Igazságügyi orvosszakértők meghallgatásával folytatódott csütörtökön az oltásellenesként elhíresült L. Csaba és Ada büntetőpere a Budapest Környéki Törvényszéken. Mint korábban hírt adtunk róla, a házaspár azért áll bíróság előtt, mert a vád szerint 2013-ban
- elmulasztották beadni gyermeküknek a váralvadást segítő, kötelezően előírt K-vitamint,
- majd amikor a baba rosszul lett, késlekedve hívtak orvost, és az ellátását akadályozták.
A csecsemőt, Endrét már a gondos kórházi ápolás sem tudta megmenteni, nyolchetesen agyvérzés következtében elhunyt. Amennyiben az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a szülők viselkedése vezetett a baba halálához,
A csütörtöki tárgyaláson az Egészségügyi Tudományos Tanács (EET) tagjai azonban az összes adat gondos mérlegelése nyomán kijelentették, hogy a kisbaba már akkor menthetetlen volt, amikor sugárban hányni kezdett. Ugyanis az ún. sugárhányást eleve az agyvérzés nyomán fellépő koponyaűri nyomás okozta, és a szülők – bár valóban nem működtek maradéktalanul együtt, sőt, ellen is álltak bizonyos helyzetekben az egészségügyi szakszemélyzetnek – nem tudták olyan mértékben akadályozni az orvosi munkát, hogy kétséget kizáróan kijelentő legyen: az ő viselkedésük miatt halt meg a baba. (Miként a négytagú igazságügyi szakértői testület fogalmazott: a gyermek gyakorlatilag kiszáradt és kivérzett állapotban volt, mire a mentőbe került, és az első vizsgálatra a vére felét már elvesztette.)
Ezzel a vád első pillére gyakorlatilag kidőlt. A vádhatóság kezében a K-vitamin hiánya maradt, amit a vádirat elsődleges okként említ.
Mikor Endre kórházba került, az osztályvezető főorvos, Tóth-Heyn Péter vallomása szerint azt az információt kapták, hogy a gyermek egyáltalán nem kapott addig K-vitamint, ám később Mile Gabriella, a gyermek háziorvosa közölte, hogy a K-vitamint a csecsemő négyhetes korában személyesen adta be.
A doktornő vallomását mind a bíró, mint az ügyész erős kétségekkel fogadta, tekintve, hogy Mile Gabriellát korábban már elmarasztalták foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt, és jelenleg is folyik ellene eljárás közokirathamisítás vádjával. Azonban a csütörtöki tárgyaláson kiderült: nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy az egyszeri K-vitamin beadása a gyermekorvos részéről elmaradt volna.
Az igazságügyi szakértők ugyanakkor hangsúlyozták:
- ahhoz, hogy K-vitamin kifejthesse a protektív hatást, nemcsak egy, hanem a protokollban előírt mindegyik adagra szükség van (vagyis Endrének már legalább hármat meg kellett volna kapnia);
- egyértelműen kijelenthető, hogy a megfelelő K-vitamin-adagolással a baba agyvérzése megelőzhető lett volna.
Ezen a ponton azonban újra felmerül, hogy kinek van nagyobb felelőssége a profilaxis elmaradásában: a laikus szülőknek, vagy az egészségügyi szakszemélyzetnek. Mint ismert, Endre a Márki-Zay Péter által vezetett A Te Szülésed Kft.-nél született, ahol a későbbi politikus felesége, Márki-Zayné Vincze Felícia volt a szülésznő. Az újszülöttgyógyász szakorvos, aki a szülés utáni napon megvizsgálta a babát, szintén e a céggel volt szerződésben, és a protokoll ellenére egyikük sem adott K-vitamint a csecsemőnek, hanem dokumentálták, hogy a profilaxis elmaradt. A januári tárgyalás során végig a születés körül segédkező egészségügyi személyzet felelőssége volt a téma, és a bűncselekmény lehetősége mindegyikükkel kapcsolatban elhangzott.
Később lapunknak azt nyilatkozta a szülésznő, hogy nem volt jogi lehetősége sem neki, sem az újszülöttgyógyásznak K-vitamint adni. Ez azonban téves állítás, és ezt az is alátámasztja, hogy a szülésznő elmondása alapján a baba halála után már minden újszülöttnek beadták ezt a gyógyszert. Az ügyet ismerő jogi forrásaink szerint minden lehetőség megvolt arra, hogy a gyermek megkapja az egészségügyi szolgáltatótól a vitamint, ha be akarták volna adni.
A szülők azonban azt vallották korábban, hogy (szemben azzal, amit Márki-Zayné Vincze Felícia állított) nem hallottak a K-vitaminról, és nem voltak tudatában annak, hogy be kellett volna adatniuk.
Ráadásul a vádlottak előhúztak a tárgyaláson még néhány érvet. Először azt állították, hogy a gyermekük vagy a mentőautóban, vagy a kórházban szerzett olyan sérülést, ami az agyvérzést okozhatta – ezt a lehetőséget a szakértői bizottság egyértelműen kizárta.
Azonban a másik állítást, hogy esetleg mégsem K-vitamin-hiány, hanem öröklött vagy szerzett vérzékenység (hemofília) következtében kaphatott agyvérzést a gyermek, a szakértők nem tudták száz százalékosan kizárni. Bár minden jel a K-vitamin hiányos vérzésre utal, lehet valamennyi elméleti esélye annak, hogy a gyermek ettől függetlenül is vérzékeny volt. Mint elhangzott, ilyen irányban nem végeztek vizsgálatot.
Jogi forrásunk szerint a vádlottak – legalábbis elvileg – a továbbiakban kétféleképp is elkerülhetik a felelősségre vonást:
- ha a vádnak nem sikerül bizonyítani, hogy teljesen tudatában voltak annak, hogy a K-vitamin-profilaxis elmaradása halálos vérzéshez vezethet;
- ha nem sikerül kizárni annak lehetőségét hogy (akármilyen csekély eshetőséggel), hogy az agyvérzést szerzett vagy öröklött hemofília, nem pedig K- vitamin hiány okozta a gyermeknél.
A bizonyítási eljárás június 28-án nyílt tárgyalás keretében folyatódik a Budapest Környéki Törvényszéken.
(Archív fotó: Marjai János / 24.hu)
