Belföld vélemény

Áder vírusként zöldíti a nemzetközi szervezeteket

Olyan médiafigyelem övezi az ENSZ klímacsúcsát, hogy az ott elhangzott politikai vállalások valóságértéket azonnal megméri a kritikus nyilvánosság. Áder János államfő három pontból álló bejelentésében is vannak olyan pontok, amelyek csak vitathatók, és van, aminek megvalósítása kifejezetten megkérdőjelezhető.

  1. Érdekes érzés lehetett Ádernek ott állni a pulpituson és bejelenteni, hogy 2030-ig megtízszerezzük naperőművi kapacitásunkat. Ilyenkor mit gondolhat magában az államfő? Hányan emlékeznek még 2015-re, amikor ellenjegyezte azt a fideszes törvénymódosítást, amivel környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a kormány a napelemekre. Kétszer akkorát, mint az akkumulátorokra. Áder akkor arra hivatkozott, hogy a módosítást „salátatörvénybe rejtették”, és ő nem volt elég figyelmes. A csel lényege az volt, hogy a törvény szövegében nem a napelem kifejezés szerepelt, hanem a fotovoltaikus elem. Áder saját hibájáért akkor leteremtette a zöld ombudsmant és az ellenzéki pártokat is, hogy nem voltak elég „hangosak”.
  2. A köztársasági elnök bejelentette, hogy Magyarország a következő három esztendőben közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, aminek egy részével a Zöld Klímaalapot támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Ádernek eddig is voltak különböző alapítványai és intenzív forrásszerző akciói. A nyáron például arról szóltak a hírek, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványa 2017-hez képest 10 millió forint veszteséget hozott össze például a honoráriumok túl magas szintje miatt. A központi költségvetésből 234 millió forint támogatás érkezett az alapítványhoz. A 2018. október 15. és 2019. június 30. közötti időszakra 499 millió forint támogatást kaptak a Miniszterelnökségtől, ebből a tárgyévben 234 millió költöttek el. Ebből 4,5 millió forint ment személyi, 230 millió pedig dologi kiadásra.
  3. A bejelentések között találjuk, hogy befejezzük a szén energetikai hasznosítását 2030-ig. Szeptember elején ellenzéki képviselők kérdezték a parlamentben arról az érintett tárcákat, hogy miért támogatja a kormány a Mátrai Erőmű biomasszával kevert lignitégetési engedélyének meghosszabbítását. A létesítmény ma a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó Magyarországon: 6,4 millió tonna szén-dioxid egyenértéknyi gázt enged a levegőbe évente és ezzel a hazai kibocsátás 14 százalékáért, a villamosenergia-szektor kibocsátásainak csaknem a feléért felelős. Engedélyei 2025 végén járnak le, ám a kormány 2030-ig kalkulál a működésével. Közben Magyarország csak a legdrágább energiatermelési módszerrel (az atomenergiával) képes biztosítani saját fogyasztási szükségleteinek kielégítését és a nemzetközi klímacélok teljesítését. Paks II. megépítése finanszírozás tekintetében továbbra is egy nehezen megtérülő, pénznyelő fekete lyuknak látszik, miközben erősíti fáziskésésünket a világ megújulókat preferáló trendváltásához képest.

Talán mindenkinek jobb, hogy Áderből 2015-ben nem csináltak ENSZ-főtitkárt, noha a pletykák szerint a magyar diplomácia is próbálkozott akkor. Lehet, hogy a Fidesz egy hibrid vírusként építette volna be a politikust a nemzetközi szervezet szövetébe, hogy így akadályozza meg a globális migrációs csomag előkészítését. Mindenesetre a klímaváltozás közismerten egyre inkább gerjeszti a migrációt, így az orbáni üzenet is egyre nehezebben lesz tartható, hogy „ne a problémát hozzuk ide, hanem ott orvosoljuk, ahol kialakult”.

A szerző az IDEA Intézet elemzője

Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.