivatag ökoszisztémáját borította fel, ott élő gyíkokat és ritka kaktuszokat sodortak veszélybe.
- A feláldozhatók 2 (The Expendables 2) Bulgáriában védett denevérek élőhelyét rongálta meg.
- A part című film népszerűsége Leonardo DiCaprióval gyakorlatilag tönkre vágta a thaiföldi Phiphi-szigeteket: annyi turista rohamozta meg a partot, hogy 2018 júniusától jó pár évre elzárták a szakaszt az érdeklődők elől, amíg az élővilág magára nem talál.
Leonardo DiCaprio hatása különösen érdekes a környezetvédelem szempontjából, hiszen a színész a klímaváltozás egyik legnagyobb szószólója, már több mint egy évtizede. S bár természetesen DiCaprio és a hozzá hasonló színészek hírneve is kell, hogy együtt hívják fel a figyelmet a globális felmelegedés veszélyeire, ugyanakkor egy szimpla forgatáson tehetne még többet a stáb egy tisztább környezetért. Persze az nehezen vitatható, hogy még mindig lényegesen nagyobb a társadalmi hatása a tematikus filmeknek, mint amennyit „elégetnek” azok forgatásai. Hiszen elsősorban az emberek bevonása, társadalmi nyomás kell ahhoz, hogy az ipar, a nagyvállalatok és a kormányok elköteleződjenek a zöldülés irányába. Örömmel láthatjuk, hogy a James Bond filmek tematikája is már egyre inkább a komplex témákat vonultatja fel: ma már a föld vízkészletéért (is) folyik a harc, nem csupán a világuralomért vagy az anyagi javakért.
Tegyük hozzá, hogy korántsem csak a filmipar szennyezi környezetünket. Ma még sokszor egyedül ülünk az autónkban a Balaton felé az M7-esen vagy hordjuk előszeretettel a fast fashion akciós termékeit, miközben elhisszük a divatmárkák tudatosságról szóló hirdetéseit. Hosszú még az út, amíg a tudatosság nem csak a szavak mentén jut el hozzánk, hanem a valóságban is ez alapozza meg mindennapi döntéseinket.
Kiemelt kép: Angela Weiss / AFP