A rendőröktől nem merték elvenni a túlórát, de fizetni sem akarják

Hogy tetszik a túlóra? Hogy tetszik a túlóra?

– skandálták a tüntetők tavaly decemberben a rendőröknek, amikor Budapesten és sok vidéki nagyvárosban tiltakozó demonstrációk zajlottak a rabszolgatörvényként elhíresült törvénymódosítás ellen. A megmozdulások résztvevői azt követelték, a kormány vonja vissza a 400 órára emelt éves túlórakeretről szóló jogszabályt.

Hiába címezték azonban a demonstrálók a provokatív kérdést a rendőröknek, azt remélve, hogy sikerül némi szimpátiát kicsiholni a túlórában fagyoskodó egyenruhásokból, ők ugyanis egészen mással voltak elfoglalva:

a rendőrök a tüntetéssorozat idején éppen attól tartottak, hogy a kormány napokon belül megfosztja őket az addig jól fizető túlórázás lehetőségétől.

Az állomány körében egy, a nyilvánosság számára nem látható, de a kormányzat számára legalább annyira aggasztó mozgolódás indult, mert a törvényi menetrend szerint 2018. december 31-től megszűnt volna a fizetett túlmunka, pedig a testületben nemhogy az évi 400, de az 500-600-700 órás túlóramennyiség sem volt ritka.

A Belügyminisztérium sosem hozott nyilvánosságra olyan statisztikákat, amelyek részletesen bemutatták volna a rendőrök munkaóráinak alakulását, az elmúlt hetekben azonban több száz rendőr magánakciójának köszönhetően sok minden kiderült a 45 ezer fős fegyveres testület belső életéről.

A rendőrök – tiltakozva az alacsony bérek ellen – egy Facebook-oldalon közzétették saját fizetési adataikat, banki elszámolásaikat. Ezekből derült ki, hogy

rengetegen vállalnak brutális mennyiségű túlmunkát azért, mert csak így tudják elfogadható szinten tartani saját, illetve családjuk életszínvonalát.

Az állomány jelentős része az elmúlt években elfogadta a helyzetet: az alapilletmény kevés, de ki lehet egészíteni, még ha a pénzkereset nagy áldozatokkal is jár. A túlmunka, vagy ahogy a fegyveres testületeknél nevezik, a túlszolgálat megítélésének különösen jót tett a menekültválság időszaka. Akkoriban sokakat rendeltek szolgálatra a határ mellé. Nekik tulajdonképp mindegy volt, hogy a családjuktól távol töltött napokon alig marad szabadidejük, a szolgálatban töltött órákat legalább jól megfizették.

Sokan akár 50-100 óra (6-13 munkanap) pluszt is megcsináltak havonta, mert így a nettó fizetésüket fel tudták tornászni 150-200 ezer forintos sávból a 200-300 ezer közöttibe.

Az viszont nagymértékben demoralizálta az állományt, amikor – sűrűn hivatkozva a növekvő megbecsültségükre – el akarták venni tőlük ezt a pénzkereseti lehetőséget. Az állomány igen jelentős hányadának ugyanis az átlagosan 50 százalékosként hirdetett béremelés továbbra sem hozott számottevő javulást: a kézhez kapott nettó fizetésük továbbra sem lépte túl 200 ezer forintos “álomhatárt”.

Az Orbán-kormány az előző ciklusban szabályozta a rendvédelmi szervek foglalkoztatottainak túlszolgálatát. A 2015-ben elfogadott törvény azt mondta ki, hogy a hivatásos állományt a túlszolgálat ellentételezéseként ideiglenesen, 2018. december 31-ig illeti meg saját választása alapján szabadidő vagy díjazás. A végdátum a rendvédelmi életpályamodell egyik fontos eleme lett. A Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium abban gondolkodott, hogy 2015 és 2019 között a hivatásos állomány illetményét megemelik, és nem lesz szükség a túlórákra. De a jövedelmek egyáltalán nem emelkedtek meg annyira.

Kormányzati szinten már tavaly érzékelték az állományon eluralkodó feszültséget. Az előző rendőrfőkapitány, Papp Károly már 2018 tavaszán, távozása előtt megpróbálta módosíttatni a jogszabályt, de a kísérlet az Index szerint Orbán Viktor miniszterelnöknél elakadt. A Magyar Idők augusztusban mégis nyugtatni kényszerült a kedélyeket, attól tartva, hogy leszerelési hullámot okoz a túlórapénz megszűnése. A kormánylap akkor már azt állította, hogy mégiscsak megmarad a rendszer. A törvényt végül az utolsó pillanatban, 2018 decemberében módosították, és további négy évre, 2022. december 31.-ig meghosszabbították a túlszolgálat pénzbeni megváltását.

