Belföld
Eger, 2019. április 10.
Ficzere Andrea, az Uzsoki úti kórház fõigazgatója, a Magyar Kórházszövetség új elnöke a szövetség XXXI. kongresszusán Egerben 2019. április 10-én.
MTI/Komka Péter

„Képzelt betegek” terhelik le az állami kórházakat

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a betegek időt, figyelmet vesznek a magánegészségügyben.

Az InfoRádiónak Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség új elnöke azt mondta, ha csak azok kerülnének kórházakba, akiknek erre valóban szükségük van, az állami ellátórendszer egyes részein is lenne figyelem, idő, mint a magánellátásában. Magyarországon is megvan a helye a magánegészségügynek, „az a kérdés, hogy ez a hely hol van, milyen az átjárás az állami és a magánegészségügy között”. Sokakkal, sokat beszélt erről és arra jutott, hogy

ha a magán- és az állami minőségbiztosítási rendszer egy ernyő alatt tudna működni, akkor jól és tisztán lehetne a betegutakat megtervezni és ellenőrizni a végén.

Szerinte gond, hogy most a két rendszer között van olyan átjárás, ami nem ellenőrizhető. A magánellátó bevatkozása előtt állami intézményben történik a kivizsgálás, ha szövődmény, utógondozás van, „az visszaesik az állami rendszerre”. Ez utóbbi a legrosszabb.

Egységes elvárásrendszer kellene, amelyben a magán- és az állami egészségügy orvosai bizonyos időt a másik oldalon töltenének. Így „nem szigetelődnének el szakmailag”.

Ficzere Andrea a kérdésre, kell-e tudnia az állami rendszernek „pénzért azonnali szolgáltatást” nyújtania, azt mondta, nem csak ez a különbség a két szisztéma között.

A magánegészségügy sem mindenhol azonnal hozzáférhető, és az állami is sok helyen azonnal az.

Időt és figyelmet vesznek a betegek

Aki a magánegészségügybe megy, sokszor a figyelmet, az időt veszi meg; a szakemberek ugyanazok a két rendszerben, de kisebb a hajtás a magánegészségügyben. Ha ez az időfaktor átkerülhetne az állami rendszerbe is, sokkal kiegyenlítettebb lenne a két terep.

Az Uzsoki utcai Kórház főigazgatója elismerte, ez jelenleg még a saját kórházában sem megvalósítható, bizonyos orvosi területeken még nehezebb ügy, de

ha újra lenne strukturálva a rendszer, hogy valóban csak azok kerüljenek be a kórházakba, akiknek erre szükségük van, akkor olyan teher kerülne le a fekvőbeteg-intézményekről, hogy lehetne miről beszélni.

Ágazati szinten vezetne be olyan indikátorrendszert, amely alapján minősíthető lenne egy kórház. Szerinte olyan adatokat kellene közzétenni, amelyek alapján a beteg el tudja dönteni, hol kap statisztikailag bizonyítottan biztonságos ellátást. Ehhez újra kellene gondolni a betegellátást, hogy egy vezető pontosan tudja, az adott intézményben, kit, mennyi idő alatt, milyen eszközökkel, milyen dolgozói feltételekkel, mennyi pénzből látnak el.

Szerinte előbb-utóbb a finanszírozást az eredményesség határozza meg, a „világ afelé halad”.

Nem lesz ennyire aktív kórház sehol a világon.”

Ficzere Andrea úgy látja, mindez nehéz feladat, de a külföldi példák alapján léteznek olyan paraméterek (betegszám, szövődmények statisztikája, kórházi tartózkodás ideje, elvégzett vizsgálatok), amelyekkel minősíthető a kórházak eredményessége.

Kiemelt kép: MTI/Komka Péter

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.