Keviczki István december 15-én jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött posztjáról, az egykori bíróval a Válasz Online készített interjút.
Keviczki szerint
Vegyük példaként az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozást. Ez tipikus példa arra, hogy az ember elolvassa az unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelentését, és azt gondolja, ebből nagyon komoly büntetőeljárás lesz
— fogalmazott. Hozzátette:
Előre látható volt, hogy egyetlen kollégám elé sem kerül ez az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény. Ha pedig nincs vádemelés, nincs ítélet. Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján.
Szerinte 3 nagy törvény is hatályba lépett, ami arra szolgál, hogy csökkentse a bíróságok súlyát:
- A büntetőügyekben az ügyész köt egyezséget a vádlottal a nyomozati szakaszban, a bírónak ilyen esetekben annyi a dolga, hogy rábólintson erre. A korábbinál egyébként is sokkal erősebb lett az ügyész szerepe.
- A polgári ügyek jelentős része el sem jut a bíróságokig, mert tavaly óta nagyon megnehezítették a perindítás feltételeit, így drasztikusan csökkent a befogadott polgári keresetek száma.
- Az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével az államnak fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek.
(via 444.hu)
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Polt Péter legfőbb ügyész a labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjében játszott Magyarország – Észak-Írország mérkőzésen a budapesti Groupama Arénában 2014. szeptember 7-én. MTI Fotó: Beliczay László
