Amit a telefonon megspórolunk, elköltjük ételre és fűtésre

Semmi nem mutatja jobban, hogy mennyire nem érdemes csak az árat nézni, mint az iskolai tankönyv. Bár tavaly közel 40 százalékkal kevesebbet kellett értük fizetni, mint egy évvel korábban (köszönhetően javarészt annak, hogy az állam fokozatosan terjeszti ki az ingyenes tankönyvre jogosultak körét), a minőség bőven hagy kivetnivalót maga után. Nemrég írtuk meg, hogy 3900 tanár tiltakozik azért, mert szerintük az új tankönyvekből nem lehet tanítani – arról nem is beszélve, hogy egyre több oldalra kúszik be a kormánypropaganda. A strasbourgi bíróság egyébként elmarasztalta a magyar államot a tankönyvpiac államosítása miatt.

2018-ban ötödével kevesebbet kellett fizetni a cukorért, mint 2017-ben, a telefon, az internet és a tévé, illetve a használtautó pedig 5-10 százalékkal lett olcsóbb. Tizenöt százalékkal drágult viszont egy év alatt a burgonya és a friss zöldség, de a tűzifával fűtők és a tojást kedvelők is rosszabbul jártak: 12 százalék körüli növekedés volt mindkét termék esetében. A tűzifautalványokat így a tél végén el is kezdték kiosztani, és bár a KSH legalább 800 ezer szilárd tüzelővel fűtő családot tart nyilván, a tavaly októberi határidőig csak 372 ezren jelentkeztek az ingyen tüzelőért. A dohányáru „csak” nyolc százalékkal drágult egy év alatt, de ezzel kapcsolatban lesznek meglepetések az öt- illetve tízéves visszatekintésben.

Pirossal mindegyik ábrán az infláció látható.

Egyre többe kerül belföldön nyaralni

Az ötéves visszatekintésben is a tankönyv lett a nyertes: 2013-hoz képest harmadannyit kell fizetni értük. A jóárasodott termékek és szolgáltatok 10-es listájába bekerült még a fűtés, az áram, a gáz és a baromfihús is, de a számítógépekért is közel húsz százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly, mint öt évvel korábban. A rezsicsökkentés esetében is árnyaltabb a kép, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció bemutatja — a szeméthordásos szerencsétlenkedés apropóján például arról írtunk: amit megspóroltunk, annak többszörösét veszítjük el a kukaholding miatt.

Szemétrezsi: amit megspóroltunk, annak a többszörösét veszítjük a kukaholding miatt

A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy rezsicsökkentés címén az emberek kevesebbet fizessenek, de közben a költségvetésből ennek a többszörösét kell áldozni a működésképtelen rendszer fenntartására.

Öt év alatt közel másfélszeresére drágult a dohányáru, közel negyven százalékkal kell többet fizetni a friss zöldségért, de közel hasonló arányban drágultak a folyóiratok és újságok is. Negyedével többe kerülnek a hazai és déligyümölcsök is és legalább ennyivel többe kerül az, ha valakinek a lakásában akad valami javítanivaló.

Csak feladni ne kelljen

A tízéves viszonyítás azt is jelenti, hogy a Fidesz már nemcsak önmagával versenyez, hanem az előző kormánnyal is – ráadásul pont azzal az időszakkal, amit a leginkább érintett a gazdasági világválság. Amiatt kevésbé lehet szomorkodni, hogy az egészségre kifejezetten ártalmas dohányáru ára két és félszeresére nőtt, amiatt viszont már inkább, hogy a burgonya ennél is jobban, közel háromszorosára drágult. Az ékszerek és az újságok kétszer annyiba kerülnek, mint 2008-ban, őket viszont a friss zöldség és a főzelék követik, amikért közel 90 százalékkal kell többet fizetni most.

Szépen csendben 80 százalékkal drágultak a postai szolgáltatások is,

és majdnem közel ennyivel kell többet fizetni, ha brikettet, kokszot vagy szenet, esetleg hal- vagy húskonzervet szeretne valaki vásárolni.

A használtautót vásárlók viszont örülhettek, ugyanis harmadával kevesebbet kell értük fizetni átlagosan, mint 2008-ban, de olcsóbb lett a tévé, a számítógép és a rezsi egy része (az áram és a fűtés) is.

Kiemelt kép: Getty Images/Bloomberg