Az örömhírt a januári állománygyűléseken országszerte bejelentették, arról viszont azóta sem adtak írásban lefektetett tájékoztatást, hogy a gyakorlatban hogyan fog működni a rendszer.

A Belügyminisztérium a 24.hu kérdésére sem volt hajlandó részleteket elárulni a túlmunkák kezelésének irányelveiről, válaszukban csak a decemberi törvénymódosítás tényére hívták fel a figyelmet. Az ORFK választ sem küldött.

Az hivatalos válaszok nélkül is tudható, hogy a túlórák jelentősen megterhelik a rendőrség költségvetését, bár ezek a személyi kiadások valójában messze eltörpülnek azok mellett a százmilliárdok mellett, amelyeket az elmúlt években gépkocsibeszerzésekre és ingatlanfejlesztésekre költött a rendőrség.

A túlórakiadások a szempontból a rekordidőszak a határszolgálat bevezetése körül volt: 2016-ban 8,4 millió plusz órát teljesítettek a rendőrök, ami 16,5 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést. A rendőrség adataiból kiszámolható, hogy ha minden egyes rendőr vállalt volna túlszolgálatot, akkor is közel 200 óra és 360 ezer forintos plusz bevétel jutott volna mindenkire, de a túlszolgálat terhe valójában meglehetősen egyenetlenül oszlik el a szervezeten belül.

Ebben a rendszerben kifejezetten jól kereshettek még a bértábla alján található egyenruhás utcai járőrök is, holott alapesetben csak 500-600 forintot kapnak egy óra túlmunkáért. Magasabb beosztású rendőrök esetében ünnepnapokon viszont 3-4000 forintra is felmehet egyetlen plusz óra megváltása.

Igazán az ünnepnapokon vagy a beosztás szerinti pihenőnapokon éri meg az extra munka, mert akkor 200 százalékos megváltás jár érte. A szolgálatellátás napjára, vagy pihenőidőre eső túlmunkákért csupán 100 százalékot, azaz ugyanannyi pénzt számolnak el, mint a normál szolgálatért, de ilyenkor a távolléti díj további 100 százalékkal megdobhatja az adott időszakra kalkulált fizetést. Ez olyan esetekben számít, mint ami decemberi tüntetési szezon idején volt, amikor a vidéki kapitányságok rendőreit is felvezényelték a budapesti demonstrációk biztosítására.

A rendőrség vezetése most meglehetősen kényes helyzetbe került: a túlszolgálat milliárdokat emészt fel, a kormány kifejezett szándéka a csökkentés, de az alacsony fizetések miatt nem lehet megszüntetni, mert az rövid úton emberhiányhoz vezet.

Egyes megyékben már tavaly is nagyon spóroltak a túlóradíjakkal. A szabolcsi rendőröknek a főkapitány intézkedése nyomán például a több mint 55 ezer túlórából alig 7 ezer után fizettek pénzt, a többit szabadidővel próbálták megváltani.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagy botrány lett az ügyből, a 24.hu forrásai szerint mégis valami hasonló mintát követnek majd máshol is a megyék: megtartják, de a lehető legalacsonyabb szintre szorítják vissza a fizetett túlórák arányát.

Ez azt jelenti, hogy előre megszabják, hogy egy-egy megyei, városi kapitányság mekkora túlszolgálati kerettel gazdálkodhat, amivel az egy főre jutó túlórakeretet is maximálják. Információink szerint a rendőri vezetőket is érdekeltté teszik abban, hogy minél kevesebb kifizetendő túlóra keletkezzen.

Ez a látszatintézkedés azonban csak ideig-óráig tarthatja a lelket a lázadozó állományban. Miután Balogh János országos rendőrfőkapitány is csak kitartást tudott kérni a rendőröktől, februárban újabb elégedetlenségi hullám söpört végig az szervezeten. Bár az ORFK tagadja, forrásaink szerint nagyon magas a testületet elhagyók száma. Csökken a létszám, a beosztásokban viszont le kell fedni az elvárt szolgálatokat, de a sima szolgálatokkal egyre kevésbé tudják megoldani, ami azt eredményezi, hogy megint egyre több túlóra keletkezik, bennmaradóknak kell helyt állniuk a megüresedett posztokon. A hatalmas összegekből beszerzett autópark és az ingatlanberuházások ellenére a szakma reputációja nagyot esett. A Népszava a napokban írt arról, hogy a fiatalok körében is egyre kevésbé vonzó rendőri pálya. Drasztikusan visszaesett a szakirányú képzést nyújtó középfokú intézményekbe jelentkezők száma. A miskolci rendészeti szakközépiskolába 2010-ben még 2618-an jelentkeztek, tavaly már csak 640-en: ez több mint 75 százalékos visszaesést jelent.

Kiemelt kép: Bielik István /24.hu