Belföld

A vádlottak védői szerint egy ki sem jelölt bíró ítélkezett a vörösiszapperben

Eljárásjogi törvénysértés után, jogilag nem megalakult bíróság ítélte el a Győri Törvényszéken korábban a vörösiszapper vádlottjait – legalábbis ezt állította az egyik vádlott ügyvédje, Pál Helga, a Győri Ítélőtáblán ma kezdődött tárgyaláson. Az azóta már ügyvédként dolgozó egykori eljáró bírót ugyanis az Országos Bírói Hivatal elnöke közveszélyokozás tárgyalására nem jelölte ki, ami azt jelenti, hogy egy hivatalosan meg sem alakult eljáró tanács ítélkezett, ezért az elmarasztaló verdiktet mérlegelés nélkül hatályon kívül kell helyezni, érvelt a védő.

Rendkívül nehéz helyzetbe, mondhatni csapdába került a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla tanácsa. Kilenc éve nincs jogerős ítélet az összesen 10 ember halálát okozó kolontári vörösiszap-tragédia büntetőperében. A Veszprémben első fokon ítélkező, az ügy minden részletére kiterjedően eljáró bírónő bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette az ellenük emelt vádak alól. Indoklása szerint ez nem azt jelenti, hogy nincs felelőse a katasztrófának, csak éppen nem azok, akiket a vádlottak padjára ültettek.

Az ügyészség fellebbezett, ennek nyomán a Győri Ítélőtáblára került az ügy. Eljáró tanácsuk a veszprémiek által megállapított tényállást nem vitatta, a megfelelő mértékű indoklás hiányára való hivatkozással viszont hatályon kívül helyezte az ítéletet. A veszprémi bírókat kizárták az eljárásból, majd a Győri Törvényszéket jelölték ki a megismételt eljárás lefolytatására. Ennek az elnöke lett Németh Miklós bíró, aki két év hat hónapi letöltendő fogházbüntetésre ítélte B. Zoltán elsőrendű vádlottat, a MAL Zrt. korábbi cégvezetőjét közveszélyokozás bűntette és más bűncselekmények miatt. A vállalat műszaki szolgáltatási igazgatóját két év szabadságvesztéssel sújtotta, hat vádlottra felfüggesztett fogházat szabott ki, más pénzbüntetést, illetve megrovást kapott. Öt vádlottat felmentett a törvényszék.

A vörösiszapper anatómiája
Másodszor született elsőfokú ítélet a vörösiszap perben, ezúttal elmarasztaló. Vajon jól döntött a bíróság?

Fellebbezéseket követően csütörtökön újra a Győri Ítélőtáblára került az ügy, Zólyomi Csilla tanácsa elé. A Fellebbviteli Főügyészséget képviselő Fejes Péter szerint a vádlottak teljes körűen felelősek a közvetlenül 8 ember halálával (a kórházban elhunytakkal együtt összesen tíz halálos áldozattal), valamint 227 ember sérülésével járó, s hatalmas anyagi kárt okozó katasztrófa bekövetkeztéért. Az ügyész szokatlan módon hangulatkeltő képeket vetített ki – köztük a vörösiszapban fekvő halottak fotóját –, majd közölte, hogy a történtekért a vádlottak felelősek, ezért szigorú ítéletet kért rájuk.

Elsőként B. Zoltán elsőrendű vádlott és ügyvédje fejthette volna ki a fellebbezésének okait, ám ezt a lehetőséget átadták a két év szabadságvesztésre ítélt másodrendű vádlott védőjének, Pál Helgának, akinek a szavai alapjaiban rengették meg az eddigi eljárás törvényességét.

Az ügyvédnő azt közölte: egyáltalán nem áll a vádlottak érdekében a kilenc éve húzódó eljárás meghosszabbítása, azonban ebben az ügyben olyan eljárásjogi törvénysértések történtek, melyek szerinte kizárólag egy új eljárásban korrigálhatók.

Először egy kúriai állásfoglalás alapján arra utalt: ha csak a megfelelő indoklás hiányában helyeznek hatályon kívül egy ügyet, akkor a megismételt eljárásban az első fok által megállapított tényállást már nem lehet megváltoztatni. Ha a tényállást kifogásolta volna az ítélőtábla, akkor kifejezetten a miatt kellett volna hatályon kívül helyezni a verdiktet, nem pedig az indoklás elégtelensége okán. Ezzel szemben a Győri Törvényszék – noha szakértőt, tanúkat nem hallgatott meg –, ugyanabból a tényállásból teljesen más következtetést vont le, olyan „hajmeresztő kijelentéseket” tett, amelyek ellenkeznek a tudomány törvényeivel is. Ráadásul – és ez elképesztő hiányosság – Németh Miklósnak nem volt az Országos Bírói Hivatal elnökétől közveszélyokozás tárgyalására feljogosító kijelölése. A védő szerint így jogtalanul járt el az ügyben, jogi értelemben az általa vezetett eljáró tanács meg sem alakult. Ma már ugyan nem kell ilyen kijelölés, de akkor még feltétele volt a jogszerű eljárásnak. Ezt visszamenőleges hatállyal pótolni nem lehet. A bíró által hozott ítéletet mérlegelés nélkül hatályon kívül kell helyezni, vonta le a következtetést a védő.

Németh Miklós bíró az ítéletet ismerteti a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék tárgyalótermében 2019. február 4-én. Fotó:Krizsán Csaba / MTI

Pál Helga szerint a Győri Törvényszék eleve nem lehetett illetékes az eljárás lefolytatásában, közveszélyokozás esetében ez csak abban a megyében történhetett volna, ahol magát a bűncselekményt elkövették. A vádlottakat ezzel a jogsértéssel is elvonták a törvényes bíráiktól, állította. Az ügyvédnő – amennyiben a Győri Ítélőtábla mégsem helyezné hatályon kívül a Győri Törvényszék ítéletét – saját védence szempontjából is ízekre szedte a konkrét vádakat.

Bánáti János, az elsőrendű vádlott védője csatlakozott Pál Helga érveléséhez. A jogállamiság egyik fundamentuma az ítélkező bíró függetlensége, kezdte a beszédét, majd úgy fogalmazott: ő ügyvédként úgy gondolja, a Győri Törvényszék nem társadalmi vagy politikai elvárást teljesített, hanem egy rossz és súlyosan törvénysértő ítéletet hozott. Ezt abszolút módon és mérlegelés nélkül hatályon kívül kell helyezni, hangsúlyozta.

Visszatért arra, hogy a Győri Ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék felmentő ítéletének a vizsgálatakor megállapította: a veszprémi bíróság az ügyben négy évig széles körű bizonyítást folytatott le, ügyfelderítési kötelezettségét maradéktalanul, színvonalasan teljesítette. Ezek után a Győri Törvényszéken felolvasó délelőttök voltak, senki nem tudta, mit is akar a bíróság, majd „odavetett” egy, az egyes vádlottakra való lebontás nélküli, párhuzamos tényállást – fogalmazott Bánáti János. Az ügyvéd részletesen cáfolta a védence ellen felhozott vádakat. Végezetül azt mondta: rossz, törvénysértő döntést nem lehet törvényesíteni akkor sem, ha a másodszori új eljárásra való kötelezés ellentmond a gyors ítélkezés egyébként jogos igényének.

A tárgyalás a további vádlottak védőinek felszólalásaival pénteken folytatódik, nagy valószínűséggel ítéletet csak később hirdetnek.

Kiemelt kép: Varga György / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik