Bár a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség ellenezte, a Fővárosi Ítélőtábla novemberben mégis úgy döntött, hogy perújítást rendel el az 1996-ban történt Prisztás-gyilkosság ügyében. Erre azért volt szükség, hogy tanúként tudják kihallgatni a gyilkosság elkövetését magára vállaló Jozef Rohácot.
A Fővárosi Törvényszék jó három évvel ezelőtt Portik Tamást és a gyilkosságot végrehajtó testőrét, Hatvani Istvánt is bűnösnek mondta ki emberölés miatt. Portik felbujtásért 10 év fegyházat, Hatvani 9 évet kapott. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság azonban 15-15 év fegyházra súlyosította a büntetésüket.
Az ítélet indoklása szerint az alvilág bankárának is becézett Kisbandinak, vagyis Lakatos Andrásnak Portik 80 milliót, Prisztás pedig 100 millió forint kölcsönt adott. Kisbandi mindkettőjüknek ugyanazokat a XII. kerületi ingatlanokat ajánlotta fel fedezetként. Mivel Portik és Prisztás is igényt tartott a több mint 300 millió forint értékű ingatlanokra, találkozót beszéltek meg a Művészinas étterembe, hogy megállapodjanak. Miután nem jutottak dűlőre, Portik parancsba adta a testőrének, hogy „nyírja ki” Prisztást, akit a megbeszélés után néhány nappal a Ladik utcába csaltak.
A jogerős ítélettel szemben Hatvani védője 2017 decemberében perújítási indítványt terjesztett elő, amelyben kérte védence szabadságvesztésének félbeszakítását. A védő új bizonyítékként jelölte meg a Hír TV Riasztás című műsorában 2017. november 21-én lejátszott telefonbeszélgetést, amelyen – a más ügyben jogerős szabadságvesztését töltő – Rohác kijelentette, hogy a Prisztás-ügyben ártatlan emberek vannak elítélve, és bizonyítékokkal alátámasztva meg akarja nevezni az elkövetőt.
A Fővárosi Ítélőtábla 2018. január közepén a védő perújítási indítványát elutasította. A Kúria viszont új eljárás lefolytatására utasította az ítélőtáblát, rámutatva arra, hogy Rohácot az alapügyben nem hallgatták meg, ezért a megalapozott döntéshez szükséges a perújítási nyomozás keretében kihallgatni.
Az ítélőtábla 2018. júliusi, perújítási nyomozást elrendelő végzésének megfelelően Rohácot a nyomozóhatóság tanúként hallgatta ki. A szlovák férfi több órás vallomása során azt állította, hogy egy dunaszerdahelyi bűnözői csoport megbízásából követte el a gyilkosságot. Állítása szerint, amikor Prisztás kilépett az utca túloldalán lévő épületből, és a kocsijához ment, akkor odabiciklizett hozzá és hátulról fejbe lőtte. Azt viszont már nem tudta megmondani, hogy milyen biciklivel volt. Rohác azt is elmondta, hová támasztotta le a kerékpárt, miután beült cinkostársa kocsijába, akivel együtt távozott. Akkor még azt állította, hogy neki adta át a gyilkos fegyvert, mielőtt távoztak.
Portik védője tavaly októberben ugyancsak perújítási indítványt terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy amennyiben Rohác perújítási nyomozás során tett vallomása igaznak bizonyul, úgy nem tarthatók a jogerős ítéletnek a felbujtó személyére, valamint a terheltek kapcsolatára tett megállapításai sem.
A jogerős büntetését töltő Portikkal kapcsolatban van egy fontos változás az elmúlt hetekhez képest. Amíg a Gyárfás Tamás megzsarolása kapcsán arról szóltak a hírek, Portik nincs olyan állapotban, hogy bárkit zsarolni tudjon, mert nem teljesen beszámítható, már nem ennyire rossz a helyzet.
Volt nála a kollégám. Kicsit jobban van
– mondta el Bólyai János, Portik ügyvédje.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint ugyanakkor Rohác perújítási nyomozás során tett tanúvallomása „az önmagát terhelő beismerés újdonsága ellenére” sem tekinthető új bizonyítéknak, mert az a médiából ismerhető részleteken túl új elemeket nem tartalmaz, az alapügyben eljárt bíróságok már értékelték a Rohácot elkövetőként megnevező tanúvallomásokat. Ráadásul a szlovák bérgyilkos eddig minden Magyarországon elkövetett bűncselekményének elkövetését tagadta. Ebben az esetben pedig pont egy olyan gyilkosságot akar magára vállalni, ami a legkevésbé köthető hozzá.
Az ítélőtábla viszont alaposnak találta a védői indítványokat. Rohácnak a Hír TV műsorában elhangzott nyilatkozatát, valamint a perújítási nyomozás alkalmával tett tanúvallomását is új bizonyítéknak tekintette. Rámutatott arra, hogy Rohácot az alapügyben valóban nem hallgatták ki sem terheltként, sem tanúként. Az új tanúvallomása minőségileg új és egyúttal perdöntő bizonyítékot jelenthet, a részletes vallomása pedig szükségszerűen olyan elemeket tartalmaz mind a felbujtó, mind az elkövető személyére nézve, amelyek az alapügyben nem merültek fel, és ezáltal a bíróság sem értékelhette azokat.
Az ítélőtábla kiemelte, az alapeljárásban felmerültek olyan bizonyítékok is, amelyek Portik felbujtói magatartása helyett más érdekeltségű, pontosan meg nem nevezett külföldi személy vagy személyek magatartását is összefüggésbe hozhatónak tekintették Prisztás megölésével, a férfi halála pedig másoknak is érdekében állt.
És hogy mi várható a március közepén kezdődő perújítási eljárásban?
A perújítási eljárásban két bírói döntésre kerül sor. Egyfelől, ha a bíróság a perújítási indítványt alaposnak találja (mint jelen ügyben a Fővárosi Ítélőtábla), a perújítást elrendeli, és az ügyben megismételt eljárás lefolytatására kerül sor. A perújítás elrendelését követően a megismételt eljárásban, az első perújítási tárgyaláson a bíróság a perújítással megtámadott ítéletet és a perújítást elrendelő végzés lényegét ismerteti majd. Ha a megismételt eljárásban a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, az alapügyben hozott ítéletet, illetve annak a perújítással megtámadott részét hatályon kívül helyezi, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz. Ha a bíróság a perújítást alaptalannak találja, azt elutasítja
– közölte megkeresésünkre a Fővárosi Főügyészség sajtóosztálya.
Rohácot decemberben a szlovák Legfelsőbb Bíróság szenátusa is életfogytiglanra ítélte a helyi maffiagyilkosságok miatt.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
