Mivel masszív kormánypárti többség van az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságában is, ezért senkit nem ért meglepetésként, hogy hétfőn ugyanúgy leszavazták Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független képviselők törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét, ahogy az megesett a török észak-szíriai offenzívát elítélő javaslattal is aznap délelőtt.
A törvényjavaslat „a tranzitzónában tapasztalt embertelen gyakorlat megszüntetésére” irányult. Mint Szél Bernadett az ülésen kifejtette, tavaly augusztus óta dokumentáltan 17 alkalommal 27 embert éheztettek a magyar hatóságok a tranzitzónákban. A Magyar Helsinki Bizottság minden esetben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, az EJEB pedig minden esetben utasította a magyar államot az eljárs alatt álló külföldiek élelmezésére.
A táborban dolgozók maguk mondták el, hogy az éheztetés megszüntetése csak attól függött, hogy milyen gyors volt a strasbourgi ügymenet
– mondta a független képviselő a bizottsági ülésen.
Magyar állam: nincs éheztetés
Júliusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a magyar gyakorlat miatt az Magyarország ellen, mivel érdemi válasz nem érkezett magyar részről, ezért az ügy hamarosan az Európai Bíróság elé kerülhet.
Szél Bernadett is tett feljelentést hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés és testi sértés megalapozott gyanúja miatt a szerb határon található tranzitzónában éheztetett külföldiek ügyében a Csongrád és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon. Azonban lényegében vele akarták elvégeztetni a nyomozást, amit a képviselő meg is tett, mégis lesöpörték az ügyet az asztalról.
A magyar álláspont szerint a tranzitzónában tartózkodó menekültek nem fogvatartottak, így nem lehet szó éheztetésről. Másrészt azt hangoztatták, hogy a menekültügyi eljárás alatt állók élelmezésére nem kötelesek a hatóságok.
A bizottság fideszes elnöke, Kósa Lajos is ezeket az érveket húzta elő:
Az a tízmillió turista, aki belép Magyarországra sem kap enni a magyar államtól, ők sincsenek éheztetve
– mondta Kósa, majd hozzátette, egyébként meg adnak enni mindenkinek, aki eljárás alatt van, és Szerbia felé pedig bárki távozhat.
Szél Bernadett azt mondta, az EJEB kimondta, hogy de facto fogva tartás az, ami a tranzitban történik, és az éheztetések miatt sem véletlenül szólították fel többször a magyar hatóságot, illetve a kötelezettségszegési eljárás sem bemondásra történt.
Az a szögesdrót, nem olyan szögesdrót
Kósa Lajos hajthatatlan volt, azt mondta, valótlanságokat tartalmaz Szél törvényjavaslata, ezért nem támogatja a tárgysorozatba vételt. A többi kormánypárti bizottsági tag nem szólt hozzá a vitához, kissé unottan, telefonjukat nyomkodva hallgatták csak a Szél Bernadett által előadottakat.
Kósa azzal is hárította a magyar állam felelősségét, hogy a tranzitzónákban tartózkodókat nem is léptették be Magyarországra, így nincsenek is magyar területen. Illetve azt is megpróbálta elmagyarázni, hogy a tranzit fémkonténereinek tetejére kihúzott szögesdrót az egy műszaki határzár, ami szögesdrót, de mivel Szerbia felé nyitott a tranzit, ezért az nem akadályoz senkit semmiben.
Minden létező valótlanságot előadnak, hogy kinyissák a menekültáradat előtt a kapukat, ez nem meglepő
– címezte szavait Kósa az ellenzékieknek. Szerinte az ellenzék azért támogatja Szél javaslatát is, hogy Magyarország rossz hírét keltsék.
Harangozó Tamás (MSZP) világossá tette, hogy az illegális migráció szerinte sem elfogadható, de az sem, ami a tranzitokban történik. A képviselő nyáron járt a déli határnál, és „a gyomra felfordult” az ott látottaktól. Szerinte ha a fideszesek megnéznék, mi folyik a tranzitzónákban, akkor ők sem próbálnák „jogilag kezelni a helyzetet”. Harangozónak a „II. világháborúban felállított táborokról szóló képek” jutottak eszébe a tranzitokról.
Könnyű megnyomni egy gombot a parlamentben, aztán beülni a szép nagy autóba, és hazamenni a családhoz. De a gombok nyomogatása megváltoztatja a valóságot
– mondta Harangozó a fideszeseknek.
Legalább a gyerekekre legyenek tekintettel
Szél Bernadett is azzal érvelt, hogy ha családbarát és keresztény a kormány, akkor nem söpörheti le a javaslatát. Törvényjavaslata két pontja is kifejezetten a gyerekekkel és a családokkal foglalkozik:
- az egyik pont szerint gyermekes családokat nem lehetne a tranzitban elhelyezni,
- egy másik szerint pedig a 14 és 18 év közötti menedékkérőket sem lehetne oda irányítani.
A képviselő azzal indokolta ezeket a javaslatait, hogy a tranzitokban tett látogatásain azt mondták neki az ott élők, hogy ők felnőttként kibírják a tábori állapotokat, de a gyerekeket nagyon megviseli. Pont a múlt héten mutattak be egy filmet, ami egy iráni fiúról szól, aki már 11 hónapja van a tranzitban, őt említette példáaként Szél Bernadett is, de rajta kívül is sok gyerek marad a tranzitokban hosszú időre.
Nem kellett volna ezt a javaslatot beterjeszteni, ha a magyar törvényeket és a nemzetközi egyezményeket mindenki betartja
– állította a Varga-Damm Andrea (Jobbik). Ugyanis nemzetközi egyezmények és az Alaptörvény is tiltja a kínzást, illetve az embertelen, megalázó bánásmódot márpedig az éheztetés ebbe a körbe sorolható.
Önök különbséget tesznek gyerek és gyerek, család és család között, ha nem szavazzák meg a javaslatomat. Ha így tesznek, a továbbiakban nem jogosultak arra, hogy azt mondják, keresztény, családbarát politikát folytatnak
– érvelt Szél Bernadett, aki Harangozóhoz hasonlóan arról beszélt, hogy a vészkorszak embertelen intézkedéseit juttatja eszébe a tranzitzónák jelenlegi működésmódja.
Harangozó Tamás és Varga-Damm Andrea két igen szavazata mellett a hat kormánypárti bizottsági tag simán elutasította Szél bernadett törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
