Az utóbbi néhány évben szinte nem volt baráti beszélgetésem anélkül, hogy ne került volna szóba, hogy ki, mit szerelt meg otthon. Pedig nem vagyok nagy barkácsoló, sőt, kifejezetten kétbalkezesnek tartom magam. Olyan embernek, aki a legegyszerűbb munkákat is szakemberre bízza, mert vastagon benne érzem a pakliban, hogy nagyobb kárt csinálok, mint hasznot, ha szerszámhoz nyúlok.
A barátaim sem azok a kimondott ezermesterek, az utóbbi időben mégis központi téma lett az otthoni barkácsolás, amit nevezhetünk DIY, azaz csináld magad-hullámnak is. Akkor éreztem, hogy valami nagyon megváltozott, amikor már olyan szerszámokról beszélgettünk, amiknek korábban a létezéséről sem tudtunk. Akkor már nehéz letagadni, hogy önjelölt barkácsolók lettünk, amikor arról beszélgetünk – letagadhatatlan izgatottsággal –, hogy milyen koronafúrót érdemes venni.
Mindjárt el is mondom, hogy mi az a koronafúró, mert sokat elárul arról az új helyzetről, ami előállt mostanság. De mi is ez a helyzet? Ezen kezdtem gondolkozni, ahogy azon kaptam magam, hogy egyre többet szerelek, fúrok, faragok.
„Első kézből mondhatom, hogy tényleg elgondolkodik az ember a saját kivitelezésen. Én még csak a közművek bekötésénél és a kerítésnél tartok, de elgondolkodtam, hogy kiásom, kiásatom, veszek betonkeverőt és magam kibetonozom, mert egyszerűen nem győzöd kivárni az embereket főleg ilyen kis munkákra. Ilyen kis munkák pedig egy kész házban akadnak bőséggel” – mesélte Nagy Gábor, a SzerszámKell barkácsáruház ügyvezetője.
Mivel folyamatosan nő a munkaerőhiány az építőiparban, kevesebb a jó szakember, emiatt egyre többen veszik a kezükbe az otthoni munkákat, mert egyszerűen nincs türelmük heteket, hónapokat várni valakire. Aki ha ki is jön, annyi pénzt kér, amiből remek saját szerszámkészlet vásárolható, a YouTube-on pedig minden munka elvégzéséhez könnyen talál bárki másodpercek alatt „hogyan csináld?”– videót.
Régebben még egy csöpögő csaphoz, vagy egy egyszerű gégecsőcseréhez is vízvezeték-szerelőt hívtam, aztán gyorsan rá kellett jönnöm, ahogy elfogytak a szerelők, hogy én is lehetek szerelő. Ez fajult aztán a koronafúró-ügyig: az új szellőző beszereléséhez már magam fúrtam a betonba a megfelelő méretű lyukakat. A munka az időmön kívül pedig alig került pénzbe.
Igaz, hogy ezek az olcsóbb koronafúrók csak néhányszor használatosak, szakember nem veszi őket, de ilyen szerelésekre pont ideálisak. Az eladási számok pedig pont ezért tükrözik a DIY-mozgalom terjedését: a SzerszamKell 2017-ben 239 darabot, 2018-ban viszont már 391-et adott el a 120mm-es fúróból. Az ennél nagyobb 150mm-es fúróból is duplájára nőtt az eladásuk, 2017-ben 56 db-ot, 2018-ban 118db-ot adtak el.
„Ugyanez megfigyelhető minden olyan barkácstermék eladásában, amit egyszerű otthoni munkához vásárolnak: jobban fogynak a festőszerszámok, a csiszolóanyagok, a barkácsgépek. Rengeteg kitolható létrát és mini állványrendszert adunk el, ami nagy segítség például utólagos homlokzat szigeteléskor, tetőmunkák végzésekor” – magyarázta Nagy Gábor, ami csak egyet jelenthet: a szakemberek valóban vészesen fogynak, de ennek köszönhetően egyre többen leszünk „szakemberek”.
