Vannak orvosok, akik nem adnak igazolást a betegnek az adókedvezményhez

Valószínűleg jóval több beteg élhetne az adókedvezmény lehetőségével, mint amennyien jelenleg igénylik azt. Idén várhatóan megugrik a számuk, bár még mindig kevesen tudják, hogy több száz betegség után havi 7450 forintot lehet visszakapni az államtól. 2019-től ráadásul bővült a lista, így a korábbinál is többen jogosultak ettől az évtől szja-kedvezményre.

Sokan nem tudják, hogy fogyatékossággal, illetve krónikus betegséggel élők súlyos betegségük után adókedvezményben részesülhetnek. Ez már közel három évtizede így van, a betegségek listája pedig meglehetősen hosszú: az erre vonatkozó kormányrendelet 18 betegségcsoportot, azon belül mintegy 700 olyan betegséget határoz meg, amelyeknek érintettjei jogosulttá válhatnak az adókedvezményre. Az adókedvezmény a jelenlegi minimálbér 5 százaléka, tehát havi 7450 forint, ami éves szinten 90 ezer forintot jelent, ha az érintett tud erről a lehetőségről.

A listán több mint tíz éve nem változtattak, az idei évtől azonban hat betegséggel bővítették, így január elsejétől az adócsökkentésre jogosító betegségek körébe tartozik

  • az endometriózis
  • az emlőrák
  • a méhnyakrák
  • a petefészekrák
  • a prosztatadaganat és
  • a heredaganat is.

A teljes lajstromon nehéz kiigazodni, de ha valaki ismeri a betegségének a BNO kódját, akkor könnyen kikeresheti, rajta van-e a listán. A BNO kódrendszer a betegségek nemzetközi osztályozására szolgál az egészségügyben. A betegség főcsoportját egy betűvel és két számmal jelölik (az endometriózisnak például N80 a BNO kódja). A súlyos betegségeket listázó kormányrendelet mellékletében is a betegségek főcsoport BNO kódjai szerepelnek.

Milyen betegségek után jár adókedvezményt?

ITT A LISTA 

Milliárdokat hagynak a betegek államkasszában?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábbi tájékoztatása szerint 2017-ben 217 ezren éltek a betegségek után járó szja-kedvezmény lehetőségével, ami kevésnek tűnik annak fényében, hogy csak a szintén a listán szereplő diabéteszesek számát egymillióra teszik Magyarországon. Az mindenesetre jól látszik a 2010-től összegyűjtött adatokból, hogy hét év alatt közel 150 ezerrel lett több azon személyi jövedelemadót fizető dolgozók száma, akik betegségük után visszaigényelték az államtól a pénzt.

Az adókedvezményes egészségügyi problémák bővülésével várhatóan tovább emelkedik az igénylők száma, egyes becslések szerint az idén akár meg is duplázódhat – legalábbis ezt feltételezi az április elején megjelent tájékoztatás. Endometriózisban például közel 200 ezer nő szenved, és ha az újonnan listázott többi betegséget nézzük, akkor is több ezer páciensről van szó. A Nemzeti Rákregiszter 2015-re vonatkozó adatai szerint:

  • emlő rosszindulatú daganatával 8275 nőt és 189 férfit,
  • méhnyak rosszindulatú daganatával 1186 nőt,
  • petefészek rosszindulatú daganatával 1555 nőt,
  • hererákkal 638 férfit,
  • prosztatarákkal 4555  férfit diagnosztizáltak csak 2015-ben.

A listán szerepel a cukorbetegség is, amit a KSH adatai alapján 2017-ben tízezer felnőtt korú magyarból 1321-nél diagnosztizálták. Becslések szerint Magyarországon egymillió diabéteszes él. 

Vannak orvosok, akik megtagadják az igazolást

Az utóbbi években nagy nyilvánosságot kapott a Magyarországon 200 ezer nőt érintő endometriózis. A nőgyógyászati betegséggel itthon minden 10. fogamzáskorú nőnek számolnia kell. A 24.hu több cikkben is foglalkozott a betegséggel, ami százezer nő mindennapjait, szexuális életét keseríti meg, a meddő nők negyven százaléka pedig a betegség miatt nem tud teherbe esni.

Az endometriózisos nőket felkaroló Női Egészségért Alapítvány kuratóriumi elnöke a 24.hu-nak elmondta, sokat dolgoznak azon, hogy minél több érintett tudjon arról, hogy betegsége után adókedvezményt igényelhet vissza. Erről több csatornán is folyamatosan kommunikálnak, így a Facebookon, az Instagramon és a hírlevelükben is. Salamon Adrienn kiemelte, a Női Ligával együtt dolgozva érték el, hogy több női betegséggel is bővüljön a lista, így az endometriózison kívül az emlőrákkal, a méhnyakrákkal és a petefészekrákkal küzdők, a döntéshozók pedig megszavazták, hogy a hererák és prosztatarák érintettjei is megkapják 2019. január elsejétől a kedvezményt, ami 5 évre visszamenőleg érvényesíthető, amennyiben már fennállt a betegség.

