Van az ötszázmilliós Európában nagyjából 700 európai parlamenti képviselő, akinek elsőre felfoghatatlanul nagy befolyása van arra, hogyan éljen ez a félmilliárd ember. Mik azok a témák, amelyekben ön befolyásolni szeretné félmilliárd ember életét?

Igaz az, hogy az Európai Parlament működése kevesek által ismert mértékben van hatással az életünkre. Ezért kell megtörnünk azt a korábbi rendszert, hogy sokan politikai elfekvőnek vagy bemelegítőnek használják az EP-t, és olyan politikusokat küldenek ki, akiknek túl sok motivációjuk nincs ott dolgozni. A Momentum ilyen szempontból különleges, mert a lista összeállításakor is olyan emberek kerültek az élre, akiknek missziójuk az európai egységért dolgozni.

Szerintünk az ügy, amit mi tudnánk a leghitelesebben képviselni, és amivel az emberek életét leginkább meg tudnánk változtatni, az az európai uniós források felhasználása, hogy végre fel tudjuk számolni a sok helyen rendszerszintűvé vált korrupciót. Az Európai Uniónak jobban kellene figyelnie, hova megy az adófizetők pénze, és azt szeretnénk elérni, hogy az Európai Ügyészség felügyelje a kifizetéseket. Ezeknek a pénzeknek olyan ügyekre kellene menniük, amelyek az országok hosszú távú felzárkóztatását szolgálják, oktatásra, egészségügyre, munkahelyteremtésre. Csak így lehet bezárni a régi és új tagállamok közötti szakadékot.

Európa most is azon gondolkozik, mit lehetne tenni azokkal az országokkal, amelyek Európa ellen politizálnak Európa pénzén. Erre jelenleg nincsenek jogállami mechanizmusok, és mi azt szeretnénk, ha az EU a pénzek kifizetésén keresztül gyakorolna nyomást ezekre a kormányokra. Ha egy kormány nem felel meg a kritériumoknak, akkor az Európai Bizottság közvetlenül ossza a pénzt.

Magyarországon az elosztásban nem az a probléma, hogy egyetlen versenyző indul a pályázatokon, hanem már a pályázatíró mechanizmus is az állam fogságában van. Ezen lehet uniós rendeletekkel változtatni?

Amikor Margrethe Vestager itt járt, arról beszélgettünk: az Európai Unió nem volt felkészülve arra, hogy bizonyos országok ennyire megsértik majd a pénzosztás rendszerét. A jelenlegi mechanizmusokkal ezt valóban nem lehet szabályozni, ezért szeretnénk új szabályokat. Azt, hogy a pályázatírási mechanizmus az Európai Unión keresztül menjen, hogy a pénzosztás ne csak a hatalmon lévőket szolgálja. Napi kétmilliárd forint áramlott ide az elmúlt években, de ebből nagyon kevés ment arra, hogy fenntartható országot építsünk.

Ez részben azért alakult így, mert az unió alapítói nem is számoltak fegyelmi mechanizmusokkal. Az EU alapvetően egy jutalmazó szervezet, azt gondolták, hogy mindenki be fogja látni, miért éri meg tagnak lenni és betartani a szabályokat. Tényleg jó lenne, ha az Európai Bizottság, az unió kvázi kormánya döntene ezeknek a pénzeknek az elosztásáról?

Ha az EU le akarja küzdeni a populista veszélyt, akkor meg kell változnia. Európa nem tudott hatékonyan fellépni, amikor a brexit-népszavazásnál hazugságokat terjesztettek, vagy amikor Magyarországon két lábbal tiporták meg a jogállamot. Hiszek abban, hogy a jövő Európájának kellenek olyan eszközök, amelyekkel megvédi az állampolgárait a külső és a belső fenyegetésektől is. Nem szabad elfelejteni, hogy ezeket a felzárkóztatási pénzeket azért kaptuk, hogy kárpótolják az új tagállamokat a piacnyitásért, és hogy fel tudjanak zárkózni a régi tagállamok mellé.

