A mostani lesz október utolsó hétvégéje, és amint ez ilyenkor lenni szokott, az óraátállítás ideje. Visszatérünk a téli időszámításhoz, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
Az élőlények, így az ember életére is hatnak a csillagászati periodikák, a leginkább a nappal és az éjszaka, azaz a sötét és világos periódusok váltakozása. A körforgás teljesen természetes, a napnyugták és napkelték napról napra „elcsúsznak” egy-két perccel, de amikor évente kétszer az óraátállításokkal hirtelen egy egész órát zúdítanak a nyakunkba, az már bizony sok.
Idén ősszel duplán meggyötör
Az átállás mindenkit megterhel, egyesek egy-két napig „szédelegnek”, mások akár több hétig sem térnek magukhoz. Fáradtság, rossz közérzet, alvászavarok, ingerlékenység, alacsonyabb teljesítmény és csökkent koncentrációs képesség kíséri ezt az időszakot. Fejfájás, szívritmuszavarok, szorongás léphet fel, sőt megnő a betegségek iránti fogékonyságunk – itt írtunk erről bővebben.
Most még az időjárás is rátesz egy jókora lapáttal. A 28 fokos rekordhőmérsékletet hozó, augusztust idéző nyugodt, száraz meleg két hidegfront hatásának köszönhetően hétfőtől szerdáig, mindössze két nap alatt 5-10 fokos napi maximumoknak, szélnek, esőnek, fagynak, havazásnak adja át a helyét.
Hazánk lakosságának 78 százaléka érzékeny valamilyen szinten a meteorológiai folyamatokra, 30 százalék pedig úgynevezett meteopata, azaz náluk komoly életminőség- és akár egészségromlás figyelhető meg a légköri változások eredményeként. A tünetek rendkívül sokszínűek és több szinten helyezkednek el a figyelmetlenségtől, lehangoltságtól kezdve a fejfájáson, múló rosszulléten, kínzó ízületi fájdalmakon keresztül egyeseknél akár egészen komoly szituációkig.
Meddig még?
A legtöbb ország a XX. század második felében tért át a téli és nyári időszámítás variálására energiatakarékossági okokból. Az addig egész évben alkalmazott „szoláris időhöz”, vagyis a téli időszámításhoz március utolsó vasárnapján „hozzáadnak” egy órát, hogy a nap járása jobban alkalmazkodjon az emberek napi aktivitásához. Ezt az egy órát „vesszük vissza” október utolsó vasárnapján, idén október 27-én.
A gazdasági indokok mára idejétmúltak lettek, fenti káros hatásokra hivatkozva a tudomány is támogatja az évi kétszeri óraátállítás eltörlését, és így van ezzel az egyszeri ember is: egy uniós felmérés szerint Európa polgárainak 80 százaléka nem kér az óraátállításokból. Tömegek hangját márpedig a politika is kénytelen meghallani, az Európai Parlament idén márciusban megszavazta az óraátállítás kivezetését, egyelőre úgy tűnik, a legkorábban 2021-ben szabadulhatunk meg tőle. Addig azonban el kell dönteni, mit szeretnénk helyette.
Sokan persze azonnal a nyári időszámítást mondják, hiszen akkor a téli estéken is legalább egy órával tovább lenne világos, ám szakemberek szerint több szempontból is a téli időszámítás lenne üdvözítő – itt fejtettük ki bővebben, hogy miért.
Kiemelt kép: LOIC VENANCE / AFP