Az endometriózist kezelő kevés számú endometriózis-specialista Salamon Adrienn szerint tisztában van ezzel a lehetőséggel, és fel is hívja rá páciensei figyelmét, de tapasztalható az igazolások kiállításának megtagadása is a szakértők, illetve háziorvosok körében.

Ezt azzal indokolják, hogy a beteget megműtötték és tünetmentes, azonban ez nem teljesen van így: például az emlőrák vagy az endometriózis esetében is a páciens egész életére kiható betegségről van szó, amely élethosszig tartó kezeléseket és költségeket von maga után, ami után jogosan, a törvényben meghatározottak szerint járna adókedvezmény.

Kiemelte azonban, hogy többségben vannak azok az orvosok, akik proaktívak, és maguk hívják fel páciensük figyelmét az adókedvezmény igénylésének lehetőségére. Egy, a 24.hu-nak nyilatkozó endometriózisos beteg elmondta, nagy segítséget jelent neki a havi 7450 forint, mert a kezelésben felírt fogamzásgátló tablettát nem támogatja az állam, így ebből a pénzből ki tudja azt gazdálkodni.

Kinél pattog a labda?

Az, hogy hat betegséggel bővül a lista, idén januárban jelentette be Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, aki elmondta,  a 217 ezer igénylő harmada tavaly adóelőlegként igényelte a kedvezményt, kétharmaduk pedig az éves adóbevallásában érvényesítette. A teljes érintetti körről nem volt információja, de valószínűsítette, hogy jóval többen élhetnének az adókedvezmény lehetőségével, mint amennyien jelenleg igénylik. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár ehhez hozzátette: szeretnék, ha mind az érintettekhez, mind a kezelőorvosokhoz eljutna az adókedvezmény igénylésének lehetősége, és erre utóbbiak felhívnák pácienseik figyelmét.

Megkérdeztük az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnökét, a háziorvosok körében mennyire általános gyakorlat, hogy tájékoztatják betegeiket az adókedvezmény igénybevételéről. Selmeczi Kamill szerint ez esetben a betegnél pattog a labda, mert az ő érdeke, hogy tájékozódjon adóügyekben és vigye az erről szóló dokumentumot a háziorvosának, aki aztán igazolja és továbbküldi azt az adóhatóságnak. A maga is praktizáló orvos azonban üdvözölné, ha lenne olyan szoftver az orvosok gépén, ami jelezné, ha a beteg jogosult lenne a kedvezményre. Hiába működik már az EESZT, erre egyelőre nincs lehetőség.

Az teljesen esetleges, hogy az orvosok tájékoztatják-e a beteget az adókedvezmény lehetőségéről, vagy sem. Amíg Selmeczi Kamill azt mondja, a beteg dolga a tájékozódás, addig egyik olvasónk azt mesélte, amikor kiderült, hogy laktózintoleranciája van, a gasztroenterológusa szólt neki, hogy rá is érvényes a kedvezmény, az adóbevallásnál ne felejtse el kitölteni a megfelelő részt. A tejcukrot lebontó laktáz tabletták havi többezres költségét éppen fedezni fogja a visszaigényelt havi 7450 forint.

Megkérdeztünk egy  adószakértőt is, aki szerint az igazolás a kulcs, és annak kibocsátója, az orvos. Ha az orvos megállapítja és igazolja a betegséget, akkor az adózónak nyilatkozni kell a munkáltató felé, hogy igénybe venné az adókedvezményt. Ha év közben nem veszi igénybe, akkor a bevallástervezet sem tartalmazza, de a bevallásban ez igénybe vehető.

Angyal József okleveles adószakértő határozott véleménye az, hogy az igazolást kiadó orvos feladata a beteg tájékoztatása arról, hogy olyan betegségben szenved, ami adókedvezményre jogosítja. „Ha egy beteg elmegy az orvoshoz, aki diagnosztizálja a betegségét, akkor a betegnek miért lenne még az is a dolga, hogy megkérdezze, jár-e neki adókedvezmény?” Az orvosnak kell kétséget kizárólag tudnia, hogy jár-e az adókedvezmény – véli az okleveles adószakértő.

És bár az igazolás kiállítása az orvos dolga, annak felhasználása már a betegé:

Ez olyan, mint a bankban befizetett készpénz, amiről automatikusan ad igazolást az intézmény. Ha elmegyek orvoshoz, aki megállapítja  betegségemet, akkor adnia kel egy igazolást, amit a adózó páciens vagy felhasznál, vagy nem, de ez már az ő felelőssége, hogy a munkáltatójának szóljon.

Kiemelt kép: Amelie-Benoist / BISP / AFP

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.