Erre hivatkozik Orbán Viktor is, amikor azt mondja, hogy ez nem ingyenpénz, hanem cserealap azért, hogy a német cégek olcsó munkaerőhöz jutnak itt. És ha nem ingyenpénz, hanem cserealap, akkor nem lehet feltételekhez kötni.

Ezt a pénzt céllal kapjuk, felzárkóztatásra, és ennek a magyar kormány nem tudott megfelelni. Nem felzárkóztatásra költöttük, hanem arra, hogy Orbán Viktor és baráti köre meggazdagodjon. Nem lehet olyan duális rendszerben gondolkozni, ami most az asztalon van. Most két opcióban gondolkodnak, az egyik, hogy minden marad a régiben, Mészáros Lőrinc tovább gazdagodik a magyar nép kárára, a másik pedig, hogy elzárják a pénzt, és minden magyar állampolgár szenved a magyar kormány lépései miatt. Ez a pénz jár az országnak, de nem a vezetőinek, hanem az állampolgároknak és a vállalkozásoknak. Ha a kormány nem alkalmas arra, hogy a pénzt hazánk felzárkóztatására költse, akkor az Európai Bizottságnak kell arra figyelnie, hogy felzárkóztatásra menjenek.

Vágó Gábor: Ha nem csináljuk ki a status quót, akkor a status quo csinálja ki a bolygót

Olcsóbbá kell tenni az almát, saját adókat kellene szednie az EU-nak, mondja Vágó Gábor, az LMP listavezetője, akit zavar, hogy sokkal olcsóbb elrepülni Berlinbe, mint vonattal menni. Kezdődik interjúsorozatunk a bejutásra esélyes pártok EP-listavezetőivel.

Ha ilyen politikai hatalommal ruházzuk fel az Európai Bizottságot, akkor közvetlenül kell választani a bizottság elnökét?

Igen, ez benne van a Momentum programjában is. Az európai pártlistákkal közösen ez teremtene lehetőséget arra, hogy közelebb hozzuk az állampolgárokhoz a döntést, hogy ki vezesse az Európai Bizottságot.

De az ALDE, a liberális pártcsalád, ahová a Momentum ül, ha bekerül az Európai Parlamentbe, még a csúcsjelölti rendszert se támogatja, ami körülbelül úgy működik, mint a magyar parlamentben a miniszterelnök megválasztása. A liberálisok pedig azért nem támogatják, mert nincs esélyük így a bizottsági elnöki posztra.

Szerintünk a csúcsjelölti rendszer ebben a formában nem megfelelő, ez most egy állásjelentkezés-szerű dolog, ami nem arról szól, hogy valaki bemutathassa a vízióját az európai állampolgárok többségének. Ne felejtsük el, hogy a magyar választópolgárok nem tudnak Mandfred Weberre szavazni, csak a pártcsaládjához tartozó pártokra.

Azaz a Fideszre.

Nincsenek transznacionális listák, ezért közvetlenül nem tudunk beleszólni abba, hogy ki vezesse az Európai bizottságot. Az ALDE azért találta ki ezt a hétfős csúcsjelölti csoportot, hogy bemutathassunk egy víziót egy megújuló Európáról, amelyben a jövőnket elképzeljük. Megtiszteltetés, hogy ebben a csapatban benne lehetek, mert az ALDE így mutatja be, hogy fontosak neki a fiatalok és az új tagállamok.

Ezt a hét jelöltet ugyanakkor rábízza az Európai Tanácsra, ahol zárt ajtók mögött döntenek majd arról, ki vezesse kvázi miniszterelnökként az Európai Bizottságot. Nem pont azokat a zárt ajtók mögötti döntéseket támogatja ez a hétfős csapat, amelyek ellen a legtöbb liberális párt tiltakozik Európában?

Szerintünk a rendszer alapvetően rossz, mert nem teszi lehetővé, hogy az EU közelebb kerüljön a választópolgárokhoz. Még a lehetőségét se teremti meg, hogy a csúcsjelöltek körbejárják Európát és beszélgessenek a választópolgárokkal. Azért kell közvetlenül választott bizottsági elnök, hogy valódi európai egységgel tudjuk felvenni a harcot a populisták bomlasztása ellen. Az lenne fontos, hogy a jelöltek ne belpolitikai ügyekkel kampányoljanak, hanem menjenek el és mondják el a tagországokban, hogy az európai egységnek nincs alternatívája.

Valamennyire ez történik most is, és ebben komoly szerepe van Orbán Viktornak. Évtizedeken keresztül hallgattuk, hogy európai politizálást kell csinálni, és most megtörtént, csak kiderült, hogy ezzel az európai politikusok nagy része nem tud mit kezdeni.

Az egyik legfontosabb probléma, amivel Európa szembesül, az, hogy a megfáradt politikai elit nem tudja felvenni a harcot a populistákkal. Meg kell törni a Néppárt és a szocdemek évtizedes nagykoalícióját, mert ez egy lassú és az emberektől eltávolodott unióhoz vezetett.

Valószínű, hogy ez fog történni: megdől a kétpárti többség, és a választások után valószínűleg újraalakuló, Emmanuel Macronnal Reneszánsz párt néven kiegészülő ALDE csatlakozik harmadikként a régi pártokhoz a többségért. Mi lesz más, ha ugyanúgy a régi pártokkal kell kormányozni, csak ott lesz Verhofstadt is, aki egyébként tíz éve vezeti a liberális frakciót?

Az, hogy nem lesz végre nagykoalíció, végre valódi politikai viták lesznek.

Még nagyobb koalíció lesz, hiszen nem két, hanem három pártból állhat majd.

Igen, de ennek a koalíciónak nem csak azok tudják majd élvezni a vitáit, akik évtizedek óta ott ülnek. Az ALDE-ban rengeteg új párt van, amelyek progresszív vízióval rendelkeznek, és most már lehetetlen lesz ezeket az új gondolatokat figyelmen kívül hagyni.

Ha abban, amit mond, az ALDE szót kicseréljük, akkor ezt bármelyik populista, radikális párt mondhatná, mert ők is azt gondolják, hogyha legalább a blokkoló kisebbség összejön, máshogy kell majd vezetni Európát.

Valós probléma, hogy Európa ebben a formában eltávolodott a választóktól, csak erre a válasz nem az, amit a populisták kínálnak, hogy az uniót szét kell verni. Persze, Európát meg kell változtatni, de egy jobb Európát kell belőle csinálni, nem azt, amit a populisták szeretnének, hogy visszatekerjük az idő kerekét a múltba.

Egy átlagos európai parlamenti képviselő egy kis magyar párt éves költségvetésének másfélszeresét tudja összeszedni. Van például a képviselői juttatásoknak egy olyan része, amelyről még számlát sem kell leadni, mint az az ötezer euró, amelyet irodabérletre és hasonlókra kapnak. Ha ennyire a magyar kormány elszámoltatásáért vagyunk, akkor a Momentum is be fogja mutatni a számlákat ezekről?

Természetesen, mi eddig is elszámoltunk a kampányköltéseinkről.

De erről nem kell, nincs semmilyen előírás rá.

Ez probléma. Felhívnám rá a figyelmet, hogy a Fidesz-frakció minden alkalommal leszavazta a javaslatot, hogy ezekkel el kelljen számolni. Mi el is fogunk, online elérhető lesz minden költésünk, mert azt szeretnék, hogy az EU-s pénzek a lehető legjobb helyekre menjenek. Ha azt gondoljuk, hogy az európai adófizetők ezeket a pénzeket nem kutyafitneszre meg kisvasútra adják, akkor a képviselőknek járó költségtérítést is arra adják, hogy a saját munkájukat tegyék hatékonyabbá. A magyar államnak vagy kormánynak nincsen pénze, és ezt gyakran elfelejtjük. Az adófizetőknek van, és a legnagyobb alázattal kell elszámolni az utolsó elköltött forintokról is, amit nekünk adnak, mert ez egy szolgálat.

Az Európai Parlament pont annyira közpolitika-orientált, mint amennyire a legtöbb politikus mondja, hogy szeretne lenni. Itt a legtöbb munkát nem morális iránymutatással vagy ideológiával lehet elvégezni, hanem nüanszos szabályozással. Mi az a pár szabályozás, amit a Momentum mindenképp szeretne átvinni?

A legfontosabb döntések a következő fél évben fognak születni, most fogják megtárgyalni a következő hétéves költségvetést. Amit mindenképp meg szeretnénk változtatni, az a strukturális alapok elköltési módja. Jelenleg abszurd szabályok vannak, mint az, hogy

kórházépítésre lehet strukturális alapokat költeni, kórházfenntartásra, már nem. Ez oda vezet, hogy szellemkórházak állnak sok vidéki nagyvárosban, ahol nincs orvos, nővér, kézfertőtlenítő, de a műtőben ott áll a többmilliós robotsebészeti gép. Azt szeretnénk, ha ezeket a pénzeket másra is el lehetne költeni. Nem több pénzt szeretnénk, hanem ha jobban költenék el.

A Macron-féle Reneszánsz párt valószínűleg nem lesz annyira liberális, mint az ALDE volt. Jó iránynak tartja, ha az ALDE jobbra tolódik, és esetleg benyeli az Európai Néppárt liberálisabb szárnyát?

Szükség van egy széles európai középpártra. Köztünk is vannak liberálisok, jobboldaliak, baloldaliak. Pont arra van most törekvés, hogy bővítsük a jelenlegi szövetséget. Akár a mostani baloldali frakcióból is együtt tudunk majd működni pártokkal, ideálisnak tartjuk, ha egy széles szövetséget tudunk létrehozni, mert csak így lehet elérni, hogy Európa tényleg megújuljon.

Az EU egyik sikertörténete a nagy techcégek szabályozása volt, ami az ALDE-hoz, illetve Margrethe Vestagerhez kapcsolódik. Tovább kell-e vinni ezt az ügyet és fel kell-e oszlatni az olyan nagy techmonopóliumokat, mint a Google vagy a Facebook?

Margrethe Vestager biztosi munkája azt mutatta meg, miért fontos az európai egység. Olyan cégekkel tárgyaltunk, amelyeknek a költségvetése nagyobb, mint bizonyos országoké. Ezek a cégek a piaci előnyüket kihasználva versenyelőnybe kerültek más cégekkel szemben, és fontos, hogy ezt a munkát tovább folytassuk. A monopóliumok sem a versenynek, sem az állampolgároknak nem jók.

A másik fontos ügy Európában a klímavédelem. Apró lépéseket tálalnak sikerként, mint a papírzacskók és a szívószálak betiltása. Mik a következő lépések, amelyekre reális esély is van?

Amire mindenképp van esély, az a kerozin adómentességének eltörlése. Ez egy régmúltból maradt szabályozás, ami komoly versenyhátrányba hozza a vasutat. És fontos lenne a valóban hatékony vasúti rendszer kialakítása is az európai fővárosok között, mert csak akkor tudjuk a hétköznapokban klímatudatos döntésekre rávenni az állampolgárokat, ha ezeknek megteremtjük a lehetőségét. Nekem például lehet, hogy sokat kell majd ingáznom Budapest és Brüsszel között, és a két város között jelenleg nem jár közvetlen vonat. Egyszerűen meg kell szüntetni, hogy ilyen hátrányba kerüljön az a fogyasztó, aki a kétórás repülés helyett a környezettudatos megoldást választja.